Jellemezze a légcsőatkakórt! Acarapis woodi

1. Jellemezze a légcsőatkakórt!Acarapis woodi 9.

3. A betegség kórokozója, életmódja • Kifejlett méh fertőző betegsége, • Okozója parányi kb 1/10 mm hosszú atka, • 4 pár lába van, színe fehéres sárga, • A méh torának légnyílásán bebújik a légcsőbe, • Falát szájrészével átszúrva a méh vérével táplálkozik, • A nőstény 4 napig vért szív, majd 5 – 8 petét rak a légcső belső falára, ezután új méhet fertőznek meg, • A lárvák szintén átszúrja a légcsővet a méh vérét szívják, • Az átlátszó légcső megbarnul, megfeketedik, átlátszatlan törékeny lesz a légzés elégtelen lesz, • Kedvenc helye a tor első légcsőnyílása, ahol a szárnyizomzat van, oxigén hiány lép fel az izomzatban röpképtelen a méh,

4. A betegség tünetei • A méhek nem tudnak repülni, vergődnek,végül elpusztulnak, • Szinte mindig csak telelés végén lehet ezt tapasztalni, mert csak az áttelelt méhek érnek el olyan idős kort, hogy betegségük a végső szakaszba jusson, • Elnéptelenedik a család, elhullás nem szembeötlő, • Az elpusztult méhek szárnya rendetlenül szétáll, a kisebbik szárny 90 fokban kicsavarodik, • Tor első légcsövének 20 x nagyítós vizsgálattal megállapítható,

6. A betegség lefolyása • A betegség csak méhről méhre terjed, • Családról családra csak egyesítéssel, • Az atka méh nélkül elpusztul, • A fertőzés lassan terjed, a rövid életű nyári méhekkel az atkák egy része is elpusztul, • Kora tavasszal jelentkezik, mert a telelő fürtbe könnyen fertőződnek,

7. A megelőző védekezés • Hazánkban nem jellemző méhbetegség, mert a Varroa atka elleni védekezés során, ahol a méhek a füstöt belélegzik az atkakórra is hatásos, • A nyugati határon fontos figyelni mert Ausztriába gyakori, • Betegség ellen a svájci Folbex csíkkal védekezhetünk, • Este, röpülés után égő Folbex szalag, 1 órára bezárjuk a kaptárt, hetente 1 x / 7 hét 8 kezelés, • Egy nemzedék teljes kezelése szükséges, • A szer vékony rétegben lerakodik 8 napig hatásos,

8. Zárlati intézkedések, a beteg méhcsaládok kiirtása • 41/1997. (V. 28.) FM rendelet

9. A beteg, betegségre gyanús és fertőzöttségre gyanús méhcsalád meghatározása • 1) Atkakórban beteg az a méhcsalád, amelyből származó méhekben az illetékes állat-egészségügyi intézet a betegség kórokozóját kimutatta. • (2) Atkakórra gyanús az a méhcsalád, amely a betegség tüneteit mutatja ugyan, de a betegséget laboratóriumi vizsgálat még nem erősítette meg, vagy nem zárta ki. • (3) Atkakór fertőzöttségére gyanús az a méhcsalád, amelyet atkakórban beteg vagy betegségre gyanús méhcsaláddal egy méhészetben vagy ilyennek öt kilométeres körzetében tartanak, illetve hat hónapon belül ilyen helyen tartottak.

10. Az állat-egészségügyi szolgálat részletes feladatai A hatósági állatorvos köteles: a) a betegség gyanúja esetén vizsgálati anyagot küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe; b) az intézet lelete alapján a betegséget megállapítani vagy kizárni; c) vizsgálni a betegség eredetét; d) írásban rögzíteni, hogy a beteg vagy betegségre gyanús méhcsalád saját tenyésztésű-e, ha nem, mikor és honnan került a méhészetbe, a méhész fogott-e be idegen rajt;

11. e) a betegség vagy betegség gyanújának megállapítása esetén forgalmi korlátozást elrendelni;f) a betegség megállapítása eseténvalamennyi méhcsaládot atkakór szempontjából átvizsgál(tat)ni, mindenméhcsaládtól laboratóriumi vizsgálati anyagot küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe; g) a betegség megállapítása esetén a község minden méhcsaládjának gyógyszeres kezelését elrendelni. Zárlati intézkedések (1) A helyi zárlat alatt álló állományban minden olyan beavatkozás tilos, amely a betegségnek egyik méhcsaládról a másikra való átterjedését okozhatja. (2) A helyi zárlat alatt álló méhcsaládokat tartósan meg kell jelölni.

12. Eljárás méhcsaládokkal, méhlakásokkal atkakór megállapítása esetén • (1) A súlyosan legyengült, beteg, valamint a kötelező gyógykezelés alól elvont méhcsaládokat állami kártalanítás nélkül le kell ölni. • (2) A kiürült méhlakás és tartozékai kéndioxidos kezelése, és egy hétig való üresen tartás után újra betelepíthető.

13. A zárlat enyhítése • (1) A községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat alatt nem álló udvarából • a) a község vészmentes udvarába a kötelezõ gyógykezelés után a hatósági állatorvos engedélye alapján a méhcsaládokat el szabad szállítani; • b) más község határába méhcsaládot csak az állomás engedélyével, és a kötelező gyógykezelés elvégzése után szabad vinni. • (2) Növényvédelmi beavatkozás következtében szükséges gyors áttelepülés (menekülés) szabályai:

14. A zárlat feloldása és a betegség megszűntté nyilvánítása • (1) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a méhcsaládok gyógyszeres kezelése megtörtént, a megfigyelési idő • kedvezően eltelt, és az ellenőrző vizsgálat negatív eredményt adott: a megfigyelési idő a betegség megállapítása után egy év. • (2) A községi zárlatot akkor kell feloldani, s a betegséget megszűntté nyilvánítani, ha a területen már nincs helyi zárlat alatt álló állomány. • A betegség megállapításával és leküzdésével kapcsolatos közérdekű vizsgálatokat a hatósági állatorvos irányításával, állami költségre kell elvégezni.