2. zh

1. 2. zh kérdés: Mutassa be a mezopotámiai irnokiskolák kialakulását, szerepét, változatait. kérdés: Jellemezze az egyiptomi kultúrális áthagyományozás módját. Kérdés: Jellemezze az egyiptomiak kisgyermekképét.

2. Az antik görög nevelés

3. egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség") szakaszok antik görög nevelés homéroszi kor a/ spártai nevelés (i.e. VIII - IV. sz.) b/ athéni nevelés (i.e. VI - V. sz.) c/ hellenisztikus nevelés (i.e. 336 - 30)

4. homéroszi kor korai hellén törzsekre jellemző: nemzetiségi-törzsi keretből városközpontú államok arisztokraták örökletes hatalma fontos: példaadás, minta, múlttal való igazolás Homérosz: Iliász, Odüsszeia csak az előkelők gyerekeit nevelik: magánnevelők nevelés közege: család fiúk nevelése: háború, népgyűlés (iskola = élet, élő példa)

5. két eltérő praxis az ideálra és a gyakorlatra spártai nevelés (i. e. VIII - IV. sz.) dór törzsek közül: szpartiaták a Peloponnészosz-félsziget közepén spártaiak - őslakosok (helóták ) - körüllakók (perioikoszok) VII. századtól kezdve sajátos, bezárt, katonai jellegű fejlődés katonai arisztokrácia (Lükorgosz törvényei) - azonos nagyságú föld a kiváltságosoknak - közös étkezés - gyerekeik egységes állami nevelést kapnak a nevelés célja: harci készenlét szabadok feladata: az uralkodó állampozíció feltételek nélküli védelme (perzsák!) i.e. 5. sz.: 8000 - szpartiata, 200.000 helóta

6. elérendő tulajdonságok: testi erő edzettség fanatizmus gátlástalan cselekvőkészség államérdek kizárólagossága " Senki sem tehette, amihez egyénileg kedve volt, hanem mintha a város egyetlen katonai tábor lenne, előre megszabott kötelességeket kellett mindenkinek elvégeznie a köz érdekében. A spártaiak általában úgy gondolták, hogy senki nem él önmagának, hanem a polisznak. " " A csecsemőt édesapja a karjába vette és elvitte a leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taigetosz Apothettai nevű szakadékába - azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad." Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok (Magyar Helikon, Budapest, 1978.)

7. gyereknevelés nincs pólya (egyiptomi hatás!) - szabad fejlődési lehetőség sötéttől nem szabad félni sírástiltás dresszúra, fizikai kényszer fiúk 7 évig családi nevelés 7. életév után táborban, paidanomosz (gyerekfelügyelő) vezetése mellett kollektív nevelés csoportokban vezető: belső kiválasztás eredményeként a legerősebb stb. feltétel nélküli engedelmesség (viták és verekedések provokálása) 12. évtől kopaszok, mezítlábasok, egy évben egy köpenyt kapnak, nem mosakodhatnak kizárólagos a testi nevelés (értelem: csak annyi, amennyi egy jó katonának kell) pl. számolni, írni-olvasni alig tudnak "lakonikus beszéd"

8. lopás nem bűn (csak ha elkapják) (Xenophón: A lakeadaimóniak állama) költészet, zene alig kap szerepet a nevelésben (kivéve indulók, dicsőítő énekek, gúnydalok) központi érték: hazaszeretet fegyelem idősek tisztelete engedelmesség rejtőzködési gyakorlatok (krüpteia) háború: "könnyített" élet 20. életév: hadseregbe katonaként bevonulnak (megnősülhetnek, de csak 30. életévük után költözhetnek a családjukhoz) asztaltársaság (szüsszitia) 60. életévig katonakötelesek lányok: fiúkkal azonos jellegű képzés, hogy az utódjuk egészséges szervezetben foganjanak (sport!) férfiak távollétekor az otthon védelme a feladatuk zárt életmód

9. athéni nevelés (i. e. VI - V. sz.) Periklész: "Az ő nevelésüket az jellemzi, hogy már kora ifjúságuktól fogva szüntelenül fáradtságos gyakorlatokkal edzik magukat a férfias helytállásra, mi viszont szabadabb módon élünk, de nem csekélyebb elszántsággal tudunk ugyanolyan veszélyekkel szembenézni... S ha mi inkább könnyedebb életmóddal, mint fáradtságos gyakorlatokkal, és nem a törvények által belénk oltott, hanem elsősorban velünk született bátorsággal készülünk a veszedelmek leküzdésére, ez azzal az előnnyel is jár, hogy nem ízleljük már meg előre a még csak közelgő megpróbáltatásokat, ha viszont már bennük vagyunk, nem tanúsítunk kisebb hősiességet azoknál, akiknek egész élete fáradozásokkal telik." (Thuküdidész: A peleponésszoszi háború) tradicionális görög kép: harmonikus ember - a nevelés által! (bátorság, értelem, erkölcsi érzék, szépség iránti fogékonyság) Nietzsche: kettős meghatározottság apollói derű dionüzoszi mámor és szenvedély

10. Athén: 2500 négyzetkilométer 250000 lakos (ebből:) 125000 a szabad 400000 rabszolga (i. e. IV. sz.) politikai jog nagysága a vagyon nagyságától függ (1 mérő = 52,5 l) a 9 arkhón vagy a kincstárnokok: 500 mérő lovas katonai szolgálat a háborúban hajóépítés ünnepek költségei lovagok: 300 - 500 mérő lovas katonák állami tisztségviselet igások: 200 mérő nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) állami tisztségviselet thészek: 200 mérő alatt könnyűfegyverzetű gyalogosok földnélküliek, kisbirtokosok, kézművesek, napszámosok

11. polisz vezető rétege: (hellén) arisztokraták (magas jövedelmű) polgárok alapvető polgárjogúak: (többi) szabad ember rabszolga: beszélő szerszám oktatásból és a művelődésből mindenki kiveheti a részét (bár, Spártával ellentétben) nincs központi, állami szabályozás taníttatás csak a tehetősebbek lehetősége (magas magánoktatási tandíj!) a "jó poliszpolgár" elsajátítandó műveltségéhez kell szakmai műveltség (szülőktől, apáról elsajátítandó) általános műveltség közéleti szereplések mikéntje polisz múltja, jelene szónoki ismeretek mitológia, mondák

12. " E műveltség elemeivel már egészen kicsi koruktól kezdve kezdték megismertetni a gyermekeket. Ugyanakkor az erkölcsi szabályok a követendő viselkedési normák elsajátítására is nagy gondot fordítottak. Attól kezdve, hogy hogy a gyermek érti a szót, a dajka, az anya, a nevelő és maga az atya is azon versengtek, hogy a lehető legderekabbá tegyék a kisdedet. Ezért minden tetténél és szavánál figyelmeztetik, és rámutatnak: íme ez helyes cselekedet volt, ez helytelen, ez szép, ez rút, ez istennek tetsző, ez bűnös, ezt tedd, azt kerüld. Azt szeretnék elérni, hogy önként engedelmeskedjék, de ha nem engedelmeskedik, fenyegetéssekkel és verésekkel térítik az egyenes útra, éppen úgy, mint ahogyan az ember egy meghajlított és meggörbített faldarabok kiegyenesít.„ (Platón: Protagorasz)

15. 7 éves kortól magántanító veszi át a képzést múzsai képzés grammatika-irodalom kithara-képzés (hangszeres éneklés és tánc gümnasztikai képzés (torna, sport és kifejező mozgás) Iskolatípusok csak a fiúk részére grammatikai "iskola" grammatisztész háza betűk megismerése (betű = szám = hangjegy) szótagtanulás és -írás (szüllabizein) Homérosz: Iliász ismétlés, kívülről megtanulás magántanítóhoz kísérő rabszolga neve = paidagogosz kithara "iskola„ (kithara = hárfa szerű hangszer) kitharisztész háza zenetanítás kezdetben bemutatással és utánzással lírikusok műveinek éneklése tánctanítás palaisztra (birkózásra kijelölt hely) testgyakorlás színtere birkózás, ökölvívás, könnyűatlétika testnevelő = paidotribész gimnasztika jellemformáló erejében bíznak

16. " Jól vésd eszedbe, hogy sem a harcban, sem másban, semmilyen élethelyzetben nem válik hátrányodra, ha többet törődsz a tested felkészítésével. Bármit tesznek is az emberek, a testükre szükségük van, és minthogy szükség van rá, sokat számít, hogy minél kiválóbb legyen. Még abban is, amiben a testnek látszólag a legcsekélyebb a szerepe, vagyis a gondolkodásban - ki ne tudná -, hányan követnek el súlyos tévedéseket, mert a testük nem egészséges? A feledékenység, a csüggetegség, a mogorvaság és az őrjöngés sokaknál gyakran épp a test elhanyagoltsága miatt támadja meg az értelmet, úgyannyira, hogy még a biztos tudást is elfeledteti. Akinek edzett a teste, nagyobb biztonságban van..." (Xenophón: Emlékeim Szókratészről)

18. ép testben - ép lélek a szép és a jó harmonikus egységének elve: kalokagathia kalosz: szép, agathosz: jó eszmény: az egyszerű ember, aki, ha a sors azt kívánja, képes hőssé válni (következmény: háború esetén mindenki harcolni megy) gümnasszion (gümnoszt = meztelen) idősek testgyakorló helye futópályák, zárt sporttermek, öltöző és tisztálkodó szobák előadótermek könyvtárak + szümpozionok baráti társaságok összejövetelei bölcsebb polgárok vezetése mellett + népgyűlések aki az ékesszólást már megtanulta, vehet részt érett fiúk színhely: agora az állampolgári jogok gyakorlása

19. lányok részére olvasni, írni az anya vagy a dajka tanít háztartási és gazdasági ismeretek: anya az élet színtere: a lakóház női lakosztály (zárt!) = günakeion nem csak a tudást fejlesztik, de a lelkületet, jellemet is formázzák (tanítás és nevelés) "... a tanítótól elvárják, hogy jóval több gondot fordítson a gyermek helyes magatartására, mint az elemi ismeretekre és a kitharajátékra. A tanítók meg is felelnek ennek a kívánságnak, és miután a gyermek megtanulta a betűvetést, s már annyira vitte, hogy az írott szövegeket is annyira érti, mint azelőtt a beszédet, kezükbe adják a nagy költők költeményeit, hogy ezekkel is megismerkedjenek. Sőt e költeményeket könyv nélkül is megtanultatják velük, hiszen számos erkölcsi tanulságot meríthetnek belőlük, ezenkívül pedig a régmúlt idők kiváló fiainak viselt dolgairól ... is okulhatnak. Így olyan példák állnak a gyermek előtt, amelyek becsvágyát felkeltvén utánzásra serkentik, és arra buzdítják, hogy törekedjék hozzájuk hasonló lenni. A kitharajáték tanítói ugyancsak hasonló célokat akarnak elérni: a józan mérséklet erényét ápolják, és arra ügyelnek, hogy az ifjak ne térjenek rossz útra... Minden törekvésük arra irányul, hogy a ritmusokat és a harmóniákat szilárdan bevéssék a gyermekek lelkébe, hogy ezáltal fegyelmezettebbek legyenek." (Platón: Protagorasz) esztétikum átélt elsajátításával lehet az erkölcsi jót megközelíteni

20. hellenisztikus nevelés (i. e. 336 - 30) Nagy Sándor uralkodása (336 - 323) Augustus meghódítja a görög fennhatóság alatti Egyiptomot (i.e. 30) görög kultúra szétsugárzásának ideje a görög (a hódító) ismeretek asszimilálása a műveltség = görög nyelv és kultúra ismerete a régi iskolatípusok átalakulnak és újak jelennek meg elemi oktatás színtere: didaszkaleion minden városban van 7 - 14 éves gyerekek járnak ide magániskola és/vagy város által fenntartott intézmény iskolamester tanít, bérért (ezért nem is becsülik) javadalom nagysága a gyerekek számától függ a tanításhoz nem kell képesítés olvasni tudni kell napi tanítási idő: pirkadattól napszálltáig középfokú oktatás színtere: grammatikai iskola irodalomtanár tanít (grammatikosz) klasszikus művek bemutatása sok módszer együttes alkalmazása nyelvtani ismeretek elsajátítása matematikai ismeretek és természetismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia)

23. műveltségeszmény: humán és reál tudások együttese enkükliosz paideia = minden szabad ember számára hozzáférhető általános oktatás-nevelés gümnaszion a testnevelés helye fokozatosan kulturális központtá válik felsőfokú képzés (= filozófiai iskolák) Platón: Akadémia Arisztotelész: Lükabéttosz (líceum !) peripatetosz általános filozófiatörténet iskola saját filozófiai rendszere vitakézség fejlesztése orvosi iskolák (Hippokratész tanai) retorikai iskolák kézikönyvek elsajátítása! stílusgyakorlatok készségfejlesztés (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv)

27. A görög filozófusok pedagógiai nézetei a/ Démokritosz (i.e. 460 - 370) (Rousseau éleszti fel a tudását, majd Goethe) b/ szofisták (= a bölcsesség tanítói), i. e. V. század Thraszümakhosz Kalliklész Kükophron Prodikosz Diagorasz Gorgiasz Prótagorasz (i.e. 480 - 410) "minden dolog mértéke az ember" Szókratész (Kr. e. 470 - 399) Platón (Kr. e. 428 - 348) Arisztotelész (Kr. e. 384 - 322)

28. Démokrítosz atomelméletet materialista rendszerré fejleszti pedagógiatörténeti jelentőségére Trencsényi-Waldapfel Imre mutat rá családról vallott ismeretei " Ha valaki azt kívánja, hogy legyen gyereke, akkor sokkal jobban teszi az én véleményem szerint, ha barátai közül választ ki valakit. Vagy a barátai gyerekei közül választ, és azt adoptálja. Mert akkor olyan gyereke lesz, amilyent akar. És aki erre alkalmasnak látszik, az fogja őt leginkább a természete szerint követni. És ez nagy különbség, mert lehetséges kedve szerint választani a sok közül. Olyant, amilyent éppen akar. Amilyenre éppen szüksége van. Ha pedig valakinek saját magától származnak gyerekei, ebben a dologban sokféle rizikó van, sokféle veszély. Mert hiszen szükséges, hogy amilyen gyereke születik, hát olyan gyermeket neveljen." nem akarja véletlennek kitenni a pedagógiai tevékenységét materialisták: a nevelés nem mindenható tevékenység a természetes tulajdonságoknak is jelentősége van a tanításnak is " Többen lesznek derék emberek az aszkészisz, a gyakorlás révén, mint pusztán természettől fogva."

29. szofisták a természetfilozófiai hagyománnyal szemben a vizsgálódások közepébe az ember kerül a gondolkodás is filozófiai téma lesz a nyelv problémája kiemelkedővé válik hagyományos erkölcs kritikája szofista = bölcsek (vándortanító) általában lesújtó róluk a kortársi vélemények társadalmi kihívásnak engedve: sikeres embereket akarnak nevelni egyéni boldogulásra tanítanak (amely út nincs ellenében a társadalommal) lerombolják az arisztokratikus nevelés eszményeit természettudományos elemeik is vannak a tudásukban

30. tanításuk tartalma dialektika Protagorasz - mindenről két ellentétes állítás létezhet az igazság szubjektív, érveléstől függő minden viszonylagos homo mensura-elv etikai relativizmus retorika a meggyőzés formai eleme (ezért fontos) gyakorlás bevezetése tanulási kedv felkeltésére sok módszert alkalmaznak pl. bértapsolók etikai intellektualizmus (a megszerzett tudás hat az erényre) gyakorlati ismeretek humán ismeretek természeti ismeretek az egyént alakíthatónak, nevelhetőnek tudják Antiphón: " Véleményem szerint a világon a legfontosabb a nevelés, ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű , hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlődése is."

31. Szókratész tanai Xenophón és Platón (egymással ellentmondó) műveiben maradtak meg szofisztikával szembeáll (kezdetben a szofisztikán belül különül el) (kiábrándult a természetfilozófiából, oka: őselemekről szóló tudások) vizsgálat középpontja: az ember (leszűkíti a tárgyat!) s ott is: az ember, mint akit meghatároz a társadalom örök erkölcsi jogokat hirdet " minden dolog mértéke az ember" a középpontban a " megismerő, gondolkodó és cselekvő ember" van " Felhagytam a mindenség vizsgálatával, félni kezdtem, hogy még egészen elvakulva a lelkem, ha szememmel vizsgálom a dolgokat, vagy többi érzékszervemmel próbálom felfogni őket. Úgy gondoltam tehát, a fogalmakban kell menedéket keresnem, s rajtuk keresztül vizsgálnom a létezőkben lévő valóságot." 10 kétféle megismerés van szakemberek ismeretszerzése (alacsony rendű, relatív tudást eredményez) belső tudatműködés eredménye a valódi ismeret heurisztikus módszere: induktív eljárások sorozata dialógusirányítás praktikái ! (a rádöbbentés művészete) innen eredeztetik az újkori kérdve-kifejtő módszert etikai intellektualizmusa erőteljesebb a szofisztikusokénál az erény tanítható (a tudás nemesíti az embert)

32. Platón elsőként ábrázolja a görög korabeli nevelést pedagógiai rendszert alkot valamennyi művében jelen vannak pedagógiai gondolatai Állam és Törvények : kifejtett rendszer Állam c. műve kiindulás: három fő osztály filozófusok katonák kétkezi dolgozók igazságosság eszméje (mindenki az őt megillető helyen) cél: az egész, az állam boldogsága egyén helyét az egyén lelki alkata határozza meg filozófus: bölcsesség katonák: bátorság (kommunákban élnek) dolgozók: józanság az osztályok nem keverednek a katonákat kivéve, akik filozófusok lehetnek célja: érzék fölötti ideák megismerése

35. Arisztotelész Nagy Sándor nevelője elutasítja az athéni nevelést, "kétes értékűnek" tartja, mert nincs tisztázva, mi a célja: a hasznosság vagy pedig az erény spártai nevelést: elállatiasítja a gyermekeket platóni eszméket: mert nem ismeri a család fogalmát Nikomakhoszi etika (a fiának írta) cél: a boldogság boldog: aki erényesen él cél: erényes polgárok nevelése erényt: a hajlamokból a neveléssel lehet elérni ezért tevékenykedni kell erkölcsi tevékenységek (szoktatással) szellemi tevékenységek (oktatással-neveléssel) mindenekben: a középhatár betartása (végletek nélkül élni) azaz: nem hisz a erkölcsi intellektualizmusban a szoktatás és az oktatás-nevelés egysége " Lehetetlen jónak és erényesnek lenni szoktatás nélkül. Lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül." Politika. c. műve

37. Platón és Arisztotelész szerint: a nevelés államosítandó cél: az állam boldogsága Különbség: Platón: kaszt, a filozófussá válhatókat kell nevelni etikai intellektualizmus Arisztotelész: állam minden tagját nevelni kell az erkölcsi törvények ismerete önmagában nem eredményez etikus magatartást a nevelésben szerepe van a szoktatásnak is