A szélsőjobboldal magyarországi megerősödése

1. A szélsőjobboldal magyarországi megerősödése Reiner Roland Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011. Április 15.

2. Tartalom • Fő állítások ismertetése • A „cigánybűnözés” kifejezés szerepe és hatása • A Jobbik támogatottsága és a roma kisebbség kapcsolata • Konfliktusos szavazás • Összefoglalás

3. Fő állítások • A Jobbik megerősödésének elsődleges oka magyarországi roma kisebbséggel szembeni diskurzus és véleményalkotás kisajátítása • Ez az alternatív nyilvánosság segítségével folytatott ellenségképzésre támaszkodik • A Jobbik ott képes sikeressé válni, ahol a többségi és kisebbségi társadalom között éles konfliktusok mutatkoznak.

4. Módszertan • Médiaelemzés • Nemzetiségi és települési viszonyok elemzése • Választási elemzés, esettanulmányok

5. A „cigánybűnözés”-kampány • A kifejezés elterjedése: szélsőjobboldali közbeszéd, de elsősorban a kuruc.info-n • Kuruc.info: szélsőjobboldali életmód-portál, „cigánybűnözés” rovattal (Olaszliszka után) • Több szintű ellenségképzés • 2009. januártól elsősorban a „cigánybűnözés” téma dominál • Óriási látogatottság (csúcs: Cosma-gyilkosság, 190.000 egyedi látogató)

6. A „cigánybűnözés” rovat cikkeinek kumulált száma, 2007. január – 2010. október. Vízszintes tengely: hónapok; függőleges tengely: cikkek száma.

7. A Jobbik támogatottsága és a roma népesség arányának kapcsolata • Ott ért el kiemelkedő eredményt a Jobbik, ahol magas a roma kisebbség aránya? • Nem: a dél-dunántúli megyékben a Jobbik nem szerzett az országos átlagnál több szavazatot, Észak és Kelet-Magyarországon viszont igen • Mi a különbség oka?

8. A 2001-es cigány nemzetiségűek aránya és a Jobbik 2010-es eredménye, megyénként

9. Konfliktusos települések

10. A roma társadalom rétegződése – különös tekintettel az identitásra • Nyelvhasználat és identitás mentén 3 csoport: romungro, oláhcigányok, beások • Dél-Dunántúl: elsősorban beások • Észak és Kelet-Magyarország: elsősorban romungrok

11. A magyarországi cigányság nemzetiségi megoszlása anyanyelvi csoportok szerint, 1993-ban és 2003-ban

12. Baranyai romák Bár csak a 20. század első felében érkeztek, mára 1/3-uk magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű A háztartások kb. 15%-ában van nem roma tag Az elmúlt 10 évben fokozatosan nőtt az integrációjuk Magasabb foglalkoztatottsági mutatók Borsodi romák Több száz éve élnek Magyarországon, 90%-nak magyar az anyanyelve, de a nemzetisége nem az. Csak minden 20. háztartásnak van nem roma tagja Fokozatosan visszahúzódtak egy elkülönült magyarcigány identitásba Eltartottak száma magas A baranyai és a borsodi romák közti különbségek

13. Jobbikra szavazás = Konfliktusos szavazás Ott kerül rá sor, ahol • a kisebbségi társadalom fenyegeti a többségi társadalom gazdasági-társadalmi státuszát; • integráció helyett szegregáció lép fel; • a szegregáció erősíti az etnikai konfliktus lehetőségét.

14. Etnikai konfliktusok aránya (2003)

15. Szegregáció hatása a választási eredményekben (Tiszavasvári) • 2000 fő feletti roma kisebbség, akik az 1-es és 10-es választókörben élnek. • Ide koncentrálódik az MCF-re leadott szavazatok 93%-a (2009) • A Jobbik a szomszédos választókörzetekben 50% fölött teljesít (41,6%-os városi átlag) • 2010-ben is kimutatható (a romák távol maradnak / MSZP-re szavaznak)

16. Összefoglalás • A „cigánybűnözés” kampány megértése segíti a Jobbik előretörésének megértését • A Jobbik támogatottsága nem egyszerűen a roma kisebbség településbeli arányával függ össze, hanem azzal, hogy a cigányság és a többségi társdalom az integrációs vagy pedig a szegregációs stratégiát követ. • A szegregáció jelentősen növeli a konfliktus megjelenését és ezzel a Jobbikra szavazás esélyét.

17. Köszönöm a figyelmet!