1 / 20

Adatbáziskezelés 2

Adatbáziskezelés 2. 2. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens PTE-TTK IATT, 7624 Pécs, Ifjúság u.6. B104 Mobil: 30/9015-488, Skype: gjpauler E-mail: pauler @ t-online.hu Facebook: Pécs Gazdinfo Adatbázis http://www.facebook.com/groups/278606362188127/

sage
Télécharger la présentation

Adatbáziskezelés 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Adatbáziskezelés 2 2. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens PTE-TTK IATT, 7624 Pécs, Ifjúság u.6. B104 Mobil: 30/9015-488, Skype: gjpauler E-mail:pauler@t-online.hu Facebook: Pécs Gazdinfo Adatbázis http://www.facebook.com/groups/278606362188127/ ftp://szentagothai.ttk.pte.hu/pub/pauler/Database2

  2. A gyakorlat tartalma • 1. Házi Feladat ellenőrzése: Bergengóc Állami Egyetem jelenléti ív BPD • MS Access GUI • Objektumok • Tábla • Tervező nézet • MS Access adattípusai • Adattartalom nézet • Tábla- és adattartalom szerkesztése • 2-1.Gyakorló feladat: Haverok tábla létrehozása • Adatbázis eszközök • Importálás/csatolás • Vágólapról • Szövegfájlokból • Fix oszlopszélességű • Oszlop határolójeles • Import specifikációk • Excelből • Más adatbázisokból • 2-1.Gyakorló feladat megoldás: Haverok tábla létrehozása • Tábla analizáló varázsló • GUI • Dekompozíció • Adattisztítás • Értékelése • 2. Házi Feladat: Saját projekt BPD, Mintatábla analizálása • Szakirodalom

  3. MS Access: GUI: Objektumok katt • Az MS Access az MS Office része,  olcsó,  leegysze-rűsített felületű,  relatív kis kapacitású,  egy felhasz-nálós,  korlátozott webes képességű relációs adatbázis kezelő. A 2010-esteljes telepítéses (FullSetup) verzióját ismertetjük a szőnyegszámlázós példán: Objektumai: • Táblák (Table): Bal panel|Táblák|Táblanév: • Tervező nézet (Design View): Kezdőlap|Nézet|Terv • Mezőnév (FieldName): 8±3 karakter, ékezetes betűk, speciális jelek nélkül, értelmes rövidítés, nagy kezdőbetűs tagolással (pl. UnitCost) • Adattípus (DataType): olyan típust válasszunk, amibe a kirívóan nagy/hosszú adatoktól (Outlier) eltekintve az értékek 99.99%-át tárolni tudja, de a lehető legkisebb helyfoglalású • Szöveges megjegyzés (Description): itt adhatjuk meg a mezők leírását/mértékegységét(pl. „m/s”) • Adatlap nézet (Data View): adatok rögzítése itt • Lekérdezések (Query):Bal panel| Lekérdezések A táb-lákat átalakító, összesítő, számoló SQL • Űrlapok (Form): A táblákkal 2 irányú adatkapcsolatban álló felhasználói felü- let adatok rögzítésére helyben, a munkaasztalon • Adatelérési lapok (WebPage): az űrlapok webszerverre kimásolható *.htm formátumú változata, korlátozott funkcionalitású webes adatbázis-elérést tesz lehetővé • Jelentések (Report): Összesített adatok táblázatos vagy diagramos megjelenítése a közép/felsővezető számára • Makrók (Macro): menüből összekattintgatható, de korlá-tozottan programozható műveleti listák (pl. több lekérde-zés futtatása egymás után, űrlap/jelentés megnyitása) • Modulok (Module): teljes funkcionalitású, de bonyolultab-ban programozható 4GL, OOP Visual Basic makrók katt katt katt katt katt katt katt

  4. Létehozás fül|Táblatervező( ) gomb: Táblastruktúra összeállítása: Mezőnév, Adattípus kiválasztása, majd Mezőtulajdonságok panel|Általános fül| Mezőméret, Formátum, Tizedes helyek: Logikai (Boolean) tipusok: Igaz/hamis, 1 byte Egész (Integer) tipusok: Bájt (Byte): 0..255, 1 byte Egész (Integer): -32768..32767, 2 byte, 1 előjelbit Hosszú egész (Long): -2476M..2476M, 4 byte, 1 előjelbit Számláló (AutoNumber):olyan Long, amely új rekordban automatikusan eggyel nő Lebegőpontos (FloatingPoint) törtszámok: Egyszeres (Single): 3 byte alap, 1 byte kitevő, 2 előjelbit, 7 értékes jegy Dupla (Double): 7 byte alap, 1 byte kitevő, 2 előjelbit, 15 értékes jegy Megjelenítési Formátumaik (adattartalmat nem befolyásolják): Tudományos (Scientific): (pl. -0.273848e4) Rögzített (Fixed): adott tizedesjegyre kerekít: (pl. -2738.5) Szabványos (Standard): ugyanaz, ezres elválasztókkal: (pl. -2,738.5) Százalék (Percentage): adott tizedesjegyre kerekítve (pl. -273848.00%) Fixpontos (Fixed Point) törtszámok: Pénznem (Currency): 15 egész és 8 törtszámjegy, 8byte, a Windows területi beállításainak pénznemével: (pl. -2,738.5Ft) Decimális (Decimal): megadható a számjegyek, ezen belül a törtjegyek száma, számjegyenként 4 bit helyet fogyaszt, nagyon kis számoknál alulcsordul 0-ra! Dátum/Idő (Date/Time): egészrésze 1900.01.01kezdete óta eltelt napok száma (ha negatív, akkor ez előtti), törtrésze az adott nap törtrésze, íráskor/olvasáskor átszámítódik a regionális beállítások formátumába/ból (pl. magyar: YYYY.MM.DD HH:MM:SS), 8 byte. Összeadható, kivonható. Dátumot csak ebben tárolunk, külön-ben elesünk a dátumszámítások/függvények használatától, illetve helyet pazarlunk! Karakteres (Character) tipusok: hosszukat mindig 2 hatványaira szabjuk (2, 4, 8, 16, stb.) amibe a tárolt értékek nagy része belefér, hogy ne vesszünk adatot mert pl. egy 30 karakteres mezőbe átadott 32 karakteres érték végét figyelmeztetés nélkül levágja! Szöveg (Text): 1..255Unicode karakter, 2 byte/karakter Feljegyzés (Memo): 1..65535Unicode karakter, 2byte/karakter MS Access: GUI: Táblák: Létrehozás: Mezőtípusok katt katt

  5. Táblastruktúra szerkesztése: A Tervezés fül|Sorok beszúrása( ) gombbal két mező közé beszúrhatunk egy harmadikat, de fizikailag az új mező utolsóként tárolódik Kijelölhetünk egy mezőt, és Del nyomásával letörölhetjük, de fizikailag ez nem fogja felszabadítani az általa lefoglalt helyet, az adatbázis fájl nem lesz kisebb Kijelölhetünk több mezőt, és a szerkezeti leírásukat vágólapon keresztül átmásolhatjuk új mezőkbe (Ctr+C, Ctrl+V) Szándékos Access butítás: Nem lehet a mező szerkezeti leírásokat semmilyen formában exportálni külső rendszerbe, csak a képernyő PrintScreen-es másolásával, képként! Táblastruktúra mentése: Ctrl+S-el menthetjük, ekkor kell megadni a tábla nevét. Adatok szerkesztése:Csak mentés után,Kezdőlap fül|Nézet|Adatlap-ban: *-os sor: új rekord bevitele, a cellák üresek, kivéve az AutoNumber-t Hozzáadás oszlop: új táblamező bevitele Rekord panel: Első(|◄) Utolsó(►|) Előző(◄) Követk.(►) N-edik Keresés Mezőnév(▼) legördülő: 1 mező értékeinek szűrése/rendezése Ha több mező szerint összetett rendezés/szűrés kell: Kezdőlap|Rendezés|Speciális| Szűrés űrlap szerint: kapunk egy üres rekordot, amibe értékeket írhatunk be, akár matematikai relációkkal kiegészítve (pl. <0.1), az ilyen értékű rekordokat mutatja Irányított szűrés/rendezés: grafikus lekérdezés tervezőben írhatunk akár több tábla rekordjaira kiterjedő szűrést/rendezést. A táblák szűrési beállításai Ctrl+S-re mentődnek, de nem okoznak változást a tárolt adatokban, szűrő bármikor törölhető A rekordok mezőértékeinek összesítése: Kezdőlap|Rekordok|Összesítés| Megjelenik egy összesítő sor, ahol minden mezőnél kiválaszthatjuk a következő összesítéseket: Min, Max (szöveges mezőknél ABC-sorrend), (Darab)Szám Csak numerikus mezőknél működők: Összeg, Átlag , Szórás, Variancia Az összesítések csak a kitöltött, nem NULL értékű mezőket veszik figyelmbe! A kijelölt rekordok/mezők Del gombbal törölhetők, de helyük fizikailag nem szabadul fel! MS Access: GUI: Táblák: Létrehozás: Szerkesztés katt katt katt katt katt katt

  6. A gyakorlat tartalma • 1. Házi Feladat ellenőrzése: Bergengóc Állami Egyetem jelenléti ív BPD • MS Access GUI • Objektumok • Tábla • Tervező nézet • MS Access adattípusai • Adattartalom nézet • Tábla- és adattartalom szerkesztése • 2-1.Gyakorló feladat: Haverok tábla létrehozása • Adatbázis eszközök • Importálás/csatolás • Vágólapról • Szövegfájlokból • Fix oszlopszélességű • Oszlop határolójeles • Import specifikációk • Excelből • Más adatbázisokból • 2-1.Gyakorló feladat megoldás: Haverok tábla létrehozása • Tábla analizáló varázsló • GUI • Dekompozíció • Adattisztítás • Értékelése • 2. Házi Feladat: Saját projekt BPD, Mintatábla analizálása • Szakirodalom

  7. 1-1.Gyakorló feladat: Haverok tábla létrehozása • A Haverok.mdb adatbázis file létrehozása saját meghajtóra: • A következő - nem informatikai felkészültségű ember által megadott - gyakorlati adatstruktúrát kell egy adatbázis táblába tenni: Haverok( VezetekNev, KeresztNev, Varos, Cim, IrSzam, Telefon, SzulNap, Tartozas, Kepeslap) /Kuldjunk-e neki vagy ne?/ • Állapítsa meg milyen táblamezőkre van szükség? • Milyen típusúak, formátumúak legyenek, milyen hosszal? • Töltse fel a táblát az alábbi adatokkal: az üres cellák NULL értékűek legyenek és nem 0nullák!!!! A megoldás: 2-1PracticeSolution.ppt Kovács, Jakab, Kishely, Patak u. 77., 7632, 32 342-222, 52.12.11, -2000, Igen Lutor, Mihály, Kishely,Baranyai u. 11., 7544, , 52.12.12, 1700, Igen Bruncsi, Endre, Pécs, Bruncsi u. 11. 7622,, 41.11.11., 7000, Nem Éberling, László, Pécs, Kassa u. 83., 7624,, 54.04.21., 0, Nem Vasvári, Tibor, Pécs, Csáktornya u. 33., 7623, 72 472-333, 40.09.01, Igen Bányai, János, Nagykanizsa, Kazinczi u. 23., 2939, 63 233-423, , 0, Nem Agócs, Attila, Kishely, Királyi Pál u. 7., 1322,, 41.02.03., 0, Nem Pék, Zoltán, Budapest, Erdész u.30., 1122,, 40.11.22., 4000, Igen

  8. A táblákba/űrlapokba történő kézi adatrögzítés inkább az adatbázis rutin működése közben jellemző. Fejlesztési fázisban viszont általában már meglévő külső elektronikus adatforrásokból szeretnénk automatikusan beolvasni adatokat a frissen létrehozott adatbázis táblákba, ami kiegészülhet szűrési- és mezőtipus konverziós műveletekkel Accessben ezt a Külső adatok fül|Szövegfájl/Excel/Access/ODBC gombokra induló varázslókkal tehetjük meg, amiknek 2 üzemmódja van: Importálás (Import): Bemásolja az adatokat egy, az eredeti adatoktól függetlenül létező, újonan létrehozott Access táblába  A folyamat lassabb, mert először az egész táblát teljesen be kell olvasnia, utána férhetünk csak hozzá  A tábla viszont teljesen szerkeszthető lesz  Az önálló adatbázis táblában tárolt adatok lekérdezése igen gyors lesz Csatolás (Link): Csak egy kűlső adatforrásra hivatkozó táblastruktúrát hoz létre az adatbázisban, és az adattartalom a külső adatforrásban tárolódik  Ez minimális helyet foglal,  A forrásadatok csak azon részeit olvassa be, amit a képernyőn megjelenítünk, vagy egy lekérdezés éppen használ, ezért az adatok gyorsan megjelennek. Ez akkor hasznos, ha nagyméretű idegen adatbázis táblákat csak nézegetjük, de még nem döntöttük el, hogy használhatók-e  A tábla csak olvasható, az eredeti adatforrásban nem tud módosításokat végrehajtani  A lekérdezések jóval lassabban futnak, mert az eredeti adatforrásban az Accessnek külön navigálnia kell, és folyamatosan le kell fordítania az adattartalmat Access formátumra  Kivéve, ha egy másik Access adatbázis tábláját csatoljuk: Az Access min-den táblát 1 fájlban tárol, ami nem haladhatja meg a max. Windows fájlméretet (2-4GB). Ha ezt túllépnénk minden táblát külön *.mdb fájlba rakunk, és az egyikbe becsatoljuk a többi táblát. Ez ugyanolyan gyors, mintha 1 fájlban len-ne az egész, de mindegyik táblával külön elmehetünk a max. Win fájlméretig! MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás/Csatolás: Alapfogalmak

  9. Az importálás/Csatolás lehetséges adatforrásai: Vágólap (ClipBoard): Papír-alapú vállalati információs rendszerekben gyakran előfordul, hogy Word, PowerPoint fájlokban, HTML lapokon lévő táblázatokban tartanak nyilván adatokat, amit importálni szeretnénk A táblázatot a forrásban kijelöljük( ), Ctrl+C-vel vágólapra másoljuk Beilleszthetjük egy előre elkészített , kompatibilis mezőszerkezetű Access táblába: azonos nevű és típusú mezők azonos sorrendben Az Access tábla mezőit a mezőnév fejlécre Shift+Kattal ki kell jelölni, majd Ctrl+V Ha az Access tábla üres, annyi rekordot illeszt be, amennyi az adatforrásból jön Ha a táblában már van akár egy rekord is, programozási hiba miatt, csak az adatforrás első rekordját illeszti be!!! A vágólap mérete egyszerre max. pár ezer rekord másolását teszi lehetővé, nagy táblákra az Office fagyni fog, bár ezek dokumentumokban nem is nagyon fordulnak elő MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás/Csatolás: Adatforrások Ctrl Ctrl C V Shift +Katt

  10. MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás/Csatolás: Adatforrások: Szövegfájlok • Szöveges adatfájl (TextFile) (*.dat, *.txt, *.asc) az adatbázis fájlokon kívüli legelterjedtebb adattárolási forma: •  A fájlban számok és dátumok is szövegként tárolódnak  komoly helypazarlás, lassabb beolvasási sebesség •  A fájl sorait, rekordjait CR+LF (ASCII13+ASCII10) karakterkombináció választja el •  Nem tartalmaz meta-adatokat (Metadata): adatszerkezet leírást, •  Viszont szövegszerkesztővel megnyitható, így a struktúra vizuálisan felismerhető •  Kódolása viszonylag szabványos (Unicode karaktertábla) • A szöveges adatfájloknak több alfaja létezik: • Fix mezőszélességű szövegfájlok (Fixed-Width Text File): Minden mező előre megadott, fix számú karakterből áll, köztük nincs semmilyen elválasztójel: •  Szövegszerkesztőben megnyitva szép szabályos oszlopokat látunk •  Az adattartalom mellett fennmaradó üres helyeket Space (ASCII32) tölti ki •  Általában nem tartalmazza az első sorban a mezők neveit: • Ezek gyakran hosszabbak, mint az adatok, így fix mezőhosszon nem férnek el, • Vagy pedig nagyon sok helykitöltő Space-t kellene elpazarolni 161916 Kovács János 7636 Pécs Galamb u. 36/b 161917 Légrádi Péter 7310 Kishalom Kossuth tér 11 161918 Sass Lajos 6740 Őrmüge Petőfi u. 1

  11. MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás: Adatforrások: Szövegfájlok: Rögzített • Accessben a Külső adatok fül|Szövegfájl gombbal indítjuk a szövegfájl varázslót: • Rákérdez a forrás fájl nevére: legyen pl. FixSzelesseguSzovegFajl.txt, valamint hogy Importálja vagy Csatolja • Megmutatja a fájl elejét, beállítjuk a Rögzített mezőszélességű opciót • A varázsló detektálja az oszlophatárokat, de egérkattintással/húzással felülbírálhatjuk • Majd elnevezzük a mezőket: és ellenőrizzük, hogy a varázsló jól ismerte-e fel a típusukat: • Az 1. 5 rekordból detektálja, ha ezek üresek, a mezőt szövegnek veszi • Csak azokat a törtszámokat és dátumo-kat ismeri meg, amelyek megfelelnek az érvényes Windows területi beállításoknak (pl. magyar: YYYY.MM.DD HH:MM:SS, 9.999,99)!!! Minden mást szövegként kezel, ami onnan is feltűnik, hogy balra igazítja az értékeiket, még a számokat dátumokat jobbra. Hogy javítható? • A Speciális gombra előjön az Import Specifikáció panel. Itt beállítható: • Ékezetes karakterek kódolása • Dátum- és tizedesjegy formátumok • Mezőnevek, Mezőtípusok • Mező kezdő karakter pozíciója és mezőszélesség • A mező kihagyása az importálásból • A specifikációt Mentés gombbal elmenthetjük az Access fájlba, és egy új, hasonló fájl importálásakor Specifikáció gombbal betölthetjük. katt katt katt húz katt katt katt katt katt katt • A következő lépésben rákérdez, legyen-e a táblának elsődleges kulcsa(Primary Key): rekordokat egyedileg azonosító mező • A varázsló zárásakor kéri az új tábla nevét

  12. MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás: Adatforrások: Szövegfájlok: Elhatárolt1 • A mezőhatároló jeles szövegfájl (Delimited Text File) (*.dat, *.txt, *.asc, *.csv, *.tab) rekordjaiban az egyes oszlopokat egy külön e célra kijelölt karakter határolja el egymástól •  Így minden egyes mezőben változó karakterhosszúságú lehet az adattartalom, nincs szükség helykitöltő Space-ekre. •  Ha szövegszerkesztővel megnyitjuk a fájlt, az oszlopai nem fognak egymás grafikailag alá esni, mert az oszlopbatartozást a határolójelek vezérlik! •  A mezőnevek első sorban tökéletesen letárolhatók, mert hosszuk nem kötött az adattartalomhoz, így a fájl importálása nem igényel külön szerkezeti leírást •  A fájl beolvasása kicsit lassabb, mint a fix hosszúságú formátumé, mert a változó karakterhosszúságú adatok miatt sem egy rekord, sem egy mező kezdetét a fájlban nem lehet előre kiszámítani, csak szekvenciálisan olvasható! • Két egymás utáni elválasztó karaktert az Access automatikusan üres mezőnek vesz • Az elválasztó karakterek a következők lehetnek: • Space (ASCII32) (*.asc): • Nagyon ritkán használatos, mert a tárolt szövegekben is lehet Space • Hogy ne keveredjenek össze a határolójelekkel, ilyenkor a szövegeket szöveghatároló karakterek (Text Marker) (általában dupla idézőjel (ASCII34)) közé teszik • Biztonsági okokból a fix mezőhosszúságú formátumban is be szoktak tenni az oszlopok közé egy extra Space határolójelet, hogy az oszlopok adattartalma ne olvadjon össze • Vesszővel (ASCII44) határolt fájlok (Comma Separated Values) (*.csv): • Nálunk ritkán használatos, mert magyar nyelvi környezetben a számokban tizedesvessző van és nem tizedespont, ezzel könnyen összekeveredhet • Tab (ASCII9) karakterrel határolt fájlok (Tab Delimited File) (*.dat, *.tab): • A Tab speciálisan oszlop-elhatárolásra szolgáló karakter, ezért ez a legkényelmesebb és legáltalánosabban használt szövegfájl-forma. Szinte minden rendszer tudja importálni KartyaSzam,Nev,IrSzam,Varos,Utca,HazSzam 21114,Kiss Lajos,6411,Szabadszállás,Kossuth u.,11 22116,Sass Iván,7621,Pécs,Rákóczi u.,72 23104,Katzenberger Gyuláné,,Bakonydéralja,Teleki Pál u.,44

  13. MS Access: Adatbázis eszközök: Importálás: Adatforrások: Excel, Access • Accessben a Külső adatok fül|Szövegfájl gombbal indítjuk a szövegfájl varázslót: • Rákérdez a forrás fájl nevére: legyen pl. HataroloJelesSzovegFajl.txt, valamint hogy Importálja vagy Csatolja • Megmutatja a fájl elejét, beállítjuk a Határolójeles opciót • A varázsló detektálja az oszlophatároló jeleket, de ezt felülbírálhatjuk, illetve megadhatunk szövegjelölő jeleket vesszővel határolt fájlokhoz • Bejelölhetjük, hogy felszedje-e e a mezőneveket az első sorból • Innentől kezdve ugyanaz, mint az előző • Importálás Excelből: olyan munkafüzetlapról lehet importálni, ahol az első sorban mező-nevek vannak, oszloponként azonos típusú adatok. Külső adatok fül| Excel gombbal indítjuk az Excel import varázslót: • Rákérdez a forrás fájl nevére • Rákérdez a Munkafüzet lap nevére • Automatikusan detektálja a munkalapon az utolsó feltöltött sort/oszlopot, és addig importál: Ha valami „szemét” van a munkalapon lejjebb/jobbra, addig fog importálni üres sorokat/oszlopokat! • Bármely szöveges cellából Szöveg(255) mező lesz, bármely számból Dupla, bármely dátum/időből Dátum/idő • Importálás más Accessből: Külső adatok fül| Access gombra kiválaszthatjuk, hogy mely táblát/ lekérdezést/ űrlapot/ makrót/ jelentést/ VB modult vegye át HataroloJelesSzovegFajl.txt katt katt katt katt katt • Importálás más adatbáziskezelőből: Külső adatok fül| ODBC gombra kiválaszthatjuk, hogy milyen rendszer (Oracle, MS SQL, My-SQL) melyik (akár netes) adatbázis fájljából vegyen át adatot: csak táblát/lekérdezést tud!

  14. A gyakorlat tartalma • 1. Házi Feladat ellenőrzése: Bergengóc Állami Egyetem jelenléti ív BPD • MS Access GUI • Objektumok • Tábla • Tervező nézet • MS Access adattípusai • Adattartalom nézet • Tábla- és adattartalom szerkesztése • 2-1.Gyakorló feladat: Haverok tábla létrehozása • Adatbázis eszközök • Importálás/csatolás • Vágólapról • Szövegfájlokból • Fix oszlopszélességű • Oszlop határolójeles • Import specifikációk • Excelből • Más adatbázisokból • 2-1.Gyakorló feladat megoldás: Haverok tábla létrehozása • Tábla analizáló varázsló • GUI • Dekompozíció • Adattisztítás • Értékelése • 2. Házi Feladat: Saját projekt BPD, Mintatábla analizálása • Szakirodalom

  15. MS Access: Adatbázis eszközök: Tábla Analizáló Varázsló 1 • A Stores.xls-ben egy USA áruház-lánc 160 üzletének adatai találhatók • Az a gyanúnk, hogy ezt több táblára bontott adatbázisban lehet jól tárolni • Első lépésként, importáljuk az Excelt Accessbe (2003-ban mutatjuk, a végeredményt lásd: Stores.mdb): • Fájl|Külső adatok|Import menüvel indítsuk el az importáló varázslót! • Válasszuk ki az Excel fájlt, és jelöljük be, hogy oszlopfejléc az első sorban van • Tovább gombbal lépve, bejelöljük, hogy új táblát szeretnénk • Majd felülírhatjuk a mezőkneveit, ha kell • Majd magunk választunk elsődleges kulcsot (StoreID) • Majd megadjuk az importált tábla nevét: Stores • Majd a Befejez gombbal zárjuk a varázslót • Erre a tábla megjelenik a Táblák listában • Duplán kattintva rajta, megnézhetjük a tartalmát katt katt katt kat-kat katt katt katt katt

  16. Tábla Analizáló Varázsló 2 katt • A Stores tábla kijelölése után 2003-ban: Eszközök| Analizálás|Tábla, 2010-ben Adabázis eszközök fül|Tábla analizálómenüvel indíthatjuk a varázslót: • Ez a gyakorisági táblás módszerrel meg-próbálja automatikusan dekompozícionál-ni a táblát, ha bejelöljük varázsló dönt-öt • A széttagolt táblákat kijelölve a gombra kattintva nevezhetjük el őket (az elne-vezésben segít, hogy a varázsló mit jelölt elsődleges kulcsnak a táblában, és ne adjuk meg már létező tábla nevét!) • Ha úgy gondoljuk, valamely mezőt rossz táblába tette, egérrel áthúzhatjuk a táblák közt, illetve több mezőt egyszerre kijelölve Shift+katt-tal, egy üres helyre húzva őket, új táblát készít belőlük • A kézzel kibontott táblában gombbal jelölhetünk ki elsődleges kulcsot, ha nem lenne alkalmas mező, gombbal adha-tunk hozzá mesterséges kulcsot •  Az eredményben látható, hogy a varázs-ló a főbb összefüggéseket jól bontja ki: 1városhoz(City) többüzlet(Store) tartozhat 1 régióhoz(Region) több város(City) 1 megyéhez(County) több város(City) •  Azonban a bontás nem tökéletes: • Nem veszi észre az állam(State):régió (Region)=1:több kapcsolatot, mert van olyan állam (OH), amiben csak 1 régió van • Nem bontja ki a telefonszámkörzet(Area): város(City) = több:több kapcsolatot • A problémás mezőket mindig a tábla el- • sődleges kulcsa elé rakja! katt katt katt katt katt katt katt

  17. Tábla Analizáló Varázsló 3 • A következő lépésben a varázsló a gyanús kapcsolatokat detektálja: pl. a város: telefonszámkörzet kapcsolat kevés kivételtől eltekintve majdnem több:1 kapcsolat: 3 olyan City van csak, ahol több Area kód is jelen van. Ha ezek eltűnnének, az elsődleges kulcs (City) egyértelműen meghatározná az Area-t, így az a City tábla rendes mezője lehet • A varázsló feltételezi, hogy a kilógó esetek elgépelés miatt vannak, és kinyit egy ablakot, amiben lehetőséget ad arra, hogy 1City számára kiválasszunk a több előforduló közül 1 érvényes Area kódot, visszanyomva a City:Area kapcsolatot több:több kapcsolatból több:1 kapcsolatba • Az adattisztítási műveletek végeztével a varázsló felkínálja, hogy készítsen-e olyan lekérdezést, amely egy nézettáblában összerakja az eredeti táblát a szétbontott táblákból, és azt átnevezve más névre, beálljon a helyére az adatbázisban • A varázslót befejez gombbal bezárva beleírja az adatbázisba a szétbontott táblákat és a köztük lévő kapcsolatokat, meghagyva az eredeti táblát is • Adatbázis eszközök fül |Kapcsolatok gombra megtekinthető a szétbontott szerkezet kapcsolati diagramja, és kézzel tovább finomítható! katt katt katt katt katt katt katt

  18. MS Access: Adatbázis eszközök: Tábla Analizáló Varázsló 4 • Ha a varázsló elégséges adat híján nem bontott ki egy relációt (pl. állam(state): régió(Region) = 1:több), a szétbontott táblát (Regions1) kijelölve, a varázslót újraindítva, azt kézzel tovább bonthatjuk: • Ilyenkor a táblából kibontandó mezőket Shift+katt-al kijelöljük, és egérrel kihúz-zuk egy üres helyre, ahol új táblát alkot-nak, amit gombbal elnevezhetünk, gombbal pedig elsődleges kulcsot jelölhetünk ki benne. • Az MS Access adatbázis-tervező varázslójának előnyeit és hátrányait a következőkben foglalhatjuk össze: •  Képes automatikus dekompozíciót végrehajtani, ha a natural joinolt táblában elégséges mennyiségű és reprezentati-vitású (Representativeness) adatot kap: vagyis az adatok minden, a valóságban gyakran előforduló kombinációjából kap a gyakoriságukkal arányosan rekordokat •  Automatikusan detektálja az elsődleges kulcsnak alkalmas mezőket •  Automatikusan detektálja, ha egy tábla egy mezőjét nem határozza meg egyértelműen a tábla elsődleges kulcsa, és ilyenkor a kilógó adatok módosítását javasolja •  csak 1:több, független:függő kapcsola-tokat tud felismerni, igy messze nem használja ki a gyakorisági táblás elemzés összes lehetőséget •  n szétbontott egyedet n-1 relációval köt össze, nem kínálja fel a lekérdezéseket katt katt húz • gyorsító redundáns relációk létrehozását, mert ehhez be kellene gyűjteni adatokat a felhasználótól arról, hogy mely mezőből (belépési pont) mely mezőt (kilépési pont) milyen gyakorisággal akar lekérdezni. •  Abszolút használhatatlan, ha nincsen elégséges mennyiségű mintaadat az elemzéshez, vagyis az estek 95%-ában, például, amikor klasszikus papír alapú rendszerre fejlesztünk rá. Igazából olyan, már régóta működő adatbázisokat lehet vele kijavítani, amiben kisebb normalizá-ciós hibák vannak. •  Általában nincs elég adat,ha üzleti mé-retű 120-140 táblás rendszert akarunk normalizálni vele, mert n tábla szétbontá-sához átlagosan 16/6×n×(n-1) reprezen-tatív rekord kell az alábbi tábla alapján: • 100 tábla:26400 reprezentatív rekord kell! • Megállapítjuk,hogy a varázsló inkább ta-nulási segédeszköz, de annak sem túl jó!

  19. 2. Házi Feladat: Saját projekt BPD, Mintatábla analizálása Rajzolja meg MS Visioban saját projektjének BPD-jét a MintaBPD.vsd sablon felhasználásával: Ügyeljen, hogy minden név az EHA kódja első 3 karakterével kezdődjön a diagrammon Mentse le a diagrammot képként és posztolja ki a tárgy Facebook oldalára! (3pont) A BPD egy tetszőleges tevékenységéhez (pl. ügyfél azonosítás majdnem mindenben van) töltsön le az internetről vagy találjon ki az elvégzéséhez szükséges minta adatokat (pl. Keresztnév, Vezetéknév, Nem, AnyjaNeve, SzületésiHely, SzületésiÉv, Állampolgárság, stb.), legalább 10-12 rekordot, amiben mindenféle kombinációban előfordul néhány ismétlődő adat: Futassa át az így beszedett táblán az MS Access Tábla Analizáló Varázslót, A szétbontott tábláknak az EHA kódja első 3 karakterével kezdődő nevet adjon! PrintScreen megnyomásval mentse le a varázsló által szétbontott táblaszerkezetet egy képbe és posztolja ki a tárgy Facebook oldalára! (2pont) Mintamegoldás: HomeAssign2Solution.doc

  20. Szakirodalom • MS Access On-line Help: http://office.microsoft.com/assistance/offhelp/offxp/access/

More Related