1 / 20

III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon

III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon. Szociológia Magyarországon. A szociológia kezdeteit a 19. század közepére tehetjük Magyarországon

Télécharger la présentation

III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon

  2. Szociológia Magyarországon • A szociológia kezdeteit a 19. század közepére tehetjük Magyarországon • Ekkor azonban csupán a társadalom-tudományos gondolkodás kezdetei jelentek meg, szociológiai nézőpontok kerültek be fontos művekbe (Széchenyi, Wesselényi, Eötvös) • A századforduló változást hozott

  3. Huszadik Század • Szociológiai folyóirat • 1900-ban alapították • 1919 után kiadása nem folytatódott • A kor nagy szociológusainak cikkeit közölte: Durkheim, Frazer, Gumplowitz, Mehring, Simmel, Westermarck • Egyik szerkesztője Mannheim Károly • Lukács György 13 cikket közölt benne • Egyértelmű a folyóirat nemzetközi meghatározó jellege

  4. Vallásszociológia kezdetei I. • Társadalomtudományi Társaság 1901 • Fordítások jelennek meg (pl Guyau) • Durkheim „A vallási élet elemi formái” című műve részletekben megjelenik a Huszadik Században, hamarabb mint könyvben Párizsban • A 20. század első két évtizede a magyar vallásszociológia bölcsője

  5. Kezdeti vallásszociológiai nézőpontok • Témái és céljai többféleképpen voltak definiálva • Kezdetben két különböző vallásszociológia létezett • Szociológia hagyományon alapuló • Mik a vallásosság, az egyház, a vallás és társadalom viszonyának belső karakterisztikái, szabályai, törvényei. • Egy társadalmi modellen alapuló • Annak a megvalósítását akarta elősegíteni • Nem úgy foglalkoztak a társadalommal, ahogy az valójában létezett • Nem voltak értékmentesek

  6. „Elméleti vallásszociológia” kezdetei • Mikro és makro szintű elméletek keveredése • Egyértelmű ellentmondások • Nem volt jelentős szerepe a vallásszociológia továbbfejlődésében • Kulturkampf hatásai miatt alakulhatott így

  7. „Keresztény szociológia” • Kezdeteitől fogva normatív természetű • Értékkritériumokat határoz meg, álláspontokat foglal el • Határterület a szociológia és a szociális etika között • A társadalmi helyzet leírása a morális és társadalompolitikai kérdések hátterét képezi

  8. „Keresztény Szocializmus” • A társadalmi helyzet és a társadalom belső törvényeinek elemzése is alárendelt szerepet játszott benne • Erkölcsi követelések és elméleti célok • Társadalom formálás és politikai szükségletek • Eszköze a társadalomkritika • I. Világháború elsöpri

  9. „Valláskritikai irányzat” I. • Alaptétele: a vallás társadalmilag meghatározott • Nem felsőbb lénytől származik, nem érdeklődik a természetfeletti iránt • Ha társadalmi alapjai ismertté válnak, jelentősége csökkenhet, vagy eltűnhet • Nem foglalkozik a vallás társadalmi funkcióival

  10. „Valláskritikai irányzat” II. • „A vallás egy olyan tudat, amit abszolút módon meghatároz a társadalom” vs. „A tudomány a valóság autonóm megismerése” • Nem küzdöttek a vallás ellen és nem törekedtek a megismerésére, hiszen az kihalásra volt ítélve szerintük • Egyoldalú álláspontot képviseltek a vallás és a társadalom viszonyával kapcsolatban

  11. „A vallásosság szociológiája” • A vallási hittételek és viselkedés, a vallásgyakorlás szociológiája csupán izolált tanulmányok formájában létezett • A vallásosság és az erkölcsös cselekvés feltételezett kapcsolata különösen fontos volt • Politikai és egyházpolitikai érveket tudott hozni

  12. „Társadalmi problémák és vallás” Fő területek: • 100 éve a nagyon magas az öngyilkosságok és válások száma Magyarországon • Csökkenő születésszám, az „egyke” megjelenése • Bűnözés és vallásosság kapcsolatának vizsgálata

  13. „Csökkenő születésszám, az „egyke” megjelenése” • Budapesten több az egygyermekes és gyermektelen család (Madzsar 1916) • Vallási felekezeti tagság és születésszám alapján: • Reformátusok: vallási elkötelezettségük és kultúrájuk alapján kevesebb gyereket akartak (Buday 1909, 1910) • Kaotlikusok: a természetes rendet követték, hozzájárultak a nemzet megújulásához (Bangha 1916, Pezenhoffer 1922) • Sok szempont kimaradt az elemzésekből

  14. „Egyház szociológia” Eredete: • Egyház és állam szoros kapcsolata • Az Egyházak az állam legerősebb intézményei voltak • Az egyházak társadalmi helyzete • Alkotmányos és politikai kérdés • Az egyházak társadalmi szerepvállalása a fő kérdése

  15. „Egyház szociológia” II. • Két irányzat • Az egyház szervezeti ábrája egybeforr a magyar társadalmi rendszerrel • Az egyház és az állam elválasztandóak • A valláskritikusok államtól független egyházakat követeltek, egyes katolikus csoportok pedig nagyobb egyházi függetlenséget az állami beavatkozástól • A probléma alapja, hogy az egyházak birtokolták az ország területének 7 százalékát – szekularizáció kérdése

  16. „Egyház szociológia” III. • Az iskolák többsége egyházi fenntartású volt • Kunfi (1910) szerint az egyháznak és a papságnak kulcsszerepe volt a középosztály kialakulásában • A papság szociológia jellemzőinek keresésével nem foglalkoznak Fontossága az Egyházak akkori fontosságán alapult.

  17. „Vallási gyülekezetek szociológiája” • Hiányzó terület • Részeredményeket értek el benne • Görög Katolikusok vizsgálata • Katolikus, Református, Evangélikus Egyház vizsgálata nem történt meg • Zsidó vallással és népességgel kapcsolatban sem készült korrekt kutatás

  18. Vallásszociológia az államszocializmus ideje alatt • Tomka Miklós (..Vallásosság és szocialista tudat..) • Morel Gyula • András Imre

  19. Vallásszociológia 1990 után • Tomka Miklós Molnár Attila Károly • András Imre Révay Edit • Kamarás István Horváth Zsuzsa • Máté-Tóth András ….. • Török Péter • Hegedűs Rita • Nagy Péter Tibor • Pusztai Gabriella • Rosta Gergely • Bögre Zsuzsanna

  20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related