1 / 42

Úttervezés MSc.

Úttervezés MSc. Dr. Fi István. Gyorsforgalmú utak folyópálya-szakaszai 3. előadás. A gyorsforgalmú út meghatározása (HCM 2000, 2010). A gyorsforgalmú út olyan osztottpályás főútvonal, amelynek a csomópontjai különszintűek és irányonként 2 , vagy több sávval rendelkezik.

race
Télécharger la présentation

Úttervezés MSc.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Úttervezés MSc. Dr. Fi István Gyorsforgalmú utak folyópálya-szakaszai 3. előadás

  2. A gyorsforgalmú út meghatározása (HCM 2000, 2010) • A gyorsforgalmú út olyan osztottpályás főútvonal, amelynek a csomópontjai különszintűek és irányonként 2, vagy több sávval rendelkezik. • A gyorsforgalmú út forgalomlebonyolódási körülményeit a forgalomban résztvevő járművek közötti kölcsönhatások, a gyorsforgalmú út geometriai jellemzői, valamint a környezeti vi-szonyok határozzák meg.

  3. A gyorsforgalmú út elemei • Egy gyorsforgalmú útnak általában 3 féle alkotóeleme van: • Gyorsforgalmú úti folyópályaszakasz: nincsenek becsatlakozó- és kiváló mozgások. • Fonódási szakasz:olyan egyenes szakaszok, ahol 2, vagy több járműáramlat keresztezi egymást. • Rámpa kapcsolatok: azon pontok, ahol a fel- és lehajtórámpák csatlakoznak a gyorsforgalmú úthoz. • A következő ábrán láthatóak ezek a szakaszok.

  4. A gyorsforgalmú út elemei

  5. Meghatározások és megnevezések • A következő kifejezéseket fontos tisztázni az elmélethez: • A gyorsforgalmú út mértékadó forgalmaMOF, illetve a 15 percig tartó maximális forgalomnagyság 4×es szorzóval óraforgalommá felszorozva (HCM-2000 E/h/sáv). • A forgalmi viszonyok: a forgalom járműkategóriák szerinti százalékos összetétele és a járművezetők jellemzői. • Az útvonal jellemzők a gyorsforgalmú út geometriai jellemzői.

  6. A gyorsforgalmú út forgalmi jellemzői Alap sebesség-forgalomnagyság jellemzők ideális feltételek mellett • Az ideális feltételek: • 3.60 m minimális sávszélesség, • 1.80 m biztonsági oldaltávolság a forgalmi sáv széle és a legközelebbi útmenti objektum között, • a forgalomban csak személygépjármű vesz részt, • járművezetők nagyrésze ismeri a helyszínt. • A következő ábra az ideális feltételek mellett működő gyorsforgalmú úti folyópályaelem sebesség-forgalomnagyság összefüggéseit ábrázolja.

  7. A HCM 2000, 2010 alapján:Az előírás az alábbi ábra szerint kezeli a folyópálya szakaszokat

  8. A kapacitásgörbék egyenletei

  9. A gyorsforgalmú út forgalmi jellemzői Szabad áramlási sebesség • A szabad áramlási sebességaz a sebesség, amely nulla forgalomnagyság esetén,csak a vonalvezetési adottságok hatására alakul ki (nálunk ez a tervezési sebesség). • A szabad áramlási sebességre az alábbiak hatnak: 1 Tervezési sebesség (vízszintes és magassági vonalvezetés), 2 Rámpák előfordulási gyakorisága, a be- és kilépő járművek kilométerenkénti száma, 3 A környezet átlagos beépítettsége, bonyolultsága és összetétele, 4 Sebességkorlátozások.

  10. A gyorsforgalmú út forgalmi jellemzői Kapacitás • Az előző ábrák görbéinek jellege: (a) az a konstans tartomány, ahol a sebesség nem érzékeny a növekvő forgalomnagyságra (ez a tartomány 1300 E/h/sáv, 120 km/h és 1750 E/h/sáv, 90km/h között található), (b) az a tartomány, ahol a növekvő forgalomnagyság már sebességcsökkenést eredményez. • Ideális forgalmi- és útjellemzők mellett a kapacitás a gyorsforgalmú úton a 2400 E/h/sáv.(Mo-on 1200-1700 E/h/sáv: Külterület; 1400-1800 E/h/sáv: Belterület)

  11. A gyorsforgalmú út forgalmi jellemzői (ÚME)

  12. A szolgáltatás mérése A szolgáltatási szintek (LOS: Level of Service) Mivel a gyorsforgalmú utakon a sebesség majdnem állandó egy széles tartományon belül, ezért a sebesség nem elégséges a szolgáltatási szint meghatározásához. A vezetők számára ennél inkább mértékadó a forgalmi áramlatban valómozgási lehetőség. Ez a tulajdonság a forgalom sűrűségével [E/km/sáv] jellemezhető. A sűrűség ugyanis változó mennyiség, folyamatosan növekszik a forgalomnagyság növekedésével.

  13. A szolgáltatás mérése A szolgáltatási szintek (LOS) A szolgáltatási szintekhez tartozó sűrűségértékek az alábbiak: szolgáltatási szint legnagyobb sűrűség [E/km/sáv] A0-7 B >7-11 C >11-16 D >16-22 E >22-28 F >28 – nem szolgáltatás

  14. A szolgáltatás mérése A szolgáltatási szintek A gyorsforgalmú úti folyópályaelemekre vonatkozó szolgáltatási szintek ismérvei a következő táblázatban találhatóak 120, 110, 100 és 90 km/h szabad áramlási sebességre.

  15. A szolgáltatási szintek kritériumai (maximális sűrűség, átlagsebesség, a forgalom/ kapacitás, a szolgáltatási szinthez tartozó maximális forgalom) az alábbiak

  16. A szolgáltatási szintek leírása 1Az ‘A’ szolgáltatási szintesetén az átlagos forgalmi sebességek a szabad áramlási sebesség körül vannak. A járművek mozgása a forgalmi áramlatban zavartalan. Még az 'A' szolgáltatási szinthez tartozó legnagyobb sűrűségnél is a járművek közötti átlagos távolság kb 161 m, azaz 26 járműhossz.

  17. A szolgáltatási szintek leírása 2 A ‘B’ szolgáltatási szint szintén meglehetősen szabad áramlást jelent, és a sebességek a szabad áramlási sebesség környékén tarthatóak. A járművek közötti legkisebb távolság kb.100 m, azaz 18 járműhossz.

  18. A szolgáltatási szintek leírása 3 A ‘C’ szolgáltatási szint még mindig a szabad áramlási se-bességhez közeli sebességeket biztosít a gyorsforgalmú úton. A mozgási szabadság kissé korlátozott, a sávváltás több óvatosságot igényel. A legkisebb átlagos távolság 67 m, azaz 11 járműhossz körül van.

  19. A szolgáltatási szintek leírása 4 A ’D’ szolgáltatási szintnél a sebesség a forgalomnagyság növekedésével kissé elkezd csökkenni. Ekkor a sűrűség valamivel gyorsabban nő a növekvő forgalommal. A mozgási szabadság erősebben korlátozott. Még kis balesetek is sorképződéshez vezetnek. A szolgáltatási szint határán a járművek között kb 50 m, azaz 9 járműhossz van.

  20. A szolgáltatási szintek leírása 5 Az ‘E’ szolgáltatási szint alsó határa a kapacitáshatáron lévő forgalomlebonyolódást jellemzi. A járművek kb. 6 jármű távolságban haladnak, kis helyet hagyva a mozgásra a még min-dig 80 km/h körüli sebességnél. Bármely forgalmi zavar lassulást és zavarási hullámot hozhat létre, ami továbbterjed.

  21. A szolgáltatási szintek leírása 6Az ‘F’ szolgáltatási szint a járműforgalom leállása.

  22. Alapösszefüggések A szabad áramlási sebesség (Free-flow speed) [km/h] FFS=BFFS-fLW-fLC-fN-fID ahol: FFS a szabad áramlási sebesség [km/h] BFFS az alap (base) FFS 110 km/h városban 120 km/h külsőségben fLWsávszélesség tényezője fLC a jobboldali szabad oldaltávolság tényezője fN a sávszám tényezője fID a csomópontsűrűség tényezője

  23. FFS tényezők

  24. FFS tényezők

  25. A kapacitás számítása Ahol: vp a mértékadó forgalom, a 15 perces csúcsidőszak négyszeres forgalomnagysága ideális körülmények között (E/ó/sáv) V a csúcsórában jelentkező, az adott forgalmi és geometriai körülmények közötti forgalmi teljesítmény [J/ó] PHF csúcsóra tényező fp a járművezető gyakorlottságát kifejező tényező. A tényező értéke 0,85 és 1,0 között változik. A 1,0-ás érték akkor használható, ha a létesítményt munkanapi forgalom veszi igénybe. A kisebb értékek az olyan eltérő forgalmak (hétvégi, szabadidős) jellemzésére szolgálnak. fHV nehézgépjármű átszámítási tényező

  26. A kapacitás számítása • PT a nehézgépjárművek aránya a forgalomáramlásban • PR a lakóautók aránya a forgalomáramlásban • ET nehézgépjárművek egyenérték tényezője • ER a lakóautók egyenérték tényezője

  27. A kapacitás számítása • A személygépkocsi egyenértéket kifejező egységjármű-szorzók (ET,ER) általános terepjelleg esetén gyorsforgalmú úti elemekre az alábbi táblázatban találhatók.

  28. Az általános terepjelleg definíciója Síkvidék – az a vízszintes vonalvezetés, amely lehetővé teszi a nehézgépjárművek számára is a személygépjárművekkel közel azonos sebesség fenntartását. Dombvidék- bármely emelkedő-összetétel, amely a nehézgépjárművek számára a személygépkocsiknál lényegesen kisebb sebesség fenntartását teszi lehetővé. Hegyvidék - bármely emelkedő-összetétel, amely a nehézgépjárműveket az un. mászósebességgel való haladásra készteti. (A ‘mászósebesség’ azon legnagyobb hosszútávú sebesség, amelyet a tehergépjármű adott % esésű emelkedőn még tartani tud.)

  29. Egyedi emelkedők vizsgálata Egyedi emelkedők egyenértékszorzói • Bármely 3 %-nál kissé kisebb esésű (de ≥ 2%), 600 méternél hosszabb, vagy 3 %,valamint nagyobb esésű, 400 méternél hosszabb szakasz külön elemként vizsgálandó. • Emelkedő: A következő táblázatok megadják az egyedi emelkedőkhöz tartozó ET és ER értékeket. Ezen tényezők változnak az eséssel, az emelkedő hosszával és a tehergépjármű/busz járművek %-os forgalomi arányával.

  30. Tehergépjárművek és buszok egyenérték-szorzói egyedi emelkedőkön (I. rész (23-9)) Megjegyzés: ha az esés hossza egy értékhatárra esik, alkalmazzuk a nagyobb értéket; interpolálás a közbenső esés [%] adatokra alkalmazható.

  31. Tehergépjárművek és buszok egyenérték-szorzói egyedi emelkedőkön (II. rész (23-9)) Megjegyzés: ha az esés hossza egy határra esik, alkalmazzuk a nagyobb ér-téket; interpolálás a közbenső esés [%] adatokra alkalmaz-ható.

  32. Lakókocsik egyenértékszorzói egyedi emelkedőkön(23-10) Megjegyzés: ha az esés hossza egy határra esik, alkalmazzuk a nagyobb ér-téket; interpolálás a közbenső esés [%] adatokra alkalmazha-tó.

  33. A nehézgépjárművek jelenléte miatti kiegyenlítés egyedi lejtőkön • Lejtők:ahol a lejtő miatt a tehergépjárműveknek gyakran alacsonyabb sebességfokozatot kell használni, hogy elkerüljék a túl nagy sebességet és az ellenőrzés alóli kifutást. A lejtőkhöz tartozó ET értékek a következő táblázatban találhatóak. • Összetett emelkedők: A legtöbb gyorsforgalmú út függőleges vonalvezetése emelkedők és lejtők sorozata. Általában sorrendben szükséges vizsgálni az emelkedősorozat hatását. • Példa: 2 %-os, 800 méter hosszú emelkedőt rögtön követ egy 4 %-os, 800 méter hosszú. Megoldás: A magasságkülönbség 48 méter. Az átlagos esés 3 %.Ezen összetett emelkedőhöz tartozó egyenértékszorzók azonosak a 3 %-os 1,6 km hosszú emelkedőhöz tartozókkal.

  34. Tehergépjárművek és buszok egyenértékszorzói egyedi lejtőkön (23-10)

  35. A nehézgépjárművek jelenléte miatti kiegyenlítés egyedi emelkedőkön Nehézgépjármű tényező számítása az egyedi emelkedőkön, lejtőkön ugyanúgy történik Az ET és ER értékek az előző táblázatokból vehetők, az fHV tényező a már ismert módon határozható meg: ahol: ET és ER tehergépjárművek/buszok és lakókocsik egyenértékszorzói (előző táblázatok), PT és PR tehergépjárművek/buszok és lakókocsi aránya a forgalomban, fHV nehézgépjármű tényező.

  36. A járművezetők összetétele miatti kiegyenlítés • E hatás kiegyenlítésére az fP tényező használatos. Az alábbi táblázatban találhatóak a megfelelő értékek.

  37. M0 mérés itthon

  38. M0 mérés itthon

  39. A folyamatos forgalomlebonyolódás jellemzői

  40. Mintapélda Adott: irányonként 2 sáv, 3,3m sávszélesség, 0,6m oldaltávolság, hivatásforgalom, 2000J/h csúcsóraforgalom irányonként, az adott körülmények között, 5% tgk, 0,92 PHF, 0,6csp/km, dombvidéki külterület. BFFS: 120km/h, megengedett seb.:110km/h. LOS:? Számítás: vp =V/PHF*N*fHV*fp; vp = 2000/0,92*2;*fHV*1,0; fHV=1/[1+PT*(ET-1)+PR*(ER-1)]; fHV=1/[1+0,05(2,5-1)+0]=0,93 (23-8); vp = 2000/0,92*2;*0,93*1,0=1169 E/h/sáv; FFS=BFFS-fLW-fLC-fN-fID; FFS=120-3,1-3,9-0,0-3,9=109,1km/h (23-4, 23-5, 23-6, 23-7); Eredmény: 1169E/h/sáv forgalom és a 109,1 km/h sebesség metszésében az alap ábráról:LOS=B, vagy a sűrűség alapján D= vp/S; D=1169/109,1=11E/km/sáv is B, mivel LOS B-nél a sűrűség >7-11E/km/sáv.

  41. Mintapélda Adott: 4000J/h forgalom irányonként, sík terület, 15% tgk arány, 3,6m sávszélesség, 0,85PHF, 0,9 csp/km, 3% lakóautó, 1,8m szabad oldaltávolság, hétköznapi forgalom, külterület (120km/h BFFS). Mennyi a szükséges sávszám, ha legalább LOS:D biztosítandó? Számítás: vp =V/PHF*N*fHV*fp; fHV=1/[1+PT*(ET-1)+PR*(ER-1)]; fHV = 1/[1+0,15*(1,5-1)+0,03(1,2-1)]=0,925 4 sávnál vp = 4000/0,85*2*0,925*1=2544E/h/sáv kimerül!6sávnál vp = 4000/0,85*3*0,925*1=1696E/h/sáv FFS=BFFS-fLW-fLC-fN-fID; FFS=120-0,0-0,0-4,8-8,1=107,1 LOS az ábrából: C, vagya sűrűség alapján D= vp/S; D=1696/107=16E/h/sáv, tehát C, mivel LOS C-nél a sűrűség: >11-16.

  42. Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Ezzel vége a mai első előadásnak

More Related