E N D
I. Modul2. A magyar államháztartás finanszírozása, a bevételek realizálása és a kiadások teljesítése; Az éves költségvetési tervezés ellenőrzésének funkciója; Az Áht. szabályai a költségvetési tervezésről, néhány alapfogalom, a tervezés és a lehetőségek, az ellenőrzés felelőssége a költségvetés megalapozottságában; A szabályalapú költségvetés megvalósításának intézményi és ellenőrzési garanciái. A költségvetés végrehajtása: a zárszámadás funkciói, a tanúsítvánnyal záruló pénzügyi ellenőrzések főbb jellemzői, módszerei, eljárásai; Bihary Zsigmond ny. főigazgató Címzetes főiskolai tanár Címzetes egyetemi docens
Az államháztartás anyagi alapjai A költségvetési tervezés A költségvetés végrehajtása Beszámolás a költségvetés végrehajtásáról Az előadás témái
Az állam gazdálkodásának rendszere. A nemzetgazdaság része. Keretei között az állam közfeladatokat lát el és finanszíroz . Működésének legfontosabb szabályait az államháztartási törvény határozza meg. Az államháztartás
Központi alrendszer. Önkormányzati alrendszer. Az alrendszereket jogalanyok alkotják. Az államháztartás alrendszerei
- a Magyar Államot, mint a közjogi kötelezettségek és jogosítványok (beleértve az alapszerűen finanszírozott állami feladatokat) alanyát ; - különböző jogi személyeket ; A központi alrendszer magában foglalja
a Magyar Állam,mint jogi személy; a központi költségvetési szervek; törvény által a központi alrendszerbe sorolt jogi személyek; a Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek; A központi alrendszerbe tartozó jogi személyek
a központi költségvetés; az elkülönített állami pénzalapok; a társadalombiztosítási alapok; A központi alrendszer részei
helyi önkormányzatok kisebbségi önkormányzatok önkormányzati költségvetési szervek mindazok a jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol azon költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik Az önkormányzati alrendszerbe tartozó jogi személyek
Az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibe befolyt bevételek. Az államháztartás alrendszereinek vagyona. Az államháztartás anyagi alapja
Befizetésre kötelezhető: - a Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; - a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy. Befizetések rendeltetése: - hozzájárulás az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz. Befizetések az államháztartásba
adó illeték járulék hozzájárulás bírság díj Fizetési kötelezettség formái
Fizetési kötelezettséget előírni;fizetésre kötelezettek körét,fizetés mértékét,kedvezmények,mentességek körét és mértékét,előlegfizetési kötelezettséget megállapítani csak törvényben és törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. A törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45/40 napnak kell eltelnie. Nincs hatálybalépési moratórium,ha a fizetési kötelezettség mérséklődik és nem bővül a fizetési kötelezettségek,valamint a fizetésre kötelezettek köre. A fizetési kötelezettség részletes szabályait a Kormány állapítja meg. A hozzájárulásra kötelezés legfontosabb szabályai
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft. % millió Ft. % Gazd. szerv. befiz. 1 063 946,9 13,5 1 282 594,1 15,5 Fogy.-hoz kapcs. adók3 246 100,0 41,1 3 471 421,2 41,9 Lakosság befizetései 2 051 200,0 26,0 1 452 773,1 17,6 Ktv.-i szervek és fej. kez. elői. bev. 1 296 804,1 16,4 1 794 661,3 21,7 Befiz. áht. alrendsz.-iből 9 500,0 0,1 28 631,6 0,3 Áll.-i vagy.-al kapcs.befiz101 439,7 1,3 43 499,4 0,4 Ad.szolg.-al kapcs.és egyéb bev. 118 168,3 1,5 83 599,1 1,0 Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 0,0 0,0 94 540,4 1,2 Egyéb uniós bevételek 10 827,1 0,1 29 196,5 0,4 Mindösszesen : 7 897 986,1 100,0 8 280 916,7 100,0 A központi költségvetés bevételei
adójellegű befizetés hozzájárulás járulék bírság Az elkülönített állami pénzalapok bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % TÁMOP int. Bev. 33 570,0 10,1 30 588,1 9,1 Egyéb bevétel - Területi egyéb bevétel 1 000,0 0,3 800,0 0,2 - Központi egyéb bevétel 4 500,0 1,3 2 600,0 0,8 - Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel 700,0 0,2 1 000,0 0,3 Rehabilitációs hozzájár. 62 393,0 18,8 0,0 0,0 Szakképzési hozzájárulás 49 000,0 14,8 49 000,0 14,5 Bérgarancia támogatás törl. 1 000,0 0,3 1000,0 0,3 Egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék MPA-t megillető hányada 180 000,0 54,2 187 700,0 55,7 Költségvetési tám. 0,0 0,0 64 000,0 19,0 Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól befolyó bevétel 0,0 0,0 550,0 0,1 Mindösszesen : 332 163,0 100,0 337 238,1 100,0 Munkaerő-piaci alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Önk. befiz., adom. 0,1 0,0 0,1 0,0 Költségvetési támogatás - Rendszeres támogatás 6,0 0,4 0,0 0,0 - Eseti támogatás 594,0 37,3 375,3 27,3 Szakképzési hozzájárulás Alapot megillető része 980,0 61,4 980,0 71,3 Szakképzési egyéb bevétel Alapot megillető része 14,0 0,9 20,0 1,4 Mindösszesen : 1 594,1 100,0 1 375,4 100,0 Bethlen Gábor alapbevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Nukleáris létesítmények befizetései - Paksi Atome. Zrt. 23 127,5 65,3 23 127,5 73,8 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5 0,0 6,5 0,0 Költségvetési tám. 12 305,0 34,7 8 194,8 26,2 Egyéb bevételek 1,1 0,0 1,1 0,0 Mindösszesen :35 440,1 100,0 31 329,9 100,0 Központi nukleáris pénzügyi alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Egyéb bev. 115,0 1,1 116,0 1,3 Játékadó NKA-t megillető része 10 000,0 98,9 8 691,8 98,7 Mindössz. : 10 115,0 100,0 8 807,8100,0 Nemzeti kulturális alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Rendsz. befiz. 6,6 30,8 5,4 27,8 Ktségv. tám. 14,8 69,2 14,072,2 Mindösszesen : 21,4 100,0 19,4 100,0 Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Innovációs jár. 23 635,9 54,1 22 797,7 49,6 Költségv. tám. 20 000,0 45,8 23 179,0 50,4 Visszterhes támogatások törlesztései 10,0 0,0 1,2 0,0 Egyéb bevétel 50,0 0,1 0,0 0,0 Mindösszesen:43 695,9 100,0 45 977,9 100,0 Kutatási és technológiai innovációs alap bevételei
Járulékok Hozzájárulások Késedelmi pótlék Bírság Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Munkáltatói nyugdíjbizt. jár. 1 867 260,0 63,6 1 830 884,7 59,6 Biztosítotti nyugdíjjárulék 326 013,7 11,1 722 594,5 23,5 Egyéb járulékok és hozzájár. 120 053,9 4,1 61 911,9 2,0 Késedelmi pótlék, bírság 12 120,0 0,4 10 310,5 0,3 Központi költségv.hozzájár. 595 018,7 20,3 412,6 0,0 Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek 12 024,7 0,4 12 385,4 0,4 Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 0,0 0,0 434 281,5 14,1 Járuléktart. fejében átv. vagyon 10,0 0,0 5,0 0,0 Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok bevételei 1 900,0 0,1 1 860,0 0,1 Mindösszesen : 2 934 401,0 100,0 3 074 646,1 100,0 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2010.évi terv Megoszl. 2011.évi terv Megoszl. millió Ft % millió Ft. % Munkáltatói egészségbizt.jár. 159 923,0 11,6 154 058,6 11,2 Biztosítotti egészségbizt.jár. 428 087,0 31,1 443 013,8 32,3 Egyéb járulékok és hozzájár. 48 369,5 3,5 40 433,2 2,9 Egészségügyi hozzájárulás 49 100,0 3,6 35 916,1 2,7 Késedelmi pótlék, bírság 4 000,0 0,3 3 360,0 0,2 Központi költségvetési hozzájár. 617 271,0 44,8 642 370,0 46,9 Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 68 364,4 5,0 51 345,4 3,8 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 44,0 0,0 15,0 0,0 Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok bevételei 936,1 0,1 424,6 0,0 Mindösszesen : 1 376 095,0 100,0 1 370 936,7 100,0 Egészségbiztosítási Alap bevételei
- saját bevételek; - átengedett központi adók; - más gazdálkodó szervektől átvett bevételek; - központi költségvetési normatív hozzájárulások; - támogatások; Az önkormányzat bevételei
helyi adók; saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; illetékek; átvett pénzeszközök; környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság megállapított hányada; vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; egyéb bevételek; Saját bevételek
vagyoni típusú adók - építményadó - telekadó kommunális jellegű adók - magánszemély kommunális adója - idegenforgalmi adó helyi iparűzési adó A helyi adók
települési önkormányzat képviselő testülete önkormányzati rendelettel illetékességi területén A helyi adó megállapítása
A kerületi önkormányzat állapítja meg - az építményadót, - a telekadót, - a magánszemély kommunális adóját, - az idegenforgalmi adót. A fővárosi önkormányzat állapítja meg - a helyi iparűzési adót , - a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi adót, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja. A helyi adó megállapítása a fővárosban
a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része egyéb megosztott adók Átengedett központi adók
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg(632 130,9 millió forint): - a települési önkormányzatot a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illeti meg(126 426,2 millió forint); - a helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32%-a illeti meg. A helyi önkormányzatokatmegillető személyi jövedelemadó
a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaihoz átengedett személyi jövedelemadó(405 542,4 millió forint); a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó- részesedése(6 322,9 millió forint) : - ebből minden megyei önkormányzatot megillet: - a megye 2010. január 1-jei lakosság száma után 140 forint/fő, - a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 23 800 forint/fő; a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése(93 839,4 millió forint); A 32% felosztása
A NAV által 2011. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést,50 %-a a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg . Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. A helyi önkormányzatokat megillető illeték
A megyei jogú városi önkormányzatot az előzőek szerint illeti meg az illetékbevétel. A fennmaradó rész 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A fennmaradó rész 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egy-huszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2010. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat,valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. Az 50 % felosztása
Szabályozza: az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap , az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező adó-, járulék- és illeték fizetés rendjét; az adók módjára behajtandó köztartozások fizetésének rendjét; az adóelőleg, a bírság, a pótlék fizetésének rendjét; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatással kapcsolatos eljárás rendjét. 2003. évi XCII. törvényaz adózás rendjéről
A Magyar Köztársaság területén - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy; - lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély; - vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, - közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy. Adózó(1)
Az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó. Az adózót törvényes képviselője,ill. képviseleti joggal rendelkező személy is képviselheti az adóhatóság előtt. Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy. Adózó(2)
Magában foglalja: bejelentés, nyilatkozattétel, adó-megállapítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetés (könyvvezetés), adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés, pénzforgalmi számlanyitás kötelezettségét. Az adókötelezettség(1)
A magánszemély adózónak nincs adatszolgáltatási,adólevonási, adóbeszedési kötelezettsége, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. Az adókötelezettség(2)
Adózó: önadózással. Kifizető és munkáltató: adólevonással, adóbeszedéssel. Az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adó-megállapítás keretében. Adó megállapítása
Az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Adóbevallás
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve, mint állami adóhatóság; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, mint vámhatóság; az önkormányzat jegyzője; Az adóhatóságok
Nyilvántartják az adózókat; azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek jogát, kötelezettségét törvény írja elő. Megállapítják az adót, a költségvetési támogatást, az adó-visszatérítést, az adó-visszaigénylést. Beszedik,végrehajtják az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást. Ellenőrzik az adókötelezettségek teljesítését. Kiutalják a költségvetési támogatást, az adó- visszaigénylést, az adó-visszatérítést. Az adóhatóságok feladatai(1)
Vezetik az adózók adószámláját. Biztosítják az adóztatás feltételeit. Segítik egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését. Együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében. Az adóhatóságok feladatai(2)
a helyi adók; a belföldi rendszámú gépjárművek adója; a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása; a magánszemélyt terhelő , adók módjára behajtandó köztartozások; mindig az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette; Önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége
Az erőforrások hozzárendelése a közfeladatokhoz A költségvetési tervezés célja
A költségvetési adatoknak tükrözniük kell - az aktuális bevételi és kiadási tendenciákat, - a makrogazdasági fejlődést, - a stratégiai és operatív gondolkodást. Jeleznie kell - technikai,prezentációs szempontból,hogy eredmény- vagy pénzforgalmi szemléletű; - mely standardok alapján készült. A költségvetési adatokat bruttó értéken kell bemutatni. A finanszírozást funkcionális és adminisztratív szempontok szerint kell csoportosítani. Meg kell határozni a törvényjavaslat alapvető tartalmi elemeit. Jogszabálynak kell rendeznie a költségvetés - terjedelmét, - elkészítésének és benyújtásának határidőit. A tervezéssel szemben támasztott követelmények
Államháztartási törvény Áht. végrehajtására kiadott jogszabályok Jogszabályi háttér
Az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait határozza meg. Ezen belül a költségvetés tervezésével is összefüggésben: - az államháztartás gazdálkodását érintő fogalmakat, - az állami költségvetéssel kapcsolatos - hatásköri és - eljárási szabályokat határozza meg. Előírja,hogy az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni. Meghatározza a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat. Az államháztartási törvény