ADÓzás vs. INNOVÁCIÓ

1. ADÓzás vs. INNOVÁCIÓ Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila coach gurabi.attila@anima-kurt.hu

2. „A hagyományos iparágakban, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában nehezen lehet állandó, fenntartható üzleti növekedést létrehozni. Itt a piacok le vannak osztva, és növekedni csak a nyereséget beáldozva, a versenytársak felvásárlásával vagy innovációval lehetséges.” /2007, International Network of M&A Partners/

3. A törvényi alap • Az Országgyűlés 2003-ban megszavazta a Kutatási és Innovációs Alapról szóló törvényt (2003.évi XC. törvény), majd • 2004. december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt (Ktitv).

4. Az innováció helyzete A K+F-re fordított GDP arányos kiadás 0,9% (EU: 2-3%) Kiemelt kormányzati cél a K+F támogatása Sok eredeti ötlet van, csak nem jutnak el a megvalósulásig Rövid távú pénzügyi gondolkodás akadályt jelent Nem ismert szabályozások Nem ismert finanszírozási lehetőségek Nem ismert beépített ösztönzők az adórendszerben

6. Miért jó megoldás a K+F? • Az innovációs hozzájárulás terhére finanszírozható. • Valós problémák kerülnek megoldásra olyan minőségben, amely más forrásból nehezebben finanszírozható. • Hozzáértő team végzi a kutatást. • HR területen is végezhető K + F. • K + F végzésére non-profit társaság jött létre, együttműködve egyetemekkel.

7. A K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adójogi környezet jelen pillanatban kedvezőnek mondható Magyarországon. Az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják a szervezetek: • a társasági adó és az osztalék alapjából; • az innovációs járulékból; • a szolidaritási adó alapjából. A tapasztalatok szerint a cégek, intézmények egyelőre mégsem használják ki kellően a K+F finanszírozási lehetőségeit!

8. Az innovációs járulék 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék-fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján: • Vetítési alap = Iparűzési adó alapja (nettó árbevétel – levonások) • 2009-es kötelezettség: 0,2 % (KKV) és 0,3 % (nagyvállalkozás) • Járulék éves nettó összege = Járulék éves bruttó összege – Kötelezettségcsökkentő tételek éves összege (támogatások nélkül) • A befizetési kötelezettség csökkenthető a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szervezetektől vagy non-profit szervezetektől megrendelt K+F szolgáltatások összegével

9. Az innovációs járulék 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék-fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján: Az Innovációs Alap 2007-ben 36,655 milliárd Ft Ebből a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék 23,383 milliárd Ft Az Innovációs járulékot az NKTH kezeli

10. A Frascati kézikönyv Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára (Frascati Kézikönyv, 1963) • Az OECD-tagországok K+F statisztikai adatgyűjtéseinek 40 évnyi tapasztalatán alapul • A világszerte folyó K+F felmérések szabványa (OECD, UNESCO, EU, regionális szervezetek) • A K+F kapcsán a Frascati kézikönyv szerint meghatározott és nemzetközileg is elfogadott fogalmak: alapkutatás  alkalmazott kutatás  kísérleti fejlesztés

11. Innováció a humán erőforrásban ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft-vel közösen • Szervezeti és humán biztonsági kutatások • Kockázatpszichológiai kutatások, • Munkatársak visszaéléseinek megelőzése, • Gazdasági krízishelyzet kezelésére szolgáló ügyfél-kommunikációs stratégia kifejlesztése

12. Köszönöm figyelmüket