Mellesleg a jogról

1. Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák

2. Kompetencia kérdésköre I. • Mit végezhet plasztikai sebész, mit végezhet csak plasztikai sebész? • Minimumfeltételekről szóló 60/2003 ESZCSM rendelet melléklete • Plasztikai beavatkozások felsorolása-főszabály az esztétika, kivételek a helyreállító beavatkozások • Esztétikai beavatkozást csak plasztikai sebész végezhet, feltétel öt éves szakorvosi gyakorlat • Rendelet előírja azokat a helyreállító beavatkozásokat, amit csak plasztikai sebész végezhet, nem kell öt éves szakmai gyakorlat

3. Kompetencia kérdésköre II. • Kizárólag plasztikai sebész szakorvos által végezhető beavatkozások különösen: • Esztétikai plasztikai műtétek • Emlőhelyreállító műtétek mikro-sebészeti beavatkozással • Emlőhelyreállító műtét implantátummal • Emlőbimbó-képző műtét • Implantátum eltávolítása szövődmény miatt • Capsulotomia, Capsulectomia,Capsuloraphia • Emlőhelyreállító műtét endoszkóppal vagy endoszkópos asszisztálással • Emlőhelyreállító műtét több különböző módszer alkalmazásával • Mamma - protézis rosszindulatú alapbetegség, fejlődési rendellenesség mellett

4. Kompetencia-ütközések • Plasztikai sebész illetve más szakterület szerinti szakorvos között kizárólag plasztikai sebész által végezhető műtétnél • Esztétikai plasztikai műtétnél az 5 éves szakorvosi gyakorlattal rendelkező és az ezzel a feltétellel nem bíró orvos között • Kompetencia-ütközések eredménye: • Csak formai hiányosság • Nem az elvárható gondosság szerinti eljárás • Megbízás nélküli ügyvitel • Felelősségbiztosító kizárásként, visszakövetelési esetként kezeli

5. Szövődmény ellátás körülményei • A 46/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról. Amit jogszabály nem tilt azt lehet • Esztétikai beavatkozások, illetve nevesítve a rendelet mellékeltében szereplő:mellbimbó plasztika, emlőplasztika, emlő bőrének plasztikája, hegkimetszés • A rendelet 1997 óta nincs módosítva szűkíteni kellene a mellékletben írtakat, a minimumfeltétekről szóló rendelet minden helyreállító műtétje, ami ott kivétel legyen itt is az.

6. Termékfelelősség • Az implantátum termék arra termékfelelősségi szabályokat (1993. évi X. törvény) kell alkalmazni • Felelős a gyártó és az importőr (külkereskedő) ez utóbbi is a gyártó ellen fordulhat ha a felelősségét megállapítják • Forgalmazó csak addig felel, amíg a gyártót, importőrt nem jelöli meg. Gyártó, importőr eltűnése nem éleszti fel a forgalmazó felelősségét. • Szűk kimentési lehetőségek ( forgalomba hozatalkor a termék hibátlan volt, a hiba a tudomány és technika szintjén nem volt észlelhető, termék hibáját szabvány előírás betartása okozta stb.)- Orvos hibája is lehet védekezés-okos beteg mindkettő ellen indít eljárást. Eljárás abban az államban indul, ahol a károsodás bekövetkezett • Tudomásra jutástól számított három év, károkozástól számított 10 évig helytállás • Vagyoni és nem vagyoni kártérítés ide tartozhat a korrekciós orvosi költségek (kivizsgálás, implantátum csere) költsége is, ezt magától nem kell fizetnie a felelősnek, de akár részegyezségként megteheti és csak más károk megtérítése iránt indul eljárás.

7. Szakmai-kártérítési felelősség I. • Plasztikai és nem plasztikai sebész együttműködése esetén kártérítési felelőssége az egészségügyi szolgáltatónak van. • Személyek között mindenki a saját közrehatása szerinti mértékig felel, a saját szakmai szabályai szerinti elvárható gondosság betartásáért, ha ez az arány nem állapítható meg egymás között egyenlő arányban, beteg irányban egyetemlegesen felelnek (bárkin végrehajtható a teljes követelés). • A fenti többek károkozása szerint megosztható a felelősség orvos és terméket gyártó között is

8. Szakmai-kártérítési felelősség II • Nem tetszik nem alapja kártérítési pernek • Felelősség szempontjából minden plasztikai beavatkozás, aminek legalább pszichés oka van helyreállító (ellentétben a minimumfeltételekről szóló rendlettel) • Helyreállító plasztika nem eredménykötelem, nem vállalkozás, hanem megbízás ( elvárható gondosság)- ezért nem cél a helyreállító szűkítése és az esztétikai beavatkozás bevezetése • Eljárások többsége inkább nem megfelelő tájékoztatás, mint műtét-technikai hiba miatt

9. Szakmai-kártérítési felelősség III. • Ítélőtáblai jogerős ítélet, ami nem került Legfelsőbb Bíróság elé ezért hivatkozási alap lehet, de nem valószínű a teljes-körű precedensi szerepe: • Esztétikai műtétnél a páciens nagyobb kockázatot visel, mint helyreállítónál, így bizonyos szövődményért, aminél helyreállítónál felelhet szolgáltató esztétikai beavatkozásnál nem felel - ez nem állná ki az LB próbáját • Aszimetria kockázatát megfelelő tájékoztatást követően a beteg viseli ( ez igaz helyreállító beavatkozásnál is) • Implantátum beültetés esetén nem terjed ki a tájékoztatás a gyártó által kiadott információs füzet átadására- ez elfogadható a bírói gyakorlat részére, bár az általános, nem csak plasztikát érintő tájékoztatási kötelezettség igen széles körű, tehát ha a füzetet nem is kell átadni a tartalmát tulajdonképpen igen

10. Mellbevágó, de tény, hogy a jog ezen a területen sem mellékesKöszönöm megtisztelő figyelmüket!