1 / 22

Tarpeia Lucretia Verginia Népgyűlések Vesta-szüzek Ianus Saliusok

Tarpeia Lucretia Verginia Népgyűlések Vesta-szüzek Ianus Saliusok A fő kérdés: a hódítások sikerének és tartósságának okai. A res publica intézményei 1. Consulok (korábban a név: praetor) a királyok utódai – kiv. vallási ügyek (ezzel együtt már túl nagy lenne a hatalmuk) + annualitás

sherry
Télécharger la présentation

Tarpeia Lucretia Verginia Népgyűlések Vesta-szüzek Ianus Saliusok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tarpeia • Lucretia • Verginia • Népgyűlések • Vesta-szüzek • Ianus • Saliusok • A fő kérdés: a hódítások sikerének és tartósságának okai

  2. A res publica intézményei 1. • Consulok (korábban a név: praetor) • a királyok utódai – kiv. vallási ügyek (ezzel együtt már túl nagy lenne a hatalmuk) + annualitás + collegialitás (+ később néptribunusi vétó is): • fejlett pol. gondolkodást tükröz a hatalom ilyen korlátozása • talán csak fokozatosan alakul ki • esetleg 367-től, a rendi küzdelmek eredményeként • (helyettük 444 és 367 között 3 majd 6 tribunus militaris consulari potestate)

  3. A res publica intézményei 2. • hatalmuk jele: lictorok és fasces • a hadsereg vezetése • irányítják a várost: összehívják a senátust és a népgyűlést, törvényjavaslatokat terjesztenek be, végrehajtják a népgyűlés és senatus határozatait • Igazságszolgáltatás (kezdetben) • fasti consulares (és triumphales): elvesztek – rekonstruálják a 3-2. században - az első évtizedek listája koholmány • A 3. századtól ált. csak egyszer tölti be életében egy személy

  4. A res publica intézményei 3. • senatus • tanácsaival (consilium) támogatja a magistratusokat, de nem kötelező a tanácsok követése • részt vesz a külpol. irányításában • előkészíti és kontrollája a népgyűlés döntéseit • garantálja a pol. folyamatosságát és gyors. reagálását (<< kis létszámú, bármikor összehívható) • kontrollálja a pénzügyeket • szerepe és tekintélye fokozatosan alakult ki (bár a források a késői jellegzetességeket vetítik vissza a korai időkbe) • triumphus engedélyezése

  5. A res publica intézményei 4. • népgyűlések • maguktól nem gyűlhettek össze, javaslatot nem tehettek, vita nincs; csak elfogadás v. elutasítás; a döntések csak senatusi ellenjegyzéssel válnak érvényessé • comitia curiata királyválasztás; a király és a szakrális tisztviselők beiktatása, naptár kihirdetése, adoptio, hagyatékozás (később csak az utóbbi 2 funkció marad) • comitia centuriata

  6. A res publica intézményei 5. • comitia tributa • kisebb tisztségviselők választása (quaestor, aedilis + egyéb kisebb tisztviselők) • törvényhozás • 4 városi, 31 vidéki tribus (szervezésük a hódításokkal párhuzamos): a legszegényebbek a városi tribusokba beosztva >> inkább a birtokos parasztság akaratának kifejezője • concilium plebis

  7. A res publica intézményei 6. • quaestorok • a consulok igazságszolg. munkáját segítik • az államkincstár ügyeivel foglalkoznak • 2 majd 4 főt választanak... • 409-től plebeiusok is • dictator (eredetileg magister populi) • vészhelyzetben, max. 6 hónapra választja a senatus (az egyik consul jelöli ki ez alapján) • helyettest nevez ki: magister equitum

  8. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 1. • A plebeiusok betelepülése a hagyomány szerint Ancus Martius v. az etruszk uralkodók alatt tört. (2 rétegük) • A konfliktus oka: pol. jogok hiánya (gazdagabb kereskedők, kézművesek) + gazd. problémák: adósság, földhiány (kisparasztok), de a demokrácia nem volt cél • A harc 200 évig tartott és egyedülálló volt Itáliában; • >> Róma társ. Rendjének felsőbbrendűsége Itáliában >> külpol. sikerek • Eredménye: 5. század: önálló renddé alakultak a plebeiusok (önálló intézmények); 4-3. század: azonos pol. jogok, új vezető réteg, a társ. szerkezet átalakulása • Lehetősége: Róma külső fenyegetettsége (később az expanzió igénye) + a kat. taktika megváltozása (lovaság helyett phalanx: szükség volt katonai erejükre) >> eszköze a „sztrájk”

  9. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 2. • Secessio (494) • adóterhek, gazd. hátrányok és pol. jogok hiánya - Livius (az első kettő nem lehet fontos ok (?), mert a megoldás pol., adó pedig még nem volt, Menenius hasonlatában viszont a patriciusok a has, tehát gazd. okok is voltak) • kivonultak a városból, megszállták a Szent hegyet, megtagadták a sorozáson való részvételt • Menenius Agrippa hasonlata • >>(1.) tribunus plebis-ek választása (2 majd 10): • sacrosanctitas • ius intercessionis/intercedendi (vétójog a senatus és a magistratusok határozatai ellen)

  10. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 3. • ius auxilii (megvédhették a plebeiusokat a magistratusok fellépése ellen) • személyüknek súlyt a plebeiusok ereje adott (erőszakkal fenyegetés) • (2.) A néptribunusi hivatallal egyidőben elérik, hogy a lakosságot területi tribusokba osztják (tribus urbanae és rusticae) >> új népgyűlés: concilium plebis - határozatai a plebiscitumok (és a comitia tributa?) • (3.)Ceres – Liber – Libera-szentély alapítása az Aventinuson + aedilis plebisek választása (493)

  11. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 4. • A XII táblás törvények (leges duodecim tabularum, 451) • decemviri legibus scribundis (teljhatalommal; magistraturák felfüggesztve) • Appius Claudius a vezető: 1. évben jó az uralmuk, 2. évben zsarnoki • 2. év: + két tábla – Verginia – 2. secessio • az Athénba küldött követség fikció, inkább a dél-itáliai görög városok hatása • a szokásjog írásbafoglalása + új törvények is • a ius önálló normarendszerré vált – elkülönülve a fastól és a mostól • Szövegét még a közt. végén is kívülről tudták >> jelentős a hatása a prózastílusra

  12. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 5. • elsősorban magánjog (adásvétel, házasság, öröklés, temetkezés, károkozás...) • archaikus vonások: pater familias abszolút hatalma, talio elv, nexus törvényesítése • (a tolvajt kétszeresre büntetik, az uzsorást négyszeresre; a korrupt bírát halállal) • XI. táblán: a patriciusok és plebeiusok házasságának tiltása (445-ig: lex Canuleia) • a tulajdonnal bíró plebeiusok (assidui) érdekét szolgálta a törvények írásbafoglalása: • a proletariusok nem tudtak eljárást kezdeményezni << nem tudták a sacramentumot megfizetni • a patriciusok hatalmuk, clienseik révén tudták eddig is érvényesíteni érdekeiket

  13. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 6. „Servius Tullius-féle” timokratikus alkotmány (1-2-3) (1.) A származás helyett a vagyoni helyzet határozta meg a pol. jogokat és a katonáskodást Az arisztokráciával szemben a gazdag, előjogokkal nem rendelkező hoplita-réteg befolyását növeli Nem a királykorban keletkezett << a 12 tábla nem tud róla (itt csak assidui és proletarii megkülönböztetése); gazd. és társ. feltételei a 6. sz-ban nem voltak meg (hoplita taktika volt akkor még); - 443: a censori hiv. létrehozása >> valószínűleg ekkor

  14. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 7. (2.) censorok • 443-tól öt évenként másfél évre választanak két főt • a censust végzik el >> ez alapján a centuria-beosztás >> ez alapján a polgár helye a hadseregben és a népgyűlésben, valamint a tributum-fizetés • lectio senatus (regimen morum) (3.) A comitia centuriata lesz a fontosabb népgyűlés • a Mars-mezőn << eredetileg a hadsereg gyűlése (később a hadsereg centuria-rendszere átalakul, a centuriák száma megnő, a népgyűlésé marad 193) • a vagyonosak akaratát képviselte: 1. classis = lovasok (18 centuria) + gyalogosok (80 centuria) = arisztokrácia + hopliták (gazdag parasztok)

  15. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 8. <> 95 centuria: 2-5 classis (20+20+20+30 + fabri [2] + zenészek [2]) + infra classem: proletarii (1) • törvényhozás (később a com. tribután) • főbenjáró ügyekben bíráskodás • magasabb magistratusok választása (consul, praetor, censor), de csak a jelöltek szűk köréből választhattak • minden centuriának egy szavazata volt • a centuriák felében a 18 és 45 év közöttiek, másik felében a 45 és 60 év közöttiek >> a megfontolabbak nagyobb súlya (bár kb. negyedannyian voltak) Az etruszkok alatt phalanx-taktika: egységes hadsereg >> a comitia centuriata későbbi intézmény: amikor a manipularis taktikát bevezetik. Addig nem lehet vagyoni osztályok szerint a hadsereget felosztani, hiszen mindenki ugyanolyan fegyverzettel harcolt

  16. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 9. • Leges Liciniae-Sextiae (367) • max. 500 iugerum (1,25 km2) bérelhető a közföldekből (hogy mindenki megfelelő méretű földhöz jusson) • a már kifizetett kamatokat a tőketartozásból vonják le • egyik consul plebeius (kötelezően csak 342-től: lex Genucia, viszont volt már plebeius a kat. tribunusok között, sőt talán a consulok között is) • (ugyanekkortól a dictator, censor is lehet plebeius; quaestor már 409 óta) • >> visszaállítják a consulságot (nem választanak többé katonai tribunusokat [444-367])

  17. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 10. • >> a patriciusok praetorokat és aedilis curulisokat választanak • praetorok: hadsereg-vezetés, fasces, lictorok, igazságszolg. (praetor urbanus: római polgárok közti jogi ügyek; 3. századtól praetor peregrinus: római polgár és peregrinus közti jogi ügyek): előzetes vizsgálat, ítélethirdetés (egyébként esküdtbíróság) • aedilis curulisek: városfelügyelet (szentélyek, piacok, közbiztonság), annona, játékok (nagy kiadások!) • >> hatékony államirányítás alakul ki • >> új hatalmi elit alkul ki: a nobilitas a consulságot kezükben tartó patricius és plebeius családokból (sok patricius-nemzetség pedig kiszorul a hatalomból); • (nobilitas tágabb ért.: senatori arisztokr; szűkebb: akik a consuli tisztséghez hozzáférnek, azt kezükben tartják)

  18. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 11. • Lex Poetilia-Papiria (326):az adósrabszolg. megszüntetése • Lex Ogulnia (300): megnyitja a legfontosabb papi testületeket a plebeiusok előtt (a 8 pontifexből 4 plebeius, a 9 augurból 5) • Lex Valeria de provocatione (300): • Római polgárt nem lehet keresztrefeszíteni (később egyáltalán halálra ítélni) v. megkorbácsolni (azaz megalázó büntetéssel sújtani) - provocatio (fellebezés) lehetősége a népgyűléshez • + pol. ügyekben csak a népgyűlés dönthet • Valójában már 509-ben ez a lex Valeria, csak meg kellett újítani (többször is), mert nem tartották be

  19. Patriciusok – plebeiusok küzdelme 12. • Lex Hortensia (287): (a hagyomány szerinti előzménye az adósságok miatti secessio; DE inkább a birtokos parasztság érdekében a törvény) • a plebiscitumok egyenrangúak a lexekkel • eltörli a népgyűlési határozatok utólagos senatusi jóváhagyását • A társ. feszültségek csökkentéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a nincsteleneket a coloniákba küldték, ahol földet kaptak • + a szegényebb polgárok pedig a hadjáratok révén részesültek a zsákmányból, földekből

  20. Szilárdabb társ. szerkezet alakult ki, mint a többi itáliai népnél, csökkentek a társ. konfliktusok >> lehetővé vált az expanzió >> ez a konfliktusok további csökkentéséhez járult hozzá (nincsteleneknek föld)

More Related