A szomszédságpolitika dilemmái

1. A szomszédságpolitika dilemmái Tálas Péter Stratégiai Védelmi Kutatóközpont NKE Nemzetközi Intézet talas.peter@uni-nke.hu

2. Fogalmi bevezető • A szomszédságpolitikát befolyásoló történelmi tényezők • A szomszédságpolitikát befolyásoló stratégiai folyamatok (renacionalizáció, európaizálódás) • A szomszédságpolitika mint regionális politika (a közép-európai opció) • A szomszédságpolitika eredményei, konfliktusai és dilemmái

3. Fogalmi bevezető • A szomszédságpolitika többértelmű fogalom • Történelmi szomszédságpolitika • a két világháború közötti időszak szomszédságpolitikája • ebben az időszakban alakulnak ki a magyar szomszédságpolitika alapproblémái • Hagyományos szomszédságpolitika • A hét közvetlen szomszédunkkal fennálló viszony • Funkcionális szomszédságpolitika • Az EU és a NATO-tagságból következő szomszédságpolitika • Keleten Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország • Dél-Mediterrán térség • Közeli hagyományos és távoli funkcionális szomszédságpolitika • A kormánynak meg kell osztania elkötelezettségét e kettő között

6. Fogalmi bevezető • Kisebbségpolitika • a magyarországi kisebbségek önkormányzati modelljének, anyanemzeti kapcsolataiknak a fejlesztése, asszimilációjuk lassítása, történetileg kialakult kettős identitásuknak a fenntartása • Etnopolitika („htmh” politika) • a magyar kisebbségi és diaszpóra közösségekkel való magyar-magyar kapcsolatrendszer folyamatos fejlesztése, politikai, jogi, gazdasági, kulturális helyzetük javítása

7. Fogalmi bevezető • Nemzetpolitika • a magyarországi magyarok és a külhoni magyar kisebbségi és diaszpóra közösségek által alkotott egyetemes magyar kulturális nemzeti közösség együvé tartozásának, magyarságtudatának, a modern magyar nemzeti közösség kereteinek a „karban tartása”, fejlesztése • Szomszédságpolitika • a hét szomszédos állammal bilaterális, regionális, uniós és nemzetközi politikai szinteken differenciált, érdekvezérelt, jószomszédi viszonyra törekvő külkapcsolati rendszer működtetése, amelynek legérzékenyebb területe épp a kisebbségek ügye

8. Történelmi szomszédságpolitika • Trianon következményei • Pszeudo-nagyhatalmi státusz helyett kisállami lét és kisállami komplexus (kisebbnek lenni mint valójában) • Politikai és gazdasági mozgástér elvesztése • Jószomszédi politika kudarca • Elszigetelődés és annak állandó veszélye • Az új utódállamok önazonosságának felépülése együtt jár • a magyar történelmi szerep folytonosságának tagadásával • az etnonacionalizmussal (közös etnikai eredet) • Ezt a korabeli magyar politika is erősítette

9. Történelmi szomszédságpolitika • A két világháború közötti külpolitika kudarca miatt állandó normatív követelmény a szomszédságpolitika számára • Miként lehet elkerülni Magyarország elszigeteltségét, bekerítettségét? • Melyek az aktív jószomszédi politika azon céljai és eszközei, amelyek megakadályozzák az elszigetelődést? • Miként lehet egyidejűleg az államközi és magyar-magyar kapcsolatok pozitív szinergiáját létrehozni? • Miképp lehet a szomszédokhoz és az ott élő magyar kisebbségekhez fűződő kapcsolatokat olyan módon fenntartani, hogy az ne veszélyeztesse a regionális stabilitást és az együttműködést?

10. Magyarok aránya a Kárpát-medencében

11. Magyarország és a szomszéd államok, régiók

12. Történelmi szomszédságpolitika • 1948-1990 – nincs igazi szomszédságpolitika • A Varsói Szerződés és a KGST inkább elválaszt • Moszkva és a tömbtagok a szomszédok • A szomszédságpolitika problémái szőnyeg alá kerülnek • Relatív elszigetelődés 1956 után, illetve 1968 után • Szomszédságpolitika: az osztrák-magyar viszonyban az 197o-es évek második felétől

13. Kelet-közép-európai folyamatok • Eltérő történelmi pályán való mozgás • Megkésett fejlődés (nemzeti, gazdasági, társadalmi) • A térség nacionalizmusainak a nyugatitól eltérő jellege (államnemzet vs kultúrnemzet) • Közép-Európa történetéből kimaradt az organikus integráció (szakosodás megkezdéséig jutottunk el a KGST-ben) • A térségen belül nemzeti társadalmak különbségei • államjogi helyzet(önálló nemzetállam vs többnemzetiségű föderatív államok) • társadalomszerkezet(nyugatos polgári vs. törzsi, klános) • demokratikus politikai hagyományok, kulturális tradíciók (pl. civil társadalom: Lengyelország vs. Magyarország) • gazdaságaik nyitottsága és fejlettsége • Eltérő történelmi-társadalmi tapasztalatok(mobilitás, diktatúrák különbözősége)

14. Fejlettségbeli különbségek Jugoszláviában

15. Kelet-közép-európai integrációs folyamatok • Három integrációs folyamat • Renacionalizáció (nemzeti integráció) • A XVIII. században meginduló európai nemzetfejlődés folytatódása • Európaizálódás(európai integráció) • Az 1950-es években megkezdődő – s a monetáris unió szintjére fejlődő – európai integrációhoz való csatlakozás • Globalizáció(univerzális integráció) • A leginkább az információ, a pénzügyek és a gazdaság terén tapasztalható az univerzális integrációhoz való alkalmazkodás

16. Integrációs folyamatok • Renacionalizáció • A szuverenitás megerősítése • Nemzeti érdek újradefiniálása • A nemzetgazdaság piacosítása, a nemzeti tőke megteremtése • Nemzeti kül- és biztonságpolitika • Modern jogállamiság megteremtése • Nemzeti tudat megerősítése(történelmi „fehér foltok”) • Önálló nemzetállammal rendelkező társadalmak • Első önálló nemzetállam létrehozása • A területi integritás és a szuverenitás megteremtése és megerősítése • Új politikai intézmények kiépítése (pl. diplomácia, hadsereg) • Nemzeti társadalom megteremtése (pl. történelem, szimbólumok) • A föderatív államok felbomlása (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia)

18. Renacionalizáció – a föderatív államok felbomlása

19. Integrációs folyamatok • Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában • Átrendezte régiónk geopolitikai viszonyait (9 korábbi államból 20 állam jön létre) • Megváltoztatta az itteni nemzetek egymáshoz való kapcsolatát (nemzeti ellentétek kiújulása) • A föderatív államok felbomlása (nacionalizmus) • Csehszlovákia: kevésszámú szereplő, a szétválás békés • Szovjetunió: a föderatív állam hegemón nemzete (Oroszország) szabta meg a változások kereteités feltételeit • Jugoszlávia:nincs hegemón nemzet, véres etnikai háborúk

20. Integrációs folyamatok • Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában • széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek • Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore)

22. Integrációs folyamatok • Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában • széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek • Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore) • Integrációs versenyfutás (vetélytársai voltunk egymásnak) • Nemzeti identitások összetűzése (az etnikai tisztogatásoktól, a kisebbségekről való vitákon keresztül, a történelmen való veszekedésig) • A renacionalizáció csökkenti az európaizálódás befolyását és hatékonyságát

23. Integrációs folyamatok • Európaizálódás • Európai értékeken alapuló demokratikus intézmények • A nemzeti piacgazdaságoknak az európai centrumhoz való kapcsolódása és felzárkóztatása • A szuverenitás megosztása az EU-tagországokkal • Az európai és az észak-atlanti biztonsági rendszerhez való csatlakozás • Azeurópai értékek társadalmi elfogadtatása • A helyi társadalmak európaiság tudatának megerősítése • Európai integráció • Euro-atlanti intézményekhez való csatlakozás

24. Integrációs folyamatok • Európaizálódás • Formálisan könnyen megvalósítható (demokratikus intézmények) • Tartalmilag sok idő kell hozzá (demokratikus kultúra, nemzeti tőke) • Legtöbb eleme követelményként és nem választásként jelenik meg (EU és NATO csatlakozás feltétele) • Gazdasági fellendülést, tőkét és technológiák hoz • Jelszavai mögött a nyugat gazdasági érdekei is meghúzódnak(piacgazdaság = külföldi privatizáció, piacszerzés, hazai versenyhátrány)

25. Integrációs folyamatok • Európaizálódás • Felkészületlenül éri a társadalmakat és a politikai eliteket (pl. érdekérvényesítés, EU-s pénzek felhasználása stb.) • Történetileg a periféria centrumából a centrum perifériájára viszi a társadalmakat (a periféria leggazdagabbjaiból a centrum legszegényebbjei leszünk) • A gyakorlatban különbözőképpen éljük meg (a múlttal való összevetés, pl. Lengyelország és Magyarország) • Célként és nem lehetőségként tekintenek rá társadalmak

26. Integrációs folyamatok • Az integrációk egyidejűségből fakadó problémák • Egyszerre vetődnek fel az integrációk problémái és dilemmái(nemzeti, európai, globális) • Eltérő szuverenitás-értelmezés (nemzeti integráció = megerősítés,európai integráció = megosztás) • Belső integráció (nemzeti) – külső integráció(európai) • Hazai tőke megerősítése (nemzeti) – Privatizáció külföldi tőkével (európai, globális) • Területvédelem(nemzeti) – érdekvédelem(európai, globális) • Nemzeti értékek (nemzeti) – európai értékek (európai) • Van-eegyidejű adekvát válasz a különböző kihívásokra? • Lehet-e és hogyan harmonizálni a folyamatokat?

27. A szomszédságpolitika mint regionális politika • A közép-európai opció • egy közép-európai regionális biztonsági struktúra kiépítése • az 1940-es évekre visszanyúló hagyományai voltak • A második világháború éveiben a csehszlovák-lengyel konföderációt célul tűző Sikorski-Benes-terv • 1945-48 közötti délszláv, illetve magyar-román konföderációs tervek.

28. A szomszédságpolitika mint regionális politika • A közép-európai opció • 1989 - Quadragonale • 1990 - Pentagonale • 1991 – Hexagonale • 1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (KeK) • 1991 – Visegrádi együttműködés • 1993 – CEFTA • 1999 – SECI

29. 1989 - Quadragonale • Olasz kezdeményezésre jön létre • Négy ország - Olaszország, Ausztria, JugoszláviaésMagyarország- konzultatív együttműködési fóruma • Néhány projektszintű együttműködést (úthálózat, kikötők stb.) kezdeményezett.

30. 1990 - Pentagonale • 1990 májusában Csehszlovákiais csatlakozik a Quadragonaléhoz • 1990. augusztus 1-jén intézményesítettek a résztvevők

31. 1991 – Hexagonale • 1991-ben Lengyelország csatlakozik a Pentagonaléhoz • Az együttműködés földrajzi súlypontja is némileg áthelyeződött. • Kirobban a délszláv háború

32. 1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (KeK) • 1992-ben, Jugoszlávia felbomlását követően HorvátországésSzlovéniacsatlakozott a Hexagonaléhoz

33. 1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (KeK) • 1992-ben, Jugoszlávia felbomlását követően Horvátország és Szlovénia csatlakozott a Hexagonaléhoz • Ma a KeK-nek – a balti államok kivételével - valamennyi kelet-közép-európai ország tagja. • Földrajzi kiterjedése és taglétszámának növekedése ellenére a KeK nem vált a regionális együttműködés motorjává

34. 1991 – Visegrádi együttműködés • 1991. február 15-én Visegrádon alakul meg • csak ennek volt biztonságpolitikai vo­nat­kozása. • összehangolja tagjainak elszakadását a szovjet blokktól • pl. a Varsói Szerződés feloszlatása • szovjet csapatkivonások terén) • fokozza rá­ha­tásukat a Nyugatra integrálásuk érdekében. • együttműködésük rendsze­res, szerteágazó és magas szintű (államelnöki, kormányfői, miniszteri) • nem váltotta be az eredetileg hozzá fűzött reményeket

35. 1992- CEFTA • Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény • Eredetileg a visegrádiak érdekében kezdeményezik • 1991-es EU társulási egyezmény feltételeit érvényesíti az egymás közötti kereskedelemben • kibővül

36. 1992- CEFTA • Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény • Eredetileg a visegrádiak érdekében kezdeményezik • 1991-es EU társulási egyezmény feltételeit érvényesíti az egymás közötti kereskedelemben • kibővül

37. 1992- CEFTA • Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény • Eredetileg a visegrádiak érdekében kezdeményezik • 1991-es EU társulási egyezmény feltételeit érvényesíti az egymás közötti kereskedelemben • kibővül

38. 1999- SECI • 1996 - Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés • 1999 - Délkelet-európai Együttműködési Szervezet • a határokon átívelő bűnözés közös megfékezését tűzte célul • Tagokból és megfigyelőkből áll

39. Etno- és szomszédságpolitikai leltár • Kisebbségi törvények: Magyarországon és a hétből öt szomszéd országban, közülük háromban (osztrák, szerb, szlovén) az autonómiaformák működtetésével • Alapszerződések: a hétből öt szomszéddal: Ukrajnával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával, • Kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések a hétből három szomszéddal (horvát, szlovén, ukrán) és két közeli nagyhatalommal (orosz, német) • Sokszor és sokat változó magyarországi kisebbség- és támogatáspolitikai intézményrendszer: • Státusztörvények és állampolgársági törvények, emléktörvények • Közös kormányülések: Romániával, Szlovéniával, Ausztriával, Horvátországgal és a közeljövőben Szlovákiával • Schengeni határok: a hétből három szomszéddal • Etnikai konfliktusok: kevés kirívóan súlyos konfliktus, sok inzultus, sérelem, panasz

40. Bilaterális alap- és kisebbségi szerződések • Alapszerződések • 1991. december 6. magyar-ukrán alapszerződés • 1992. december 2. magyar-szlovén alapszerződés • 1992. december 16. magyar-horvát alapszerződés • 1995. március 19.: magyar-szlovák alapszerződés • 1996. szeptember 16. magyar-román alapszerződés • Kisebbségvédelmi szerződések • 1991. március 31. magyar-ukrán kisebbségi nyilatkozat • 1992. szeptember 25. magyar-nyugatnémet közös nyilatkozat a magyarországi németek támogatásáról • 1992. november 6. magyar-szlovén kisebbségi egyezmény • 1992. november 11. magyar-orosz kisebbségi nyilatkozat • 1995. április 5. magyar-horvát kisebbségi egyezmény

41. Konfliktuspotenciál a szomszédságpolitikában • Nincsenek látványos sikerek, stabil stratégiai partnerek • Visegrádnaknincs kulturális, identitásformáló hatása: regionális és uniós érdekérvényesítő szerepe is igen mérsékelt • Magyar gazdasági, morális, politikai krízishelyzet következményei • Kormányközi együttműködésben tartós zavarok a kisebbségi ügyek miatt: • a kisebbségi magyar pártok szerepének eltérő megítélése, • a kisebbségi konfliktusok nemzetköziesítése, • a magyar-magyar kapcsolattartás kriminalizációja, • permanens nacionalista tematizáció

42. Konfliktuspotenciál a szomszédságpolitikában • A magyar-szlovák konfliktushelyzet • a magyar szomszédságpolitika állatorvosi beteg lova • nemzetállami önmeghatározás, történelmi sérelmek kompenzálása • radikális államnacionalista programok • magyarellenes nacionalizmus pártpreferenciákat befolyásoló szerepe • figyelemelterelés gazdasági, belpolitikai gondokról, botrányokról • szuverenitás vélelmezett fenyegetettsége

43. Az uniós keret esélyei • Bilaterális kapcsolatok nélkül nincs közös regionális fejlesztés, regionális jövőkép nélkül nincs sikeres közösségépítés • Közép-európai mulasztás: elmaradt az anyaállamok kisebbségvédelmi stratégiájának összehangolása • A térség kulturális sokszínűségének, többnyelvűségének megőrzése nélkül magunkra maradhatunk: a kisebbségi magyarság többnemzetiségű régiói csak a szomszéd államok aktív részvételével kapcsolódhatnak be a határokon átívelő nagyrégiók kialakításába • Ezek nélkül aligha sikerülhet az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák kialakítása • A magyarság ezeréves regionális tagoltsága a 21. század eleji Unióban is megvédendő alapértéknek számít

44. Kisebbségi kérdés mint biztonságpolitikai tényező • EBESZ, EU, State Department számára kisebbségi kérdés elsődlegesen stabilitást befolyásoló tényező • Nemzetközi diplomácia a mozdulatlanságban érdekelt, a konfliktusok megelőzésében látja fő feladatát • Etnopolitikai modellek fejlesztésében, autonómiaformák szorgalmazásában kockázatot lát, nem lehetőséget • A kisebbségi önkormányzatisággal szemben folyamatosan erős fenntartások, félelmek, kritikák fogalmazódnak meg. • Nehéz megmagyarázni: jól megválasztott autonómiaformák biztosabb alapra helyezhetik az egyes országok,az egész régió biztonságát, növelik a kisebbségek integráltságát, megszilárdítja az államszerkezetet.

45. Alternatívák és dilemmák – prioritások és veszélyforrások • 2004 után Magyarország nemzetpolitikájában új külpolitikai opciók: • 2010 után a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével a kettős állampolgárság, a magyar nemzet „közjogi egyesítése” került előtérbe • Támogatáspolitikai intézkedések újragondolása • Szülőföldi boldogulás mellett a magyarországi munkaerőpiac, az otthon maradás mellett az áttelepülés • „… a nemzetpolitikát ilyen értelemben átértékelő magyar állam érdekei Trianon óta első ízben látszanak megegyezni a román állam arra irányuló érdekeltségével, hogy mielőbb megszabaduljon a kulturális megosztottság politikai következményeinek a kezelésével járó bonyodalmaktól és kötelezettségektől.” • Hétszázezer státusmagyar, 450-500 ezer kettős állampolgár

46. Összehangolható-e a magyar nemzetpolitika és szomszédságpolitika? • Magyar etnopolitika vs. szomszédok kisebbségpolitikája • Magyar állam és magukat magyarnak valló személyek, csoportok, közösségek kapcsolatainak működtetése • Több szomszéd a kisebbségi magyar közösségépítést, a magyar-magyar kapcsolattartást nem tartja „legitimnek” Nemzetpolitikai perspektívák • Kisebbségi magyar közösségek regionális (szülőföldi) kötődéseire, saját régiójuk multikulturális jellegére építve a tituláris nemzetekkel közös fejlesztések alapozhatják meg a lojalitás újraértelmezésének, uniós kiterjesztésének lehetőségét Lehetséges elmozdulás a szomszédságpolitikában • Az Unió schengeni határain belül a kisebbségi paradigma fokozatos meghaladása • Anyaországok konfliktusos védhatalmi szerepe helyett uniós vagy legalább regionális szabályrendszer és konszenzus

47. Nemzet- és szomszédságpolitikai célok • Magyarország regionális pozíciói erősen befolyásolják a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítő képességét • Budapest a szomszédság- és nemzetpolitikai célokat egymással összekötve valósíthatja meg sikeresen • Szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. • Uniós tagság könnyíti az együttműködést, a szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, éppúgy a nyugati és tengerentúli magyar diaszpórával.

48. Köszönöm a figyelmet!