18. Tétel

1. 18. Tétel

2. 18. Önnek munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás módjait, az oltóanyagokat és használatukat! Információtartalom vázlata • Az égés lényege és feltételei • Az égés fajtái • Az éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód • Az oxigén elvonásán alapuló tűzoltási mód • Az éghető anyag kőmérsékletének csökkenésén alapuló tűzoltási mód • Oltóanyagok és használatuk

3. TŰZVÉDELMI ISMERETEK

4. Tűzvédelem – alapfogalmak

5. Az égés legáltalánosabb értelemben oxidáció (tűzvédelmi szempontból a levegő oxigénjével történő egyesülés). Minden tűz égés, de nem minden égés tűz.

6. Égés Az égés irányítható és hasznos. Pl.:ha a kályhán belül marad a folyamat, addig az égés.

7. Tűz: A tűz nem irányított égés, általában káros következményekkel jár együtt amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra! Pl.: ha a kályhából kiesik a parázs és az égés átterjed a szobára, akkor az tűz.

8. Az égés fogalma: • Égésnek nevezzük azt a kémiai (fizikai) folyamatot, amelynek során az éghető anyag oxigénnel egyesül, miközben hő és fény formájában energia szabadul fel.

9. Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: • 1. éghető anyag • 2. oxigén • 3. gyulladási hőmérséklet • 4. gyújtóforrás

10. 1. • Éghető anyag: • Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek • Nehezen éghető anyag: • Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek • Nem éghető anyag: • amelyek hő hatására nem képesek lángra lobbanni, parázslani, izzani. Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak

11. 2. • Oxigén ellátás • Levegő • 21 tf% (78 tf% N2, 1 tf% egyéb gázok (0,04 tf% CO2), vízgőz) • Oxigéntartalmú anyagok • porózus szerkezetű anyagok • Oxigén hozzáadás • Felszabaduló oxigén • oxidánsok (peroxid, robbanó anyagok),

12. 3. • Gyulladási hőmérséklet: • Az éghető anyag jellegétől függő (halmazállapot, aprítottság, egyéb fizikai-kémiai tulajdonságok), eltérő nagyságú gyújtóforrás (hő) vagy más iniciáló hatás szükséges Különböző vegyi anyagok reakciója: (pl.: víz + natrium)

13. 3+1 • Gyújtóforrás • Vegyi energia • Fizikai energia • Elektromos energia • Hőtermelő berendezés • Nyílt láng • Egyéb

14. A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: • Az égés valamelyik feltételének megszüntetése!

15. Az égés fajtái: • Gyors égés: • ha az oxigénnel egyesülő anyag hőmérséklete eléri a gyulladási hőmérsékletet (láng jelenség) • Lassú égés: • Fényjelenség nélküli, alig érzékelhető hőmérsékletemelkedéssel, gyulladási hőmérséklet alatt. A keletkező hőt a környezete elvezeti (erjedés, rothadás – öngyulladás)

16. Tökéletes égés: • Az égési folyamatban résztvevő anyagok olyan súlyarányban vannak jelen, amely megfelel a kémiai reakció elméletével (minden molekula részt vesz a folyamatban) • Tökéletlen égés: • Nem megfelelő súlyarányban jelen lévő anyagok égése – további éghető (robbanóképes) anyagok keletkeznek

17. Kevert (kinetikus) égés: • Az éghető gázok (gőzök) a szükséges arányban még a begyulladás előtt összekeverednek (az égés gyorsan, robbanásszerűen végbemegy – nagy hőfejlődés) • Diffúz égés: • Az éghető anyag gőzei, gázai a hő hatására távoznak a felületről és a felett beindul a reakció (gyertya). Az oxigén a lángtérbe jutva keveredik az éghető anyaggal.

18. Izzó égés: • Az éghető anyag a melegítés hatására már nem tud éghető anyagot kibocsátan, ezért a lánggal való égés nem jön létre, az anyag izzik

19. OLTÁSI MÓDOK: • Éghető anyag eltávolításán alapuló • Oxigén elvonáson alapuló • lezárás • inercizálás (felhigítás) • izolálás (elválasztás) • -Hőmérséklet csökkentésén alapuló • hűtés • kémiai reakció csökkentése

20. Az éghető anyag eltávolítása: • Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása, az éghető anyag eltávolítása, a még nem égő anyagot eltávolítása.

21. Az oxigén elvonásán alapuló oltási mód: • Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az O2 csökkenése az égés intenzitásának csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethet. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése, helyiségek feltöltése oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső mód, mert nagy a másodlagos kár.

22. Az anyag égéséhez szükséges hőenergia csökkentése: • Az égő anyag gyulladási pontja alá történő hűtés. Gázoknál feladat a környezet lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól és hősugárzástól való védelme.

23. Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk

28. Tűzoltó készülékek és jellemzőik: » Intézményekben porral oltó, habbal oltó, széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. » A tűzoltó készülékek színe vörös, hengeres tartály alakú, tömege üzemképes állapotban kb.15-20 kg. Falra szerelve jól hozzáférhető helyen tárolandó.

29. A porral oltó készülék jellemzői: • Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására alkalmas. Hajtóanyaga nitrogén. A jó lángmegszüntető hatása miatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. ABC -D

30. 1. Por • A porral oltók a tűzoltó készülékek hazánkban leginkább elterjedt csoportját alkotják. Jelenleg a porok a leghatékonyabbak az oltóanyagok között. Főleg lángmegszüntető hatásuk kiváló. Emiatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. • FŐ OLTÓHATÁS: INHIBÍCIÓS • ALHATÁS: KIEGYENLÍTŐ • Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek • Szilárd részecskékből állnak • Különböző porok-különböző tűzosztályokhoz

31. Az oltóporoknak jelenleg három nagy családját különböztethetjük meg: • 1.)a főleg MSZ 1040-es (hagyományos) készülékekbe töltött BC-porokat, • 2.) az utóbbi időben egyre inkább tért hódító ABC-porokat, valamint • 3.) az éghető fémek tüzeinek oltására alkalmazható D-porokat.

32. 1.) BC-porok • A BC-poroknak fő hatóanyaga a különböző adalékokkal ellátott szódabikarbóna (NaHCO3).. • Mint az a porok összefoglaló nevéből is kiderül, ezek a porok a "B" és "C" tűzosztályú tüzek, vagyis az éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására használhatók. • Csak lángoltó hatású, bomláskor CO2 keletkezik, ez is részt vesz az oltásban.

33. 2.)ABC-porok • Az ABC-porok fő hatóanyaga az ammónium-szulfát és ammónium-foszfát. • Ezek a porok, kiváló hűtőhatásuk miatt már a lánggal, izzással és parázslással égő szilárd anyagok tüzét is kiválóan oltja. Ráadásul, amellett, hogy a legtöbb féle ("A", "B" és "C") tűzosztályú tűz oltására alkalmasak, ezek az oltóporok a ma létező oltóanyagok közül a legnagyobb oltóteljesítményűek is. Először a lángokat oltja (hígítja az oxigént), betakar, megolvad, habosodik (elzárja az oxigént)

34. 3.)D-porok • A vegyiparban jelentkező különleges tüzek és a különböző éghető fémek és fémötvözetek tüzeinek ("D" tűzosztályú tüzek) oltására alkalmasak a D-porok.

35. A habbal oltó készülék jellemzői: • Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A készülék éghető folyadékok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető anyagot. AB

36. A széndioxiddal oltó készülék jellemzői: • Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid. Elektromos készülékek, villamos üzemű felvonó helyiségek, telefonközpontok, számítóközpontok, műtárgyak stb. tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad téren korlátozottan alkalmazható. BC

37. A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy - lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a levegő - kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, és ezáltal az égési folyamat megszűnik. Ez a hatás természetesen csak akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van. Ellenkező esetben a légmozgás megakadályozza a tűztérben való megfelelő szén-dioxid koncentrátum kialakulását.

38. Ha már tűz van:

39. Tűz esetén mindenképp törekedjünk az adott tűzszakasz, épületrész áramtalanítására!

40. A tűz jelzésével egyidejűleg kezdjük meg a tűz oltását. • Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levő fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!

41. A tűzoltó készülék használata: • 1. A biztosító elemet távolítsa el • 2. Üssön a beütő gombra • 3. Nyomja meg az oltópisztoly karját • 4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan kell haladni a góc felé. • 5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt segítségét kell kérni.

42. Tűzoltó készülék taktika • ROSSZ JÓ A tüzet szélirányból kell oltani!Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani!

43. Rossz Jó Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani! Csepegő, vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani!

44. Rossz Jó A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni. (nem egymás után) Ügyelni kell a visszagyulladásra! Ügyelni kell a visszagyulladásra!

45. Rossz Jó A használt tűzoltó- készülékeket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről!

46. Ha oltani nincs lehetőségünk és menekülni kell:

47. Menekülési útvonal: » Az útvonal rajza ki van függesztve az iskola tantermeiben és egyéb helyiségeiben. Kérjük, hogy megérkezéskor a menekülési útvonal rajzát mindenki ( a nem itt dolgozók is) ismerje meg. (2. sz. melléklet)

48. Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következőkre: • Ha a folyosón, lépcsőházban füst van, már a lakásban vizezzünk be valamilyen nagyobb ruhadarabot (fürdőköpenyt, takarót, stb.) és terítsük a fejünkre. Orrunkra szorítsunk vizes zsebkendőt. • A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk, de ne zárjuk be.

49. Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következőkre: • Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk, mivel a füst felfelé terjed, alul a padlóhoz közelebb veszélytelenebb és a padló közelében a hőmérséklet is alacsonyabb.

50. A legrövidebb úton kíséreljük meg a szabadba való kijutást. Menekülésre liftet, felvonót NEhasználjunk, mert az elromolhat a tűz következtében, vagy áramkimaradás esetén megállhat. • Előfordulhat, hogy a földszinti kijárat felé a tűz már nem teszi lehetővé a menekülést. Az öt emelet feletti lakóépületeknél a tetőn, vagy a legfelső szinten levő átjáró folyosón is menekülhetünk.