1 / 22

A szabadgyök-reakciók alapvető kémiai jellemzői

A szabadgyök-reakciók alapvető kémiai jellemzői. A szabadgyök definíciója és reakciói. A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső orbitáljukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak. A szabadgyökök: - kémiailag reaktívak

rupali
Télécharger la présentation

A szabadgyök-reakciók alapvető kémiai jellemzői

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szabadgyök-reakciók alapvető kémiai jellemzői

  2. A szabadgyök definíciója és reakciói • A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső orbitáljukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak. A szabadgyökök: - kémiailag reaktívak - rövid az élettartamuk

  3. A szabadgyök definíciója és reakciói • Biradikális (kettős szabadgyök) egy olyan kémiai anyag, amely két párosítatlan elektront tartalmaz külső orbitáljain. Ilyen például az oxigén.

  4. A szabadgyök definíciója és reakciói • A : B A. + B . Szabadgyök • A : B A:- + B+ Ion • Láncreakciók • Iniciátor • Propagációs lépcsők • Megsemmisülés

  5. Lipidperoxidáció • Azt a folyamatot, mikor a lipidet lipidszabadgyök állapotba hozzuk (szabadgyök iniciátor segítségével), mely így képes reakcióba lépni az oxigénnel, melynek eredményeként a reakció során peroxiszabadgyök keletkezik, lipidperoxidációnak nevezzük.

  6. Lipidperoxidáció X. + -CH2-CH=CH-CH2-CH=CH-CH2- -H X.egy szabadgyök,-szubsztancia, ami leggyakrabban molekuláris oxigén vagy hidroxilgyök.

  7. Lipidperoxidáció • A kettős kötéssel szomszédos szénatomon gyökközpont jön létre, miután az iniciátor szabad gyök elvont egy hidrogént, ezzel szabad gyök állapota megszűnik, a lipidből pedig alkilgyök keletkezik.

  8. Lipidperoxidáció • Több konfigurációs változás jön létre majdnem azonnal.

  9. Lipidperoxidáció • Az oxigén hozzáadódik az alkilgyökhöz, peroxigyök keletkezik.

  10. Lipidperoxidáció • A peroxigyökök hidrogént vonnak el a közeli molekulákról és így metastabil lipidhidroperoxidok keletkeznek.

  11. Lipidperoxidáció • A hidroperoxid spontán fel tud bomlani hidroxilgyököt és alkoxigyököket hozva létre. • A fémkatalízis hatására alkoxi és peroxigyökök keletkeznek hidroxil vagy hidrogénionokkal.

  12. Lipidperoxidáció • Egy alkoxigyök tovább oxidálódhat és elbomolhat. • Az alkilgyökök képesek a körülöttük lévő gyökökkel reakcióba lépni, és így a folyamat befejeződik vagy egy másik alkilgyökkel C-C kötések jönnek létre.

  13. Lipidperoxidáció

  14. A molekuláris oxigénből keletkező gyökök • A molekuláris oxigénből keletkező gyökök az élő világra és az élettelen természetre is veszélyes. Például: oxigén reakciója a gázolajjal. • Élőlények – Oxidatív enzimek pl. citokróm oxidáz • Excitáció: szinglett oxigén akkor képződik, ha energiaabszorpcióval a molekuláris oxigén két párostatlan elektronja közül az egyik egy nagyobb energiájú orbitálra kerül, spinjének inverziójával: - - delta szinglett oxigén - szigma szinglett oxigén

  15. A molekuláris oxigénből keletkező gyökök

  16. A szabadgyök-reakciók kontrollja biológiai rendszerekben • Membránstruktúra általi kontroll • Elektrontranszport • Hidrofil (elektrontranszport) • Hidrofób (zsírsavak) • Specifikus molekuláris struktúra általi kontroll • Helyhez köttött • Rövid élet

  17. Scavangerek, antioxidánsok • A szabadgyökreakciókat, a gyökök befogása útján, gátló vegyületeket scavengereknek (utcaseprő, „gyökfogó”) nevezzük. • Antioxidánsoknak nevezzük az olyan vegyületeket, amelyek az oxigénből keletkező reaktív intermedierek toxikus hatásaival szemben védenek.

  18. Scavangerek, antioxidánsok • Természetes oxidánsok: • C-vitamin • A-vitamin • E-vitamin • K-vitamin • Szelénium és tioltartalmú vegyületek pl. cisztein

  19. Scavangerek, antioxidánsok • Az antioxidánsok a lipidperoxidáció különböző fázisaiban hathatnak • Az iniciáló gátlásával (E-vitamin) • A hidroperoxidok keletkezésének meggátlásával (C-vitamin) • A már létrejött hidroperoxidok elbontásával, oly módon, hogy közben nem keletkeznek gyöktermékek (tiolok) • Fémkelátor tulajdonságukkal (fémpenicillamin) • A szabadgyökök megkötése által (A-vitamin)

  20. Scavengerek, antioxidáns • A C-vitaminegy erős redukálószer, amely instabil, könnyen elveszti hidrogénatomjait. Részben láncmegszakító antioxidáns. • Az E-vitamina fő lipidfázisú antioxidáns hatását a sejtmembránban elhelyezkedve fejti ki. • Az A-vitaminfontos a hámszövet differenciálódásában, a növekedésben és anti­karcinogén hatása is van.

  21. Scavengerek, antioxidáns • A K-vitamintredoxireakciókra képes kinonstruktúrája antioxidáns hatású. • Az ubikinon (koenzim Q) szerkezete az E-vitaminéhoz és a K-vitaminéhoz hasonló, a mitokondriális légzőlánc tagja. Antioxidáns hatású. • A szelénium a szeléniumdependens glutation-peroxidáz enzim alkotórésze, ennek aktivitásához szükséges, s ezúton gátolja a LPO-t, továbbá membránstabilizáló hatása is van. • A tiolok általában gátolják a gyökreakciókat azáltal, hogy a -SH-csoport H-jének elvonását lehetővé teszik.

  22. A SOD által katalizált reakció • Kataláz reakció • 2O2- + 2H+ H2O2 + O2 • Peroxidáz reakció • H2O2 + RH2 2 H2O + R

More Related