1 / 45

Hálózatépítés

Hálózatépítés. Potyó László 542 cs. Amir ől szó lesz:. Egy kis történelem Az OSI modell r ől röviden Hálózatok osztályozása Hálózatok részelemei (hub, bridge, repeater, switch) Pach kábel készítése. Egy kis történelem.

rendor
Télécharger la présentation

Hálózatépítés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hálózatépítés Potyó László 542 cs.

  2. Amiről szó lesz: • Egy kis történelem • Az OSI modell ről röviden • Hálózatok osztályozása • Hálózatok részelemei • (hub, bridge, repeater, switch) • Pach kábel készítése

  3. Egy kis történelem Az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma által létrehozott hivatal, ARPA 1969 ben állította össze az első négy csomópontból álló kísérleti hálózat, melyet a mai világhálózat õsének nevezünk. A hadsereg által a '60-as évek elején elindított kutatási tervezet alapján négy egyetem kísérletezett egy hálózat felállításával. A terv célja az volt, hogy egy olyan kommunikációs hálózat jöjjön létre, mely egy esetleges ellenséges támadásról gyorsan tud információt továbbítani, és a támadás következtében legfeljebb csak egyes részek sérülhessenek, de a hálózat többi része mûködõképes legyen. Ezért tervezték úgy a hálózat topológiáját, azaz felépítését, hogy igazi, mindent összefogó központja, ne legyen

  4. Egy kis történelem • Előre egyetemek, kutatointézetek csatlakoztak • A közhasznú felhasználás ötlete csak a 80-as évek közepétől mozgatta meg az emberek fantáziáját. • Az igazi karrier a 90-es években kezdődött, mikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának • Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé • Mára már több millió gép van csatlakozva az internetre és ez a szám rohamosan növekszik

  5. Az OSI modell Az OSI (Open System Interconnection) egy referencia modell, amely 7 szintû rendszerével biztosítja tulajdonképpen a hálózati eszközök között a kapcsolatot. A legtöbb hálózat OSI referencia modell alapján készül. Az OSI 7 szintet (vagy réteget) határozott meg, amelyek egymásra épülve, az alsó réteg szolgáltatásit felhasználva nyújtják a maguk (bôvebb vagy jobb minôségû) szolgáltatását a felsôbb rétegeknek.

  6. A fizikai réteg felelôs a hálózat hardware elemeinek közvetlen kezeléséért, a „biteknek a kábelre juttatásáért". Itt rögzítik a közvetítô médium fizikai és elektromos tulajdonságait. (Például csatlakozóméret vagy jelszintek stb.) Az adatkapcsolati réteg szolgáltatása a két szomszédos (közvetlen fizikai összeköttetéssel rendelkezô) berendezés közötti, biztonságos bitfolyam átvitel. A bitfolyamot többnyire egységekre tördelik, melyeket kereteknek (frame) hívunk. A réteg úgy teszi biztonságossá az átvitelt, hogy ha hibás keret érkezik, akkor annak újraküldését kéri mindaddig, amíg az hibamentesen meg nem érkezik. A hálózati réteg végzi a történelmileg kialakult nagykiterjedésû hálózatokon belüli adattovábbítást, valamint két különbözô fizikai hálózat közötti átjárást. Például az IP (egy hálózati protokoll) képes kapcsolatot teremteni a világ bármely két, az Internetbe kapcsolt számítógépe között, bár közben a legkülönfélébb fajta átviteli közegeken (2. rétegbeli berendezések) halad át az információ.

  7. Hálózatok osztályozása • 1. Kiterjedés szerint: • Lokális hálózat (Local Area Network, LAN) • Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) • Nagy kiterjedésû hálózat (Wide Area Network, WAN) • 2. Kábelezés szerint: • Csillag • Gyûrû • Sín • Fa

  8. Lokális hálózat (Local Area Network, LAN) Kis kiterjedésû, egyszerû szervezéssel meghatározott távolságon belül (maximum 10 km), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetõvé az információ és az erõforrások megosztását a felhasználók számára. A lokális hálózatban az eszközök a hálózat fizikai kialakítására telepített kábelen, vagy más átvivõ közegen keresztül közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ez ellentétes a távolsági hálózatokkal, amelyek gyakran a nyilvános távközlés-technikai berendezéseket, a vonalkapcsolt vagy csomagkapcsolt adathálózatokat veszik igénybe kommunikációs csatornaként. Ebbõl következik, hogy keveset hibáznak és kicsi a késleltetésük. Sebességük 10 Mb/s (megabit / másodperc) és 100 Mb/s között mozog, de ma már elõfordul az optikai kábeleknek köszönhetõen, hogy a 100 Mb/s-os adatátviteli sebességet is elérhetik

  9. Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) Nagyobb távolságra lévõ gépek, LAN hálózatok összeköttetésébõl alakulki. Felépítése a LAN-okhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Nagy kiterjedésû hálózat (Wide Area Network, WAN) Egymástól nagy távolságra elhelyezkedõ hálózatokat köt össze, akár az egész világotbehálózhatja. A helyi hálózatok több millió bit/s-os átvitelisebességéhez képest a nagytávolságokra szolgáló átviteli közeg, és az átviteli sebesség sokkal kisebb.

  10. Csillag topológia • A csillag topológia esetén a munkaállomások közvetlenül tartanak kapcsolatot a szerverrel, így a központi erõforrások gyorsan és egyszerûen elérhetõk. • Ha az egyik számítógép kapcsolatba akar lépni a hálózat egy másik számítógépével, akkor a központi vezérlõ (hub) létrehozza az összeköttetést, vagy legalábbis kijelöli a másik berendezés elérési útvonalát, s miután ez megtörtént, elkezdõdhet a kommunikáció. • elõnye az, hogy ha megszakad a kapcsolat a hub és bármelyik számítógép között, az nem befolyásolja a hálózat többi csomópontját • hátránya az, hogy a központ meghibásodásával az egész hálózat mûködésképtelenné válik

  11. Gyûrû topológia • Minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban . • Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. • Egy vezérjel kering körbe a vonalon, és csak az a gép küldhet üzenetet, amelynél éppen a vezérjel van. A küldõ gép csak az üzenetküldés után továbbítja a vezérjelet. • A gyûrû bármely részén fellépõ meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll.

  12. Sín (busz) topológia • A sín topológia valószínûleg a legegyszerûbb hálózati elrendezés. • Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ. • A buszon lévõ mindegyik számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. • A gyûrû bármely részén fellépõ meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll. • Korlátozott a buszhoz köthetõ gépek száma, mert ahogy a jel a kábelen halad, egyre inkább gyengébb lesz.

  13. Fa topológia • A munkaállomások hierarchikus rendben kapcsolódnak egy vagy több másik munkaállomáshoz • Minden összekötött gép között csak egyetlen út van • Elõnye a kis kábelezési költség, valamint, hogy nagyobb hálózatok is kialakíthatók . • Hátránya viszont, hogy egy kábel kiesése egy egész alhálózatot tönkretehet .

  14. Hálózatok részelemei • Vezérlő elektronikák • Hub • Repeater • Router • Bridge • Switch • Modem • Gateway

  15. Hálózatok részelemei • 2. Átviteli közeg • Vezetékes • Csavart érpár • Koaxiális kábelek • Üvegszálas kábel • Vezeték nélküli • Infravörös • Rádiófrekvenciás • Mikrohullámú • Mûholdas

  16. Aktív, passzív eszközök • Tegyük fel, hogy jelek menek a kábelen. Elérkeznek egy eszközhöz, ami ezeket a jeleket szétosztja. Ez az eszköz lehet aktív vagy passzív abból a szempontból, hogy a rajta átfolyó jelekkel mit csinál. • Ha csak simán továbbadja/szétosztja, akkor passzív eszköz, mert nem csinál mást, mint továbbítja a bemenetén kapott jelet. • Amennyiben ezen jeleket erõsíti is, akkor már aktív. Jelerõsítés akkor lehet fontos, ha a hálózat szegmense túl nagy ahhoz, hogy a jelek biztonságosan (jelveszteség nélkül) eljussanak a célállomásra. • Tehát: • - aktív hálózati elemek a hálózati működést biztosító eszközök (hub, switch, router, modem, gateway, bridge) • - passzív hálózati elemek a kábelezés, valamint a fali csatlakozók

  17. Hub • a hub egy doboz, rajta portoknak nevezett, telefoncsatlakozókhoz nagyon hasonlító csatlakozó aljzatokkal. Minden port egy munkaállomástól, szervertõl vagy egyéb hálózati egységtõl érkezõ kábelt fogad • számos formában és méretben kaphatók: 4 port-ostól egészen a 124 es ig • segítségével könnyen alakíthatunk ki LAN – okat • csillag topológiájú hálózatok esetén használják • a beérkező üzeneteket (bittek) minden portra tovább küldi(broad cast), aztán majd csak az fogadja akinek eredetileg címezve volt • tehát csak fizikai szinten továbbitódnak a bittek, ezért fizikai szintü készülékek is szokták nevezni • csak egyforma fizikai szegmensek közötttud kapcsolatot teremteni

  18. Bridge • a bridge tulajdonképpen egy olyan állomás, ami képes arra, hogy egy LAN szegmensen forgalmazott, másik szegmensen levô állomásnak címzett keretet továbbítson egy másik, a címzetthez lehetôleg közelebb lévô szegmensre • tehát külön szegmensek kapcsolhatók össze és kommunikálhatnak egymással • ez már az adatkapcsolati réteg szintjén mûködik (layer2 device) • feladata az egyes hálózati részek forgalmának elválasztása • szűri és továbbítjaa frame – eket, a cél cím alapján • amikor, megérkezik egy frame, akkor kiolvassa, hogy hová kell eljusson, és ide küldi el csak

  19. Bridge • amikor a bridge-t a hálózatba kapcsolják, a címeket rögtön tanulni kezdi és ezek után már önállóan végzi a forgalomirányítást • minden bridge-ben van egy adatbázis, ami a MAC (Medium Acces Control = az adatkapcsolat réteg alrétege, amelyhez azok a protokollok tartoznak, amelyek a közeg használatának vezérléséért felelõsek) címek elhelyezkedését adja meg. Amikor egy bridge bemenetén megjelenik egy keret, a híd kiolvassa a forrás- és célcímeket, majd ezeket a címeket kikeresi a forgalomirányítási táblájából és meghatározza, hogy melyik LAN-on helyezkedik el a célgép és a forrásgép • egy híd kereteket vesz, és átadja az adatkapcsolati rétegnek, amely az ellenõrzõ összegét kontrollálja. Ezután a keret egy másik alhálózatra való továbbításra lekerül a fizikai rétegbe • mivel ez az eszköz a fizikai réteg felett dolgozik, ezért képes arra, hogy eltérõ fizikai szegmenseket összekössön

  20. Brige • Alapvetôen két technológia terjedt el, a transzparens bridging és a source-routed bridging. • 1. A transzparens bridging DEC fejlesztés eredménye, elsôsorban az Ethernet hálózatokban népszerû. Onnan kapta nevét, hogy mûködése észrevehetetlen az állomások számára. • Használatakor a feladó nem is sejti, hogy a címzett nem az ô szegmensén van és nem közvetlenül hallja a feladott keretet. A bridge feladata, hogy ha olyan keretet hall, amelyik nem erre a szegmensre szól, akkor továbbítsa azt más szegmens(ek)re. A bridge legtöbbször figyeli a szegmenseket és magától tanulja meg, hogy melyik állomás merre található. Ez alapján építi fel belsô táblázatát, ami alapján a továbbítás történik. Ha olyan címzettnek szóló keretet hall, akit nem ismer, akkor minden rákapcsolt szegmensre továbbítja a keretet, kivéve arra, amelyrôl érkezett, mintegy elárasztva vele a hálózatot (flooding); ekkor egy repeater funkcióját veszi át. Hasonlóan cselekszik broadcast és multicast keretek esetén is.

  21. Brige Hurkot is tartalmazó hálózatok esetében azonban a módszer nem mûködik. Egy broadcast keret ugyanis örökké kering a hálózatban, hisz a hurok minden bridge-e mindenfelé továbbítja a körben tovább is. De még egy helyesen továbbított unicast keret is megzavarhatja más bridge-k tanulási mechanizmusát, hiszen ugyanazt a keretet akár több szegmensen is láthatja, például ott, ahol azt eredetileg feladták, meg egy másik szegmensen, amerre elhaladt. Ezek után nehéz eldönteni, hogy az adott feladó melyik szegmensen is van. A hálózati hurok azonban hasznos, sokszor nem nélkülözhetô, mert növeli a megbízhatóságot. Ha ugyanis az egyik szegmens megszakad, a másikon még folyhat a kommunikáció.

  22. Brige Ezért fejlesztették ki eredetileg szintén a DEC-nél a feszítôfa algortimust (Spanning Tree Algorithm, STA). Az STA mûködése a következô. A bridge-k közötti információcsere segítségével elôször felderíti a LAN szegmensek és bridge-k elhelyezkedését és garantálja, hogy minden bridge-ben ugyanaz a topológiai-gráf keletkezik. Majd minden bridge elkészíti a gráf egy feszítôfáját, méghozzá mind ugyanazzal az algoritmussal. Ezek után keretek továbbítása csak azokon a szegmenseken keresztül történik, melyek részei a feszítôfának. Így hurok sohasem alakulhat ki. Természetesen címeket is csak az ezeken a szegmenseken hallható keretekbôl tanul a bridge. Ha valamelyik szegmens kiesik vagy új szegmens csatlakozik a hálózathoz (topológiaváltozás), akkor az algoritmus kiigazítja a bridge-k gráfját és feszítôfáját. Hátránya, hogy a távoli kerettovábbítás mindig ugyanazokon a szegmenseken történik, ami ott esetleg sok ütközést okoz, míg esetleg egy párhuzamos szegmensen, ami nem tagja a feszítôfának, csönd lehet.

  23. Brige • 2. A Source Route Bridging (SRB) IBM fejlesztés és elsôsorban a Token Ring hálózatokban terjedt el. • Mûködése a következô: minden feladó a teljes továbbítási útvonalat elhelyezi a LAN keretben és ennek az információnak segítségével vándorol a keret a szegmenseken át. Ehhez elôször az adni kívánó állomás felderítô keretet küld ki, amibe minden bridge beleírja saját információit és aztán átmásolja minden kimenô portjára. A felderítô keret, ily módon megsokszorozódva minden lehetséges útvonalon eljut a felderíteni kívánt állomáshoz. Az pedig minden beérkezô példányra az abban felgyülemlett információ alapján válaszol (a vissza-útvonal benne van a felderítô keretben). A feladó miután megkapta felderítô keretének példányait, valamilyen szempont alapján választ az adódó utak közül. • Az elsôként visszaérkezett példány útvonala (valószínûleg a legrövidebb utat járta be). Általában ez használatos. • A legkevesebb szegmenst érintô útvonal. • A legnagyobb MTU-val rendelkezô útvonal.

  24. Switch • elkülönült hálózati szegmenseket kapcsol össze és a lokális forgalmat nem engedi ki. • a switch igény szerint kapcsol össze két portot, ami által tovább csökken az ütközések száma és nô a rendelkezésre álló sávszélesség • a switch müködése • ha A mondjuk C-vel akar kommunikálni. Tegyük fel, hogy még senki sem kommunikált a hálózaton. A kiküld tehát egy broadcast csomagot, amiben megkérdezi, hogy kihez tartozik a C azonosító. Ekkor a switch belsö táblázata így néz ki:

  25. Switch • C küld egy unicast válaszcsomagot A-nak, amelyben közli vele, hogy a C azonosító a mac(C) MAC címü eszközhöz tartozik. A switch táblázata a következöképp változik: • ezután A unicast csomagokkal elkezd kommunikálni C-vel. Tegyük fel, hogy ez elég sokáig tart és eközben D is kommunikálni akar B-vel. Elvégzi az elözö procedúrát, közben egyetlen egyszer történik csomagütközés, akkor amikor D egy broadcast csomaggal megkérdezi, hogy kihez tartozik a B azonosító. Az összes többi forgalom unicast forgalom és így nem zavarják egymást. Nem történik több csomagütközés és mindkét kommunikáció kihasználhatja a teljes sávszélességet, nem kell osztozni rajta. A switch tábálázata, így fog kinézni:

  26. Switch • Ez első ránézésre gyors és biztonságos megoldás. • Gyors, mert a HUB-bal ellentétben itt az unicast sávszélesség (és a hálózati forgalom nagy része unicast) dedikált, azaz nem osztódik tovább a felhasználók között. • Biztonságos, mert egy harmadik fél nem lehet hallgathatja le két eszköz kommunikációját. A valóság azonban sajnos nem ilyen szép. Az elmélet jó, de a megvalósítás korlátai továbbra is lehetőséget nyújtanak mind a hallgatózásra (sniffelésre), mind a hálózat túlterhelésére (floodolásra). Természetesen a gyártók minden ilyen módszer ellen próbálkoznak védekezni, több-kevesebb sikerrel, de az emberi találékonyság ellen nincs ellenszer.

  27. Switch • Alapvetôen kétféle elven mûködhet egy LAN switch. • Store & forward mûködés esetén a kapott keretet letároljuk, ellenôrizzük, hogy ép, majd a célállomás címébôl meghatározzuk, hogy melyik porton kell továbbítani és arra leadjuk. • Cut through állapotban a switch rögvest a célállomás címének beérkezése után elkezdi a keret továbbítását. Így csökkent a késleltetés, hiszen ez a mezô a keret elején található. Ha a kimeneti port foglalt, akkor természetesen a keretet puffereljük és a port felszabadulása esetén adjuk le. • Cut through mûködés esetén a switch egy keret forgalmazásának megkezdése elôtt nem képes ellenôrizni, hogy a keret ép-e. Tehát, ha egy szegmensen ütközés történik, ami a switch számára csak a célállomás címének beérkezése után hallható, akkor a switch hibás keretet ad a kimeneti portra, fölöslegesen foglalva ezzel az ottani osztott közeget. • Éppen ezért a switch adaptív mûködési módjában a hibás keretek számától függôen hol store & forward, hol cut through üzemmódban mûködik. Ha a hibák száma egy szint fölé emelkedik, az elôbbire, aztán ha tartósan egy szint alá csökken, az utóbbira vált.

  28. Repeater • Az azonos típusú sínhálózatok egyszerû jelismétlõkkel kapcsolhatók össze nagyobb hálózattá. A jelismétlõk a kábeleket úgy egyesítik, hogy az összetett hálózat minden állomásának jelét (üzenetét) egyidejûleg az összes állomás hallja. Sínrendszerrõl van szó, minthogy ez a megoldás elterjedten a busz topológiájú LAN-oknál használatos. Gyûrû topológia esetén minden állomás eleve jelismétlõként mûködik; fogadja az üzenetet és a szintjére visszaállított jelet küldi ki újra. • A jelismétlõk a jelalak helyreállításán kívül semmi más feladatot nem végeznek. Ez az eszköz a protokoll fizikai szintjén mûködik, ezért csak a minden rétegében azonos felépítésû hálózatok összekötésére szolgál. A repeaterek három nagyobb csoportra oszthatók: • 1.sodrott érpáras repeaterek • 2.üvegszálas átviteli támogatók • 3.vékony Ethernet repeaterek

  29. Router • A router olyan forgalomirányító eszköz, amely lehetõvé teszi, hogy egymással közvetlen módon nem összekötött számítógépek kommunikálni tudjanak egymással. • A routerek is hasonlóságot mutatnak a bridge-ekhez, de azokkal ellentétben nem az adatkapcsolati, hanem a hálózati rétegben helyezkednek el. • Az alsó három rétegben dolgoznak, ezért már a logikai címeket is képesek feldolgozni. A logikai cím a fizikális címek felett lehetõséget ad a munkaállomások logikai részcsoportokra való osztályozására. • A hálózatokban a forgalomirányító két fõ feladatot lát el: meghatározza az elérési útvonalakat és továbbítja a csomagokat. A csomagok több rendszeren keresztül történõ eljuttatása a feladótól a címzettig, csak abban az esetben sikeres, ha minden router el tudja dönteni, hogy melyik portján továbbítsa az adott csomagot.

  30. Router • Egy adatcsomag routerrõl routerre vándorol, és az, hogy éppen milyen irányba halad tovább, azt az adott forgalomirányító szabja meg. • Az irány meghatározásának módja lehet statikus vagy dinamikus. Statikus meghatározás esetében a hálózati adminisztrátor tartja kézben a folyamatot, amíg a másik változat esetében maguk végzik a forgalomirányítást, azaz folyamatosan frissítik a kapcsolatok listáját.

  31. Gateway • Ez a legbonyolultabb hálózat összekapcsolási módszer. Akkor alkalmaznak átjárót, ha egymástól teljesen különbözõ hálózatot akarnak összekapcsolni. • Mivel eltérõ architektúrát használnak, a protokollok minden hálózati rétegben különbözhetnek. • Az átjáró minden átalakítást elvégez, ami az egyik protokollkészletbõl a másikba való átmenet során szükséges. • Ezek a következõk: • Üzenetformátum átalakítása. • Címátalakítás. • Protokoll-átalakítás. • A gateway-ek kínálják a legnagyobb rugalmasságot a hálózati összeköttetésben, mivel két teljesen eltérõ hálózatot lehet egymáshoz kapcsolni.

  32. Vezetékes átviteli közegek • Csavart érpár (UTP, STP) • A legelterjedtebb átviteli közeg a csavart érpár vagy más néven sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair = UTP). Ez a vezetéktípus két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat kívülrõl egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbeveszik, akkor árnyékolt sodrott érpár-ról (Shielded Twisted Pair = STP) • A ma használatos kábelek több, általában 4 érpárból állnak, amelyek spirális formában meg vannak csavarva, ezáltal csökkentve az érpárok közötti esetleges interferenciát. • Az erek mindegyike egyenként szigetelve van, de az érpárok lehetnek még páronként árnyékolva is. • A sávszélesség a huzalok vastagságától és az áthidalni kívánt távolságtól függ, de akár a Gbit/s-os nagyságrendû sebesség is elérhetõ. Analóg és digitális átvitelre egyaránt alkalmas. Manapság a számítógépeket a LAN hálózatban is ez a vezetékfajta köti össze. A sodrott érpáras kábel nem lépheti túl a 100 méteres hosszúságot a hub és a számítógép között.

  33. Vezetékes átviteli közegek • Koaxiális kábelek • Ez inkább régebb széles körben használt átviteli közeg egy tömör rézhuzalból áll, amely körül szigetelõ van. A szigetelõt egy külsõ hengeres vezetõ veszi körbe, amelyet egy védõ mûanyagburkolat zár körül. Felépítésének köszönhetõen nagyon védett zajokkal szemben, és hosszú távú átvitelre is alkalmas. Könnyen meghosszabbítható, a különféle kábeltoldók, szétválasztók, csatolók és jelismétlõk segítségével. • Két fajta koaxiális kábel létezik: • 1. Alapsávú: 50 ohm -os kábel, digitális átvitelt tesz lehetõvé2. Szélessávú: 75 ohm -os kábel, analóg átvitelt tesz lehetõvé

  34. Vezetékes átviteli közegek • Üvegszálas kábel • A jelenlegi legkorszerûbb vezetékes adatátviteli módszer az üvegszál vagy más néven optikai technológia alkalmazása. Üvegszálas hálózat kiépítésére akkor kerül sor, ha különösen nagy elektromágneses hatások érik a vezetékeket vagy nagy távolságokat kell áthidalni. • Itt a fényáteresztõ anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok szállítják a jeleket. Az optikai kábel egy olyan vezeték, amelynek közepén üvegszál fut. Ezt az üvegszálat gondosan kiválasztott anyagú burkolat veszi körül. A különleges anyag tulajdonsága, hogy az ide-oda cikázó fény sohasem tudja elhagyni a kábelt. Ezért a fény a vezeték elején lép be és a végén lép ki belõle. De így is meg kell erõsíteni és újra kell rendezni a fényt. A legnagyobb áthidalható távolság manapság 80 kilométer, ami lényegesen hosszabb táv a hasonló rendû kábelekhez képest.

  35. Vezeték nélküli átviteli közegek • Infravörös átvitel • Ezt az átviteli technikát kistávolságú adatátvitel során használják elõszeretettel. A televíziók, videomagnók és hifik távirányítóiban infravörös adóegység található. • Jellemzõje, hogy viszonylag jól irányítható, olcsó és könnyen elõállítható. Hátránya, hogy szilárd testeken nem képes áthatolni. Erre jó példa, hogy az egyik szobában lévõ infravörös rendszer nem zavarja a szomszédos szobában lévõ másik ilyen rendszert. Elõnye viszont, hogy nincs szükség hivatalos engedélyeztetésre. • Ez az átviteli technika jó eséllyel pályázhat egy épületen belüli vezeték nélküli lokális hálózatok átviteli rendszerének betöltött szerepére.

  36. Vezeték nélküli átviteli közegek • Rádiófrekvenciás átvitel • A rádióhullámok egyszerûen elõállíthatók, nagy távolságra jutnak el és könnyen áthatolnak az épületek falain. Érdemes tisztázni a rádióhullám fogalmát, mit is jelent. • Kisugárzott hullámok frekvenciája széles tartományban mozoghat és a látható fény sebességével terjednek. • Mikrohullámú átvitel • Az adatátvitelben a nagyobb sávszélességet kívánó vezeték nélküli helyeken alkalmazzák. Az optikai kábelek megjelenése elõtt évtizedeken keresztül ilyen mikrohullámú rendszerek jelentették a nagytávolságú távbeszélõrendszerek alapját. 100 MHz felett az elektromágneses hullámok egyenes vonal mentén terjednek, és jól fókuszálhatók

  37. Vezeték nélküli átviteli közegek • Mûholdas átvitel, VSAT rendszer • A világûrben lévõ mikrohullámú ismétlõknek foghatjuk fel a távközlési mûholdakat. A mûhold alapvetõen és eredendõen kommunikációs eszköz, de arra is jó, hogy átjátszóállomásként vegye a Föld egyik pontjáról kiinduló rádióadást, felerõsítse, majd adóként tovább sugározza a Földnek egy másik helyére. Ezen a felismerésen alapul a mûholdas adattovábbítás, a mûholdas mûsorszórás és a mûholdas telefonálás.

  38. Pach kábel készítése • A csavartérpáras hálózat egyik legfontosabb eleme a kábelezés. Roszminőségű kábelrendszer (rossz minőségű kábel, rossz csatlakozó-elemek) esetén a hálózat átviteli képessége jelentősen romolhat, vagy -szélsőséges esetben- teljesen megszűnhet. • A TP jelenlegi szabványos csatlakozási felülete az úgynevezett RJ45.Az RJ45-ös dugót a kábelnek megfelelően kell megválasztani: • - falkábelre falkábeles RJ45 • - lengőkábelre lengőkábeles RJ45-öt.

  39. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • Egyenes (vagy sima) patch kábelnek nevezzük azt a csatlakozókkal ellátott vezetékdarabot, amelynek mindkét végén egyforma -szabványos- bekötést alkalmazunk. Ezek a kábelek alkalmazhatóak a számítógép-switch/hub/router között. • A kábelvégeken bontsuk ki úgy 3-5 cm hosszúságban az érpárakat. Ezeket az ereket NE csupaszoljuk!!!

  40. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 2. A felcsavart drótokat tekerjük szét és rendezzük szépen sorba a következőképpen: • fehér-narancs, narancs, zöld-fehér, kék, kék-fehér, zöld, barna-fehér, barna

  41. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 3. Vágjunk le a kábel hosszúságból úgy, hogy a csőből kb 1-2 cm lógjon ki:

  42. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 4. Majd dugjuk be az rj 45 dugóba úgy, hogy a követketzőképpen nézzen ki:

  43. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 5. Ezek után használjuk a krimpelőt és szorítsuk össze a fogókarokat:

  44. Pach kábel készítése • Kereszt (crossover) kábel készítése • Keresztkábellel általában "egyenrangú" hálózati eszközöket (számítógép-számítógép), (router/switch/hub-router/switch/hub) kötünk össze. Keresztkábel esetén a kábel egyik végét a hagyományos módon (az egyenes kábel készítésénél ismertetett színkiosztással) , míg a másik oldalon egy-egy érpár felcserélésével • zöld-fehér, zöld, fehér-narancs, kék, kék-fehér, narancs, barna-fehér, barna

  45. ( köszönöm a figyelmet )

More Related