1 / 56

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI. A tantárgy oktatásának célja. Megismertetni a gyógypedagógia alapjait és felkészíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek, felismerésére, elfogadására, megsegítésére. Követelmények, kompetenciák.

sandra_john
Télécharger la présentation

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A GYÓGYPEDAGÓGIAALAPJAI

  2. A tantárgy oktatásának célja Megismertetni a gyógypedagógia alapjait és felkészíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek, felismerésére, elfogadására, megsegítésére.

  3. Követelmények, kompetenciák • A hallgató ismerje a gyógypedagógia intézményrendszerét és a gyógypedagógiai nevelésre szoruló sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait. • Ismerje meg azokat a habilitációs, rehabilitációs eljárásokat, amelyek eredményesen használhatók a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez.

  4. A tantárgy tartalma • A gyógypedagógia tárgya, célja, feladata. A sajátos nevelési igény fogalma, kritériumai, területei, okok, tünetek általában. • A gyógypedagógiai területére tartozó rendellenességek – autizmus, mutizmus, részképesség-zavarok. • A fogyatékkal élők jogai és azok érvényesülése. Esélyegyenlőség törvény – Fogyatékosügyi program

  5. Szakirodalom 1. Gyógypedagógiai alapismeretek Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar B. 2000. 2. Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia Szerkesztette: Gardosné Szabó Anna Medicina Könyvkiadó Rt. Bp. 2004. 3. Kálmán Zsófia – Könczei György A Taigetosztól az eslyegyenlőségig Osiris Kiadó Bp. 2002.

  6. Kollokvium 1. A gyógypedagógia fogalma, neves szakemberek az integráció és a szegregáció értelmezése. 2. A fogyatékosság fogalma, okai. 3. A sajátos nevelési igény fogalma, a szakértői bizottságok munkája. 4. A gyógypedagógia intézményrendszere , a működést szabályozó dokumentumok. 5. Az értelmi fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás.

  7. 6. A látási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás. 7. A hallási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás. 8. A mozgás-fogyatékosság fogalma, a konduktív pedagógia elv 9. A leggyakrabban előforduló beszédhibák olvasás és az írás zavarai. 10. A gyógypedagógia területére tartozó rendellenességek, autizmus, mutizmus, hiperaktivitás. 11. A korai fejlesztés fogalma, jelentősége. 12. A fogyatékkal élők jogai, azok érvényesülése. Az esélyegyenlőség törvény ei

  8. A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS FŐ FELADATA NORMALIZÁCIÓ ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ELVÉNEK AZ ÉRVÉNYESÜLÉSE

  9. Fogyatékosság Olyan minőség, amiben az adott személy képességeinek, teljesítményeinek szintje alacsonyabb a népesség átlagához képest. A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint mások; nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az ő korában várható lenne.

  10. Sérülés? Zavar? Hátrány? • Biológiai, organikusszinten,tehát a szervezet szintjénsérülésről, károsodásról beszélünk. • A pszichés funkciók, képességek szintjénképesség-, illetve funkciózavarokról. • Szociális szinten a megváltozott fejlődésmenetnek kihatása van a szocializációrabeilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.

  11. FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY SNI CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres beilleszkedésének elősegítése

  12. A szocializáció …a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni… (Bagdy Emőke)

  13. NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰTANULÓK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN! 2002/2003 930 386 TANULÓ EBBŐL 52 750 SNI TANULÓ 2003/2004 908 000 TANULÓ EBBŐL 53 000 SNI TANULÓ 2004/2005 886 500 TANULÓ EBBŐL 57 000 SNI TANULÓ 2005/2006 859 000 Tanuló EBBŐL 60 000 SNI TANULÓ

  14. Veszélyeztető tényezők • Gyermekvállalás változása • Társadalmi, gazdasági bizonytalanság • Káros környezeti hatások • Koraszülöttek nagyobb aránya • Zavart interakciók a környezettel

  15. Szakértői Bizottság határozata alapján! SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: 50-30) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus

  16. Szakvélemény alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (Közoktatási törvény 121.§)

  17. A különleges gondozáshoz való jog „Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek megfelelő fejlesztést és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének legteljesebb kibontakoztatásához.” GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

  18. KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT? A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK .....................

  19. Szegregáció vagy integráció? SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT NEVELÉS EGYMÁS MELLETT,SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!

  20. Szakértői bizottságok javaslatottesznek a speciális nevelésre a szülő joga a döntés ?

  21. Az integráció fajtái

  22. Lokális integráció Csak az épület közös, a gyermekek között nincs kapcsolat Szociális integráció Tudatos egyesítés szabadidőben, foglalkozásokon kívül Funkcionális integráció Tanórákon történő együttfejlesztés

  23. Integráció vagy inklúzió? • „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba. • Az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.”

  24. Mindannyian mások vagyunk… Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák.

  25. Befogadó társadalom? • Az Unióban rendkívül erős társadalmi elkötelezettség van a befogadó felnőtt társadalom létrehozására. • Befogadó felnőtt társadalom azonban csak akkor lehetséges, ha ez már a gyermekek társadalmára is jellemző.

  26. Az együttnevelés feltételei

  27. a szakértői bizottság javaslata • alapító okirat módosítása • személyi feltételek biztosítása (Kt. 30. §) • tárgyi feltételek biztosítása (Kt. 3.sz.m.) • pedagógiai, óvodai programok módosítása A nevelőtestület, szülők, gyermekek felkészítése az új feladatra!

  28. További feltételek

  29. Szakmai feltételek • elkötelezettség • pedagógus kompetenciák • osztálytermi, csoportszobai folyamatok • célirányos szakképzettségek

  30. A sikeres együttnevelést gátló tényezők Nem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni Nem minden gyereket lehet együtt nevelni Ha magas a csoportlétszám, nem könnyű a feladat

  31. AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG FELTÉTELE

  32. „Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen - azzá neveljük, amivé válni képes annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”

  33. MIKOR LEHETÜNK SIKERESEK?

  34. A pedagógus szerepkörének szélesedése • Nevelés szerepének további erősödése • A szocializáció egészének segítése • Sokoldalú képzettség igénye! • Tájékozottság, kapcsolatok • Csapatban gondolkodás, együttműködési készség • Tanácsadó szerepkör a szülő felé

  35. A gyógypedagógus • Értelmileg akadályozottak pedagógiája • Tanulásban akadályozottak pedagógiája • Szurdopedagógia • Tiflopedagógia • Szomatopedagógia • Logopédia • Pszichopedagógia

  36. A pedagógiai munkát segítő asszisztens • Csoportmunka megszervezése • Differenciált feladatadás • Eszközkészítés • Ellenőrző munka • Terhelés megosztása

  37. A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

  38. A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK • A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY • A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE 2/2005.(III.1.)OM rendelet

  39. SZAKSZOLGÁLATOK • KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTOK • KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS • GYÓGYTESTNEVELÉS • LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS • GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS • KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA súlyosan, halmozottan fogyatékosok

  40. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK • BÖLCSŐDÉK : EGYÜTTNEVELÉS SPECIÁLIS CSOPORT • ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK GYERMEKEK, FELNŐTTEK RÉSZÉRE • SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

  41. ÓVODÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS ISKOLÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

  42. 2/2005.(III.1.)OM rendelet Az új Irányelvek kiadásáról: melynek alapján készíthető és fogadható el a SNI tanulókat oktató intézmény helyi tanterve az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

  43. A tanulók foglalkoztatását áthatja: a habilitációs ( beillesztést elősegítő) fejlesztés

  44. Habilitációs órakeret Fogyatékossági kategóriánként a Közokt.törvény 52.§(6)- ben meghatározott %-os arányban! Létszámok !! Értelmi sérültek: 15 % Pszichés fejlődés zavarai:15% Hallássérültek: -nagyothalló: 40 %, -siket: 50% Mozgássérültek: 40% Látássérültek: -gyengénlátó: 35 %, - vak: 40 % Autisták: 50 % Beszédfogyatékosok: 40 %

  45. A habilitáció irányulhat: • A sérült funkció korrekciójára, kompenzálására (pl. kreatív tevékenység) • Új funkció kialakítására (pl. beszédindítás) • A funkciók egyensúlyára (pl. ép érzékszervi csatorna fejlesztése) • Speciális eszközök használatára (pl. hallókészülék) • Társadalmi együttéléshez szükséges képességekre (pl. kommunikáció, ügyintézés, munkavégzés, állóképesség, kitartás, türelem, stb.) Nem tantárgyakra, nem passzív ismeretekre!

  46. A habilitációt meghatározó tényezők:

  47. Hol jelenjen meg a habilitáció tartalma? • PP- nevelési program feladataiban • Helyi Tanterv tartalmában • Tanmenetekben • Fejlesztési tervekben • Minőségirányítási programban (tervezés, ellenőrzés,értékelés)

  48. A gyógypedagógus kompetenciái: • Programok, fejlesztési tervek készítése • Fejlesztés, habilitáció • Tanácsadói szerepkör az integrált intézményekben Saját szakterületén – adott fogyatékossági területen!

  49. Értelmi sérültek

More Related