Természetvédelmi állattan MADARAK

1. Természetvédelmi állattan MADARAK

2. A Föld madárvilága • Ma kb. 10.000 madárfaj él a Földön. • Amióta ezt az ornitológusok számon tartják, azóta kb. 60 madárfaj pusztult ki – és feltehetően valamennyiük esetében az ember az oka. • közvetlenül és tömegesen csak keveset írtottak ki (pl. vándorgalamb), • főleg az élőhelyek tönkretétele miatt pusztultak ki a fajok, • macska, kutya, patkány behurcolása több helyre – röpképtelen madarak kiszolgáltatottak, • szigetlakók, elterjedésük nagyon korlátozott…

3. Európából még nem irtottak ki madárfajt véglegesen... DE: az utolsó 100 évben Közép-Európában néhány faj már teljesen eltűnt, mások állományai csökkenőben vannak. Bár vannak melyek tartják a szintet, sőt néhány fajnál az egyedszám növekedett. Elsősorban a vizekhez, lápokhoz, mocsarakhoz kötődő fajok, a nagy testű ragadozók és az ősgyepek, kopárosok madarai veszélyeztetettek. A vizes élőhelyeket lecsapolják, kiszárítják, a nagy legelőket és más pusztai területeket feltörik, a bokrosokat kiírtják (így a fészkelőhelyek, táplálkozó területek csökkennek, megszűnnek).

4. Magyarország madarai • Magyarországon napjainkig 365 madárfajt figyeltek meg (ill. gyűrűzés szempontjából 402 fajt tartanak számon). • Hazánk az egyik leggazdagabb természeti értékekkel bíró ország Európában. • A Kárpát-medence sajátos földrajzi jellemzői miatt nálunk megtalálhatók olyan fajok, melyeknek itt van • a keleti előfordulásuk határa, • középhegységeinkben a kárpáti területekre jellemző fajok is élnek, • pusztáink madártömegei pedig legendásak a tőlünk nyugatabbra élő természetvédők körében.

5. 43 fontos madárélőhelyünk van, • nincs olyan megyéje, régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen terület. • 11 világszerte veszélyeztetett madárfaj fordul elő nálunk, • Több szervezet foglalkozik madárvédelemmel, nagy hagyományai vannak e tevékenységnek Magyarországon. • A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több ezres tagságával a legnagyobb ilyen jellegű szervezet Közép-Európában. • A madarak vonulását, az egyes fajok élőhelyét, előfordulását, populációnagyságát a legbiztosabban a gyűrűzés segítségével lehet megismerni és nyomon követni.

6. Hazai természetvédelmi oltalom: • a fajok 72%-a védett, 22%-a fokozottan védett, • tehát 6% nem védett, lőhető faj (fácán, tőkés réce, barát réce, kormorán, varjúfélék közül több faj…). • A fajok természetvédelmi értéke: • Védett fajok: 10.000, 50.000 Ft • Fokozottan védett fajok: 100.000, 250.000, 500.000, 1.000.000 Ft

7. Washingtoni Egyezmény (1990): CITES-fajok • kereskedelem tiltása, illetve korlátozása • 25 védett, 41 fokozottan védett faj • Berni Egyezmény (1990): • fajok befogása, gyűjtése, tartása, zavarása, tojásgyűjtés • fajok elpusztítása, tojás és tetem birtoklása • NEM tartozik ide 7 faj • Bonni Egyezmény (1986): vándorló fajok elterjedési területét érintő államok • 154 védett, 65 fokozottan védett faj • Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei (Madárvédelmi Irányelv): • védett az a faj Európában, amely nem lőhető • speciális fajvédelmi tervek • kereskedelem, vadászat engedélyezése.

8. RENDSZERTAN korábban… 1. Búváralakúak rendje (Gaviiformes) 2. Vöcsökalakúak rendje (Podicipediformes) 3. Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes) 4. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) 5. Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterus) 6. Lúdalakúak rendje (Anseriformes) 7. Vágómadár-alakúak rendje (Accipitriformes) 8. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) 9. Tyúkalakúak rendje (Galliformes) 10. Darualakúak rendje (Gruiformes) 11. Lilealakúak rendje (Charadriiformes) 12. Pusztaityúk-alakúak rendje (Pterocliformes) 13. Galambalakúak rendje (Columbiformes) 14. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) 15. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) 16. Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) 17. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) 18. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) 19. Harkályalakúak rendje (Piciformes) 20. Verébalakúak rendje (Passeriformes).

9. Legújabb rendszertani besorolás: 1. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) 2. Lúdalakúak rendje (Anseriformes) 3. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) 4. Tyúkalakúak rendje (Galliformes) 5. Darualakúak rendje (Gruiformes) 6. Lilealakúak rendje (Charadriiformes) 7. Galambalakúak rendje (Columbiformes) 8. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) 9. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) 10. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) 11. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) 12. Bankaalakúak rendje (Upupiformes) 13. Harkályalakúak rendje (Piciformes) 14. Verébalakúak rendje (Passeriformes).

10. 1. GÓLYALAKÚAK RENDJE – CICONIIFORMES 1.1. Búvárfélék családja (Gaviidae) 1.2. Vöcsökfélék családja (Podicipedidae) 1.3. Gödényfélék családja (Pelecanidae) 1.4. Kárókatonafélék családja (Phalacrocoracidae) 1.5. Gémfélék családja (Ardeidae) 1.6. Íbiszfélék családja (Threskiornithidae) 1.7. Gólyafélék családja (Ciconiidae) 1.8. Flamingófélék családja (Phoenicopteridae).

11. 1.1. BÚVÁRFÉLÉK CSALÁDJA (Gaviidae) • Nagy termetű madarak. Legkisebb az északi búvár (Gavia stellata) • víz alatti halfogáshoz idomult testfelépítés (orrlyuk, láb ízesülése) • csontjaik nem üregesek • tollazatuk prémszerűen tömött • 3 faj látható télen • Arktiszon élnek • Védett fajok, 10.000 Ft .

12. 1.2. VÖCSÖKFÉLÉK CSALÁDJA (Podicipedidae) • Testfelépítésük a búvárokéra hasonlít, • de hátuk alsó fele nem olyan csapott • tollazatuk tömött, prémszerű, farkuk nincs • nyakuk hosszú, karcsú, csőrük egyenes, hegyes • ujjaikon oldallebenyszerű úszóhártya van • 2 család, 5 faj Magyarországon: • kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) • búbos vöcsök (Podiceps cristatus) • vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena) • füles vöcsök (Podiceps auritus) • feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) • mindegyik faj védett, 50.000 Ft, füles vöcsök 10.000 Ft

13. 1.3. GÖDÉNYFÉLÉK CSALÁDJA (Pelecanidae) • Közepes és nagytermetű, elnyújtott testű, hosszú nyakú • hosszú, széles csőrű vízimadarak • alsó csőrkávájuk alatt tágulékony torokzacskó található • tipikusan koloniális madarak, fiókáik fészeklakóak

14. 1.4. Kárókatonafélék családja ((Phalacrocoracidae) • nagy testű, sötét színű úszó madarak • úszás közben nagyon mélyen fekszik a vízben • alábukáskor bőrükig átnedvesednek • a nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny • a csőr közepes, a vége erősen kampós • korábban elterjedt volt, de mint halászati • kártevőt nagyon intenzíven irtották • 2 faj él hazánkban: • kárókatona, kormorán (Phalacrocorax carbo) • kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), fok.védett.

15. Kormorán (Phalacrocorax carbo) • korábban nagyon elterjedt volt, de mint halászati • kártevőt nagyon intenzíven irtották • a múlt században állománya nagyon megfogyatkozott • napi halszükséglete 750 g • az utóbbi években már több védelemben részesül • ma újra van néhány, részben gyorsan növekvő fészektelepe Közép-Európában • telepeik gyorsan több 100 vagy több 1000 párra növekedhetnek • halászatra használják még ma is több helyen.

16. 1.5. Gémfélék (Ardeidae) • Repülésük erőteljes, nyakukat behúzva szállnak • csupasz testfelületeik nászidőszakban színesekké válnak • csőrük egyenes, lándzsa alakú • nyakukat pihenés közben „S” alakúra görbítve behúzzák • táplálékot egyesével keresnek, de költeni akár nagyobb telepekben szoktak • azokról a vidékekről, ahol a vizek télen befagynak, elvonulnak • Magyarországon 7 nemzetség, 8 faj költ, 3 faj kóborló.

17. Szürke gém (Ardea cinerea) • nagyon alkalmazkodóképes, ahol nem üldözik megszokja az embert (Stockholm, Amszterdam, Nairobi) • Magyarországon főleg a Duna és a Tisza ligeterdeiben vannak telepei • nálunk védett, • de a halastavakon lőhető • célravezetőbb lenne rácsszerű bukódrótot feszíteni a halastavak fölé • gondoskodni kellene olyan természetes vizekről is, ahol a madarak halászhatnának, anélkül, hogy a halállományt veszélyeztetnék • 10.000 Ft.

18. Vörös gém (Ardea purpurea) • Testfelépítése és életmódja hasonlít a szürke gémre • Magyarországon minden nagyobb nádasban költ • fokozottan védett, 250.000 Ft.

19. Nagy kócsag (Egretta alba) • A Magyar Természetvédelem címermadara! • nagytermetű gázlómadár, tollazata mindig hófehér • igen nagy az elterjedési területe: Amerika, Ázsia, Afrika, Európa • Közép-Európában soha nem volt gyakori • szinte csak a Kárpát-medencében költ, tőlünk nyugatabbra nem fészkel • Magyarországon számos telepük van, amelyek néha csak 3-5, máskor 80-100 párból állnak (Kis-Balaton, Tiszafüred) • kócsagtollas kalapdísz… Nászruhás madárnak 2-3 hosszú, hófehér foszlott dísztolla van a hátán. • 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje, gátlástalanul vadásztak rájuk. • fokozottan védett, 100.000 Ft.

20. Kis kócsag (Egretta garzetta) • sokkal kisebb, mint a nagy kócsag • Magyarországon főleg keleten, • a Tisza mentén vannak telepei • kócsagtoll, mint kalapdísz, kb. 10 éven át volt divat. Nászruhás madár tarkójáról 2-3 hosszú, hófehér dísztoll nyúlik hátra, hátán is foszlottak a tollak • rengeteg telepet elpusztítottak, köztük a legtöbb fán épült kolóniát • az idős madarakat lelőtték, a fiókák éhen pusztultak • fokozottan védett, 250.000 Ft.

21. Bakcsó (Nycticorax nycticorax) A múlt századforduló táján sok más madárfajhoz hasonlóan Közép-Európa nyugati felén sokfelé kipusztították, és ott csak az utóbbi években tudott újra kis telepeket alkotni. Magyarországon a leggyakoribb gémféle, nagy telepei vannak főleg az ország DK-i felén. fokozottan védett, 100.000 Ft

22. Üstökös gém (Ardeola ralloides) fokozottan védett, 250.000 Ft Pásztorgém (Bubulcus ibis) védett, 10.000 Ft Bölömbika (Botaurus stellaris) fokozottan védett, 100.000 Ft Törpegém (Ixobrychus minutus) fokozottan védett, 100.000 Ft

23. 1.6. Íbiszfélék (Threskiornithidae) • szokatlan csőrformájú, • közepes nagyságú madarak • hosszú, széles szárnyúak • nyakukat előre, lábukat hátra nyújtva repülnek • társas természetűek, telepeken költenek • 2 faj él Magyarországon, fokozottan védettek

24. Kanalasgém (Platalea leucorodia) • csőre összetéveszthetetlen • pár tucatnyi telepe van csak Andalúziától Kínáig, Indiáig • a Balkán országaiban is kb. 12 kolónia ismert • Magyarországon kb. 1000 pár fészkel összesen, több kolóniában (Hortobágy, Velencei-tó, Kis-Balaton) • a legtöbb európai telep olyan kicsi, • hogy fennmaradása kétséges • fokozottan védett, 500.000 Ft

25. Batla (Plegadis falcinellus) • közepes termetű madár, 50-55 cm testhossz, szárnyfesztáv kb. 1 méter • nagyon társas természetű, de csak a saját fajbéliekkel • repülése látványos, ferde vonalba rendeződnek, amely kígyószerűen folyamatosan hullámzik és odébb torlódik • régen hatalmas elterjedési területe volt, ma már csak kisebb szigetszerű foltokban él • legnagyobb európai kolóniái (kb. 10.000 fészkelő pár) a Volga-deltában és a Duna-deltában (4000 pár) van • Magyarországon az 1920-as években a Kis-Balatonon kb. 1000 pár költött, ma már csak 1-1 példány fordul elő esetleg évenként. • fokozottan védett, 250.000 Ft.

26. 1.7. Gólyafélék (Ciconiidae) • nagytermetű, hosszú csőrű, hosszú lábú gázlómadarak • kitűnően vitorláznak, röptükben a nyakukat kissé lefelé irányítva, messze előrenyújtják • monogámok, nagy fészket építenek, • tojásaik fehérek • 2 faj él Magyarországon, fok. védettek • fehér gólya (Ciconia ciconia), 100.000 Ft • fekete gólya (Ciconia nigra), 500.000 Ft

27. Fehér gólya (Ciconia ciconia) • teljes hossza kb. 100 cm, szárnyfesztáv kb. 220 cm, 3-4 kg • a régi intenzív vadászat és a mostani élőhelyrombolás következtében a fehér gólya európai elterjedése több elszigetelt részre tagolódik • van ahol még most is lövik! • elterjedése Ázsiában megszakad, Kínában élnek a legközelebbi fehér gólyák • kerüli az összefüggő, nagy erdőket, Közép-Európában az erdőírtás nyomán telepedett meg • a mai állomány már teljesen urbanizálódott, csak emberi településeken, létesítményeken költ

28. 1996-ban még 5000 pár költött nálunk, tavaly már kevesebb, mint 1000 pár! • Létszámcsökkenés oka: • BELFÖLD KÜLFÖLD • élőhely beszűkül • ÁRAMÜTÉS! • fészkek rombolása • mérgezés • autó elüti… • elsivatagosodás • telelőhelyek megszűnése • éhínség miatt vadásszák, megeszik • mérgezés • (olaszok…)

29. Fekete gólya (Ciconia nigra) • csak a hasoldala fehér, egyébként fekete, fémes csillogással • valamivel kisebb termetű, mint a fehér gólya, szárnyfesztáv kb. 190 cm • Közép-Európából indulva egészen a Távol-Keletig óriási területen fészkel • régen Ny-Európában is fészkelt, ma már csak Spanyolországban van szigetszerűen • a kiterjedt, ősi jellegű lombos és elegyes erdőket kedveli, ahol halakban gazdag patakok, folyók, tavak és nedves, mocsaras rétek is vannak • rendszerint az erdő legkevésbé háborgatott részét választja • vonuló, Afrikában telel • nem a fehér gólyákkal vonul, inkább nagyobb ragadozó madarakkal • Magyarországon kb. 250 pár fészkel

30. 1.8. FLAMINGÓFÉLÉK –(Phoenicopteridae) • Nagytermetű gázlómadarak • testük ovális alakú, nyakuk hosszú, fejük kicsi • csőrük jellegzetes alakú • hosszú, széles szárnyúak • lábuk nagyon hosszú és vékony • 5 faj van a Földön • Magyarországon 1 fajuk ritka kóborló • rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber), védett, 50.000 Ft

31. 2. LÚDALAKÚAK RENDJE– ANSERIFORMES • zömök testű, változatos megjelenésű vízimadarak • csőrük lemezes, lábujjaik között úszóhártya feszül • fartőmirigyeik fejlettek • tollazatuk vastag, vízhatlan • a szárnyuk viszonylag rövid, hegyes • „lohosodnak”: egyszerre vedlik le tollaikat, ilyenkor röpképtelenek • több fajnál ivari dimorfizmus figyelhető meg • fiókáik fészekhagyók, nagyon gyorsan önállóak • főként növényevők • 1 család, 42 faja található nálunk, ebből 37 faj rendszeres • nem mindegyikük védett.

32. Bütykös hattyú (Cygnus olor) • igen nagy testű vízimadár, 150 cm testhossz, szftáv kb. 240 cm • a legsúlyosabb repülni tudó madár (20-22 kg) • növényevő • régen Közép-Európában sokfelé fészkelt, az 1800-as években még nálunk is költöttek vad bütykös hattyúk • vadászattal és tojásai elszedésével könnyen pusztítható, így könnyen visszaszorították • az utóbbi évszázadokban a parkok tavaira sokfelé telepítettek hattyúkat • az 1960-as évek óta nálunk is egyre gyakoribbak a féldomesztikált hattyúk • vonuló madár, bár át is telelhetnek egyes példányai Magyarországon.

33. mára már teljesen elszaporodott újra (sajnos) • pedig kiszorítja, elüldözi a többi madarat territoriális agresszivitása miatt • nagy teste miatt a táplálékot eleszi a többi faj elől • szétrombolja a többi faj (főleg récék) fészkét, elpusztítva így a fészekaljat • nem csak a madarakra veszélyes, hanem az emberre is! • nem védett, de az EU-ban igen (1000 Ft).

34. Nyári lúd (Anser anser) • nagy termetű lúdfaj, testhossz kb. 80 cm, szftáv kb. 170 cm • a házi libafajták őse • a legelésre specializálódott (mint a többi lúdfaj) • ha valahol hiányzik, akkor azért az ember a felelős • még ma is sokfelé vadásszák, Németországban lőhető nov.-dec.-ben • ahol védik (pl. nálunk), ott lassanként újra terjeszkedik • az egyetlen költő lúdfajunk • védett, 50.000 Ft • nem lőhető, • de egy több ezres csapatból hogy lehet kilőni 1 vetési ludat?!

35. Vetési lúd (Anser fabalis), nem védett Rövidcsőrű lúd (A. brachyrhynchus), védett, 10.000 Ft Nagy lilik (A. albifrons), nem védett Kis lilik (A. erythropus), fokozottan védett, 1.000.000 Ft Indiai lúd (A. indicus), nem védett Sarki lúd (A. caerulescens), nem védett Kanadai lúd (Branta canadensis), nem védett Apácalúd (B. leucopsis), védett, 10.000 Ft Örvös lúd (B. bernicla), védett, 10.000 Ft Vörösnyakú lúd (B. ruficollis), fokozottan védett, 500.000 Ft Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus), nem védett Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), védett, 50.000 Ft Bütykös ásólúd (T. tadorna), védett, 50.000 Ft

36. Récék: úszórécék, bukórécék, pehelyrécék, kékcsőrű récék, bukók • a különböző récefajok a természetben és fogságban is egyaránt kereszteződhetnek és életképes utódaik lehetnek • nem könnyű határozni őket • nagyon jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz • vonulók többségükben • fajok: • fütyülő réce (Anas penelope), védett, 50.000 Ft • kendermagos réce (A. strepera), védett, 50.000 Ft • csörgő réce (A. crecca), nem védett • tőkés réce (A. platyrhynchos), nem védett • nyílfarkú réce (A. acuta), védett, 50.000 Ft • böjti réce (A. querquedula), nem védett • kanalas réce (A. clypeata), védett, 50.000 Ft

37. márványos réce (Marmaronetta angustirostris), fokozottan védett,250.000 Ft • üstökös réce (Netta rufina), védett, 50.000 Ft • barátréce (Aythya ferina), nem védett • cigányréce (A. nyroca), fokozottan védett, 500.000 Ft • kontyos réce (A. fuligula), védett, 50.000 Ft • hegyi réce (A. marila), védett, 10.000 Ft • jeges réce (Clangula hyemalis), védett, 10.000 Ft • pehelyréce (Somateria mollissima), védett, 10.000 Ft • cifra pehelyréce (S. spectabilis), védett, 10.000 Ft • Steller-pehelyrése (Polysticta stelleri), • fekete réce (Melanitta nigra), védett, 10.000 Ft • füstös réce (M. fusca), védett, 10.000 Ft • kerce réce (Bucephala clangula), nem védett.

38. kis bukó (Mergus albellus), védett, 10.000 Ft • örvös bukó (M. serrator), védett, 10.000 Ft • nagy bukó (M. merganser), védett, 10.000 Ft • halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), védett • kékcsőrű réce (O. leucocephala), fokozottan védett, 500.000 Ft

39. 3. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) • autók • olaszok • ÁRAMÜTÉS • … • nappali ragadozómadarak • napjainkra számos ragadozófaj veszélyeztetett! • nagytestűeket könnyű lelőni • „minden egerészölyv”, „minden héja” • rendszeres mérgezések még napjainkban is • fészekrombolás • fiókarablás • kereskedelem • turisták, twitcherek • kutya

40. 3 család 3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes) 3.2. Vágómadárfélék családja (Accipitriformes) 3.3. Halászsasfélék (Pandionidae) • 26 faj fordul elő nálunk, ebből 18 faj költ • nagyon változatos a tollazatuk, még fajon belül is nagy lehet a színváltozatok száma • általában a tojó a nagyobb • a fiókák fészeklakók • legtöbbször vonulók.

41. 3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes) • kis és közepes termetű ragadozó madarak • hegyes szárnyuk miatt gyorsan és ügyesen repülnek • legtöbbször a levegőben kapják el áldozatukat • testük erőteljes, nyakuk rövid • csőrükön jellegzetes kampó, „tépőfog” található • lábaik erőteljes markoló-lábak • Magyarországon 8 fajuk közül 5 költ • mindegyikük védett.

42. Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) • fokozottan védett, 500.000 Ft • Vörös vércse (Falco tinnunculus) • Közép-Európában a leggyakoribb kisméretű ragadozó (kb. 4000 pár költ nálunk) • a párok szívesen telepednek meg magas épületek padlásain, zugaiban, akár nagyvárosok belsejében is (pl. Bp-en) • magas templomtornyokban akár kis telepek is kialakulhatnak • állománya erősen lecsökkent a korábbi pocokirtószerek miatt • a mérgezések még ma is komoly veszélyt jelentenek a fajra • élőhelyvesztés miatt is csökkent állományuk • fák híján villanyvezetékeken költenek, emiatt sok az áramütött madár! • védett, 50.000 Ft.

43. Kék vércse (Falco vespertinus) • kisebb, mint a vörös vércse • nyugati elterjedési határa nálunk van, különösen a Hortobágyon gyakori • társasan, többnyire vetési varjú telepeken költ • korábban voltak 200 párból álló kolóniái is, ma már 100 párból álló telepe is ritkaságszámba megy • néha szerencsésebb a sok kisebb telepen történő fészkelés, mert a zavarás hatására nem az összes fészekalj károsodik így egyszerre • az alföldi vetési varjú kolóniák számának nyilvánvaló csökkenése miatt a kék vércse fészkelése is veszélybe került • a varjúállomány gyérítése azonban sok helyen még ma is tart • fokozottan védett, 500.000 Ft.

44. Kis sólyom (Falco columbarius) védett, 50.000 Ft, téli vendég Kabasólyom (Falco subbuteo) védett, 50.000 Ft Eleonóra-sólyom (Falco eleonorae) fokozottan védett, 100.000 Ft Vándorsólyom (Falco peregrinus) fokozottan védett, 500.000 Ft

45. Kerecsensólyom (Falco cherrug) • keleti elterjedésű faj, Ausztria a legnyugatibb előfordulása • hagyományosan a solymászok legkedveltebb madara volt, a vándorsólyom mellett • az 1950-es évektől szervezetten fosztották ki a fészkeiket • a tojásokat és a fiókák nagyobb részét nyugatra csempészték • az 1970-es évekre a magyar állomány 30 pár alá süllyedt • „egy kerecsentojás – egy Volkswagen”, nem mindig volt túlzás! • 1975-től próbálják védeni a kerecseneket • 1980-tól a fészkeket éjjel-nappal őrzik költés idején • mérgezések, vegyszerek felhalmozódása a tojásokban, fiókákban • ma 130-150 pár van Magyarországon • fokozottan védett, 1.000.000 Ft.

46. 3.2. Vágómadárfélék családja (Accipitridae) • Darázsölyv (Pernis apivorus) • nagyon hasonlít első ránézésre az egerészölyvre, éppen ezért nagyon gyakran lelövik • fokozottan védett madár, 100.000 Ft • vonuló • Afrika felé is gyakran áldozatul esik a vadászoknak • elsivatagosodás miatt is egyre nehezebb az út • táplálékspecialista • hűvös, esős nyarakon, amikor kevés a darázs, a költések jelentős része elpusztul.

47. Egerészölyv (Buteo buteo) • nagyon változó színezetű madár • gyenge lábával és rövid karmával csak • kisebb állatokat (mókusnagyságig!) tud zsákmányolni • kb. 15.000 pár költ nálunk • leggyakrabban látható nagyobb ragadozó madarunk az utak mentén • vadászok egy része szabadon gyérítené, • de ahol vadásszák, ott megfogyatkozik a ritka ragadozók száma is, mert a vadászok sem ismerik fel az egerészölyveket! • télen kisebb csoportokban is látható • védett, 10.000 Ft • Pusztai ölyv (Buteo rufinus), fokozottan védett, 100.000 Ft • Gatyás ölyv (Buteo lagopus), védett, 50.000 Ft.

48. Réti sas (Haliaeetus albicilla), fehérfarkú rétisas • 1800 táján a réti sas Közép-Európa sík vidékein gyakori volt • az állomány 1800-1900 között összeroppant • „kártevő”, ezért vadásztak rá (az akkori ornitológusok is!) • Németország nagy részéről eltűnt, 1908-ra Angliából is, 1912-ben Dániából • a II. világháború után újra megtelepedett Dániában, Németországban • Skóciában telepítették, ami sikeres volt • de újra veszélybe került sok helyen az állományuk: • solymászok ritka ragadozókat akartak tartani • tojásgyűjtés szenvedélye • madármegfigyelők, zavarás • favágás • csapóvasak, vadászok • környezetszennyezés, szándékos mérgezések…

49. Környezetszennyezés: mérgező vegyszerek, akkoriban főleg DDT-t használtak. A svéd réti sasok zsírmintái 1%-ig tiszta DDT-t tartalmaztak! A madarak a mérget a táplálékkal vették fel, hatására az embriók elhaltak a tojásokban, vagy a tojások elvékonyodott héja tört össze. Az utolsó német sasokat 1970 óta szigorúan védik, állományuk azóta nem csökkent. Hazánkban egy mélypont után ma újra 40-50 pár költ. A Kis-Balatonban is az elmúlt években fokozatosan nő a létszámuk.

50. Békászó sas (Aquila pomarina) fokozottan védett, 1.000.000 Ft „káinizmus” Parlagi sas (Aquila heliaca) fokozottan védett, 1.000.000 Ft Csak a Kárpát-medencében költ, 70-75 szülőpár.