Felnőttképzés 311-3

1. Felnőttképzés 311-3 • Követelmények: • Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, 1996. • Gyakorlati jegy • Folyóirat cikk • UPSZ, Iskolakultúra • Egyéb forrás • Beküldési határidő: 2005. december 1. hete • Cím: Érsekkerti Kollégium Klapka Gy. u. • ZH.

2. Fogalom-értelmezés • A felnőttképzés elméletének és gyakorlatának elnevezése • Antropológia=embertan; antropo-; szóösszetételek előtagjaként az emberrel kapcsolatos • Antropológia=Pedagógia+Andragógia • Iskolán kívüli pedagógia • Gerontológia=az öregkor élet és kórtani, ill. egyéb: szociológiai, történeti, pedagógia, stb. kérdéseinek vizsgálata • Felnőttek pszichopedagógiája • A felnőttek iskolai v. iskolán kívüli nevelésének, művelésének és művelődésének cél- és fa. rendszere, alapelvei, sajátosságai, törvényszerűségei és eszközrendszere • A felnőttek tanítását, tanulását elősegítő tevékenység (művészet) és tudomány • A felnőttnevelés, felnőttoktatás elméletének, folyamatának, technológiájának tanulmányozása

3. A felnőttképzés mint minőségi fogalom • Az ismertető jegyek „minimális katalógusa” • Szervezett formában meghatározott intézményekben megy végbe • A felnőttek továbbképzését elsődleges, vagy legalábbis hangsúlyos feladatként kezeli • A továbbképző feladatokat egyéb feladatokkal (pl. szórakozás, művészeti tevékenység, tájékoztatás, társas élet stb.) úgy kapcsolják össze, hogy a képzési feladatok teljesítése biztosítva legyen. • A felnőttképzés összeköti a tanulási célok meghatározását, a tervkínálatot és a módszer választást a felnőttek élet- és munkatapasztalataival és e tapasztalatok értékelésével

4. A felnőttképzés minimális katalógusa II. • A felnőttképzést olyan munkatársak (képzők) segítik, akiket erre a tevékenységre megfelelően kiképeztek • A felnőttképzési rendezvényeket nyilvánosan meghirdetik, és minden érdeklődő felnőtt számára hozzáférhetővé teszik • A felnőttképzésben való részvétel önkéntes • A felnőttképzés a felnőttélet minden szakaszában lehetséges és szükséges. Minden életkori fázis a továbbképzés sajátos lehetőségeivel rendelkezik

5. Az andragógiai elméletek osztályozása • Társadalompolitikai, antropológiai, tudományelméleti, ill. világnézeti alapon • Liberális • Keresztény • Szociáldemokrata • Neotomista stb. • A felnőttképzés szükségességének elméleti indoklását, legitimációját szolgáló politológiai elméletek pl. a demokrácia szükségleteire hivatkoznak. A gazdaságtanok a hivatáskvalifikáció követelményeire, a művelődéspolitikai érvelés pedig az elsődleges képzés elégtelenségét hangsúlyozza

6. Az andragógiai elméletek osztályozása • A célokra és feladatokra összpontosító elméletek kidolgozzák a társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás követelményrendszerét és az élethelyzet megváltoztatásához szükséges képességek (kompetenciák) fejlesztésének elveit stb. • Az objektív politikai funkció szempontjából különbséget tehetünk pl. a tőkés érdekeket v. a kapitalizmus kritikáját támogató elméleti erőfeszítések között

7. Nagy József-Kompetencia

8. Nagy József-Kompetencia

9. Nagy József-Kompetencia

10. Nagy József-Kompetencia

11. Nagy József-Kompetencia

12. Nagy József-Kompetencia

13. Nagy József-Kompetencia

14. Nagy József-Kompetencia

15. Nagy József-Kompetencia

18. Az andragógiai elméletek osztályozása • Külön nagy csoportot alkotnak a felnőttképzés didaktikai és metodikai stratégiái (pl. ismeretszerzésre korlátozódó, az ismereteket csupán a cselekvés kognitív előfeltételeiként értelmező elgondolások stb. • Művelődéspolitikai irány szempontjából határ húzódik pl. a centralisztikus és a pluralisztikus alapelvek között. (Johannes Weinberg-Horst Siebert)

19. A felnőttség, mint probléma • Életkor-kritériumok • Naptári életkor: koravén fiatal, gyerekes felnőtt • Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor • Pszichikus életkor • Szociális életkor • És ez utóbbi kettővel összefüggő értékrend-szer-jellemzők • Morális vonások (autonómia, értékorientáció) • Morális autonómia, a spontán belső késztetések ellenőrzés alatt tartása, lehiggadt érzelmek

20. G.W. Allport: A személyiség-érettség • Kritériumai • Az én érzésének kiterjesztése • Meghitt viszony másokkal: ragaszkodás, együttérzés, részvét, távolságtartó viselkedés • Érzelmi biztonság (önelfogadás), érzelmi kiegyensúlyozottság, frusztrációtűrés • Valósághű percepció („jóléti verseny”) • Az én tárgyiasítása:önismeret, humor, önirónia • Egységesítő életfilozófia • Elhivatottság, vallásosság, lelkiismeret fenntartani az érettség felé vivő fejlődés kívánalmát

21. Franz Pöggeler, az ~ kimagasló képviselője • A „modern felnőtt” lét- és képzési helyzet • Az érettség relativizálása: (nem állapot, hanem folyamat) • A lét alapproblémái: társadalom, hivatás, politika, vallás szexualitás stb.) • A felnőtt létben ezek újragondolása, áttanulás • Élethossziglan tartó plaszticitás tudatában él • Hat mozzanat: 1. testi-leki, szellemi érettség 2. élettapasztalat 3. Az életvezetésben flexibilitás, nyitottság 4. gyakori részkontaktus felvétele ismeretlen emberekkel 5. anyagi és szellemi megvesztegethetet-lenség 6. pragmatikus dezemocionalizáltság, érzelmek

22. Differenciális érettségelméletek • E.A. Doll - szociális érettség-skála = S.Q. Lényegében az egyén önállóságának és a csoportlétben való részvétele • 8 kategória • Általános önállóság • Önállóság az étkezésben • Az öltözködésben • Önirányítás (pénzzel való bánás) • Foglalkozás • Kommunikáció • Közlekedés • Szocializáció

23. Pszichoszexuálisfejlődés, párválasztási és pályaválasztási, munkavállalási érettség, ill. szocializáció • A. Sirota francia kutató öt pontja (1969) • Alkalmazkodási készség • Személyi autonómia • Önuralom, önfegyelem készsége • Másokkal való normák szerinti kapcsolat • A tudatosság magas szintje: önmagunk és körülményeink kritikai elemzésének képessége • Szilágyi Vilmos: „párválasztási” és „párban maradási érettség”= az emocionális (affektív) és a szexuális attitűd érettsége és integrációja

24. Fiúk lányok közötti különbség (I. Kon) • A felnőttség férfi modellje az autonómián • Szakmai önértékelés tárgyi eredményeken • A másikhoz tartozáson alapul: a személyközi viszonyokra orientálódik (erősebb családi kötődés) • A „női lélek rezdülése”- érzelmi determinánsok • D.E. Super - Pályaválasztási érettség (a munkába állási alkalmasság elérésétől a nyugdíjba kerülésig) • Szakosodás, próbálkozás, előrehaladás, fenntartás, hanyatlás • Félig felnőtt egyetemisták Hegedűs T. András • Iniciáció-avatási szertartások

25. A globalizáció hatása • Az ifjú nemzedék cimkézése: • „Szétzilált nemzedék” (H.E. Salisbury) • „Szkeptikus nemzedék” (H. Schelsky) • „Elkötelezettség nélküli~” (D. Riesman) • Vagy a szubkulturális elnevezések (önnevez.) • Hippi, rocker, punk, skinhead • „Ifjúságprobléma” és a „felnőttség” • Feoldódnak: pszichológiai, szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai, fiziológiai, etnológiai, pszichiátriai kultúraelméleti, viselkedéstudományi stb. megközelítésekben létrejött az • Ifjúságtudomány és a • Gerontológia A felnőttséggel csak a felnőttképzés elmélete az andragógia foglalkozik, de mint összetett problémának leginkább vizsgált területe a felnőttek tanulása

26. A felnőtt életkor szakaszolása • Életfázis-elmélet: nem egységes, amelynek van „elő”- és „utójátéka”, hanem a nagy „életfelvonás”-on belül szakaszok, ciklusok • Szolón év-tizedes szakaszolása • 20. életév: gy.kor vége adoleszcencia kezdete • 30. fizikai érettség-házasságkötés, családalap. • 40. befejeződik az általában vett formálódás • 50. a gondolkodás és beszéd csúcsa • 60. ettől kezdve hanyatlanak az erők

27. Servius Tullius Kr. e. VI. sz. • 45 év alatti fiatalok • 45 év feletti öregek • Renaissance 35-40 évesek még „iuvenis”-ifjú • Kierkegard-féle életstádium-elmélet • Állapotról állapotra halad ugrásszerűen • Charlotte Bühler életkor-pszichológiai period. • Életévtizedekben határozza meg az engedelmesség/függetlenség; biztonság/ szeretet értékei szerinti felívelés/hanyatlást • 2. évtized autonómia megszerzése • 3. szubjektív önértékelés: nemi identitás és igények • 4. önelhelyezés: munka, család • 5. önkritika • 6. személyes beteljesedés • 8. regresszió

28. Bühler II-életszakasz-elmélet • Az élet lefolyás reális fázisai; • Életdráma felvonások: • Expozíció • Fokozás • Csúcspont • Visszafordulás v. késleltetés • Megoldás v. tragikai vétség (kioldódás az én-kötöttségekből, növekvő szellemi igények megjelenése a felnőttség zárószakaszában, az öregségben pedig a vitális ösztönzések kötöttségeiből való szabadulás és átszellemülés (halál) ; onto – és filogenetikai párhuzam

29. Eric Berne: tranzakcionális-elemzés • Felnőtt állapotban reprodukálódnak a gyermekkori élmények és törekvések ua. • S.Freud: az első életév kihatása az életútra • Piaget-a pszichikus funkciók egyenlőtlen fejl. • Az ember kifejlődése inkább folyamatos, mint szakaszos • Ágoston Gy.: Bühler bírálata: a szellemi fejl. korszakainak konstans életkorhoz kötése helyett a belső kapcsolatban is álló szakaszok füzére lenne helyes, nem merev elválasztásuk

30. Herbert Zdrazil • Szerint Bühler a gy.- és ifjúkori modellt kiterjesztette a felnőttekre feltételezve, hogy: • Az emberi élet lefolyása megszakításos, és az egye fázisokban a képességek, beállítódások viszonylag állandók • E fázisok átfogó természetűek, vagyis minden ember teljes magatartására és valamennyi életterületére kiterjednek • A változások elsősorban endogén érési folyamatok következményei (30)

31. Franz Pöggeler: életkor-felfogása • A tapasztalatszerzés, képzés és a társas kapcsolatok együttesében vizsgálja • A különböző periódusokban a különbséget a motiváció és az értékrend változása okozza • Fiatal felnőtt (20-as) • Életközép felnőtt (30-as) • Határok megtapasztalásának fázisa (50-es) • Öregség bölcsességben és teljességben • szakaszhatár ezen belül 60-as évek eleje

32. Erik H. Erikson német származású amerikai pszichoanalitikus • Az analitikusoktól eltérően az egész életre kiterjeszti a környezeti befolyás személyiség- és identitásformáló szerepét • A felnőtt élet három stádiuma, amikor eléri a felnőtt a biztos identitástudatot ami az intimitás fokában jelentkezik • A másik nem vonatkozásában • Más emberekkel való kapcsolatokban • Önmagunkkal szemben

33. Erikson II. • Az intimitással szemben áll a távolságtartás és elszigetelődés tendenciája (intimitás és autonómia) Freud: szeretni és dolgozni kell • A kiteljesült felnőttkorban, amelyet az alkotókészség és a stagnáció szembenállása jellemez a felelősségteljes szeretet az új nemzedék felé irányul • A 3. fázis (a teljes életmenet 8. szakasza): az érett felnőttkornak a fő ellentmondása az integritási törekvés küzdelme a kétségbeeséssel és a csömörrel

34. Életkori válságok és életdöntések / Gail Scheehy amerikai újságírónő • Az egyes periódusok és korváltások tipikus problémái • 18-20. kilépés a családból, belépés a munkába • 20. év után: lábunk megvetése a felnőttek világában: családalapítás, szakmai perspektíva (alapdöntések meghozatala) • Túl a 30-on: kényszerpálya, a jövő csupán a jelen és a jövő meghosszabbítása (korlátozottság érzése) • 30-as évek közepétől 40-es évek derekáig:az életút fele különösen kritikus: a szakmai karrier megreked • A 40-es években megszerzett új stabilitás utáni tipikus válságkorszak az öregség kezdete ( hivatásszerep elvesztése, nyugdíjazási trauma) presztizs-vesztés, szociális kapcsolatok szűkülése, jövedelemcsökkenés, gyermekek eltávolodása, elmagányosodás. Az öregség nemcsak a halál váróterme, hanem a már bekövetkezett „szociális halál”

35. Bagdy Emőke-Korszakváltási konfliktusok • Járulékos válságok- személyes veszteségek (szeretteink elvesztése testi-lelki egészség vesztés) és lelki sebződések (csalódás, bizalom-megrendülés, cselekvés-kényszerek, élethazugságok) válság-segélykiáltás • Deviancia • Mentális zavarok (TBZ) • Antiszociális magatartás (proszocialitás) • Szuicid magatartás • Alkoholizmus, drog • Merton és Durkheim elmélete közötti különbség

36. Merton szerint • A társadalmilag elfogadott célokkal (USA-ban a meggazdagodás) nem lehet a megengedett eszközökkel (tanulás,munka,takarékoskodás) elérni; erősebb a kedvezőtlen társadalmi helyzetűeknél, ezért a deviancia is gyakoribb. • Vagyon elleni bűnöző: elfogadja a célokat • Neurotikus, alkoholista, kábítószeres, elmebeteg, öngyilkos (a sorrendnek megfelelően növekvő súlyossággal): nemcsak az eszközöket, hanem a célokat is elutasítja.

37. Szociális tanulás • Kultúra-elsajátítás • Tapasztalati rendszer • Tevékenységi rendszer • Érték- és normarendszer • Utánzás- azonosulás (identifikáció) • Minta bevésődés (imprinting) • Tanulás- szankcionálás • Jutalmazás • Büntetés • explicit, • implicit

38. Szocializációs színterek • Funkció • Hivatalos • Rejtett • Tényleges • disszfunkció • Szervezet • Szükséglet • Formális • Informális szervezetek

39. Az iskola funkciói

40. Felnőttszocializáció • Szocializáció=szociális szerepelsajátítás • a testi, szellemi, lelki érlelődés – autonómia • Tanuló-lét; elszigetelt „pedagógiai provincia” • Életidegen, rejtett utak, elszigetelten a makroszociális viszonyoktól (művi világ) • Felnőtt-lét; „életbe való kilépés” • Frusztráció, csalódás, a diszkontinuitás lehetetlenné teszi a sikeres anticipatorikuss szocializációt (a fiz.,pszic.,szoc. fejl. Nem köthető egyértelmű életkori mutatókhoz) • Fokozódik a földrajzi mob.,gyorsul a technicizáció, heterogénebbé válnak a kultúrák, változnak a normák • Kérdés az elsődleges és a felnőtt szoc. különbsége?

41. Brim vagy Hurrelmenn • A gy-kori a folytatódót meghatározza • Nem felépülés, hanem átépülés • Az elsődleges (primer) fő ágense a család • Később iskolai faktorok (kortárs cs., médium) • Utánzás-azonosulás, bevésés, szoktatás • Felnőtt (másodlagos-szekunder) szocializáció • Önalakítás, önkontroll, társ.-politikai rendszer-okok, „általános cselekvéskompetencia” • Nem alárendelődő alkalmazkodás (konform), hanem szerep-pluralitás, szerepváltásra képes • E kettős újra-tanulás = konfliktuózus • Szocioökonómiai és szociokultúrális dimenziók

42. Enno Schmitz • Szocioökonómiai • A felnőttek iskolarendszere, mint 2. képzési út • Szakmai továbbképző intézmények • Átképző kurzusok= szakmai kvalifikáció • Formális minősítést nem nyújtó, de a szakmai kompetencia emelését szolgáló szervezetek • Szociokultúrális • Pol.-kulturális szocializáció • Intézményei; egyéni eltérések

43. A felnőttek tanulása, tanulási kompetencia • Tanuláselméletek • Asszociációs (emlékezet, képzetek összekapcs.) • Pavlovi-kondicionálás (felt. reflex) • Behaviorizmus (S-R, próba szerencse) • G. Branderburg: a monokauzális magyarázat hibás, a szem. többi dimenziójához kapcs. • Nagy J.: Kompetenciák (a tudás és alkotótev. mennyisége és minősége) és tanulékonyság • Egyéni, szociális, kognitív • Motiváció • Tudáshasznosítás • Meglévő tudás (képesség, képzettség, műveltség) • Társ.-i feltételek

49. Pedagógiai kompetenciák • Az a tudás, nézetek és gyakorlati készségek olyan ötvözete, amely a pedagógus adott területen végzett sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele. • Nagy J. ábrázolásában: