Növényrendszertan 3. előadás

1. Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 9.

2. Moszatok - Algae • A moszatok általános jellemzése • egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények • egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

3. egyedül élnek vagy telepeket alkotnak • fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

4. a testüket telepnek nevezzük • felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos • elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak • színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj

5. moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is • a legkisebb (0,5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

6. ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak • a moszatok ivaros szaporodásformái • izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) • anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták kisebbek) • oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) • felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik • a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia 1. 2. 3.

7. 3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

8. egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

9. nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek  kromatoplazma • N-tartalmú gázüregeik lehetnek  lebegés • szaporodásuk egyszerű kettéosztódás • endospóra-képzés előfordulhat

10. nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók • szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

11. több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét • 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él • egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune

12. Nostoc commune

13. 4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

14. az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek • egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

15. sejtfaluk nincs • gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt  fényreakciós mozgás • jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van • zöld színtesteik vannak

16. fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak • szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik • gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak • túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő • fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él • tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis

17. 5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

18. egysejtű vagy fonalas szervezetek • mozgó vagy mozdulatlan szervezetek • a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le • színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill • ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak • sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek • édesvizekben és tengerekben élnek • fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak • több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

19. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

20. sárgászöld színűek • két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van • a sejtfal gyengén kovásodott • főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

21. 2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

22. sárgásbarna, barna színűek • 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok • a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok  kréta) • az édesvízi fajok nagyon aprók

23. 3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

24. egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

25. két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

26. a sejtfalban SiO2 rakódik le  kovapáncél  kovaföld • a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is • a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare

27. 6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

28. egysejtűek, két ostoruk van • felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

29. főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is(pl. Ceratium hirundinella) • vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella

30. ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak • értékes haltakarmányok • mintegy 1300 fajuk ismert

31. 7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

32. egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

33. a sejtfal cellulózból épül fel • zöld színtesteik vannak • mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

34. ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo- és oogámia) szaporodnak • főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak • fontos szerepük van az algatermesztésben

35. 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

36. főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van • a hajtásos növények belőlük származtathatók

37. haltakarmányok • a vizek tisztításában jelentősek • fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis

38. 2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok)Conjugatophyceae

39. ostoraik nincsenek, mozdulatlanok • ivaros szaporodásuk a konjugáció

40. Konjugáció

41. az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők • a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida

42. 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

43. gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-15 cm magasak • a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

44. ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) • laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

45. közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él • tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida

46. 8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

47. barnászöld vagy barna színűek • jellemző festékanyaguk a fukoxanthin • soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények

48. ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak

49. elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek • régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok • fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő

50. 9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta