1 / 25

Holokauszt

Holokauszt. Holokauszt jelentése. Görög szó: „égő tűzáldozat” , „egészen égő áldozat” ; „ami tűzben pusztul el” náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló, 1933-1945 között végrehajtott programja. Adolf Hitler.

stasia
Télécharger la présentation

Holokauszt

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Holokauszt

  2. Holokauszt jelentése • Görög szó: „égő tűzáldozat”, „egészen égő áldozat” ; „ami tűzben pusztul el” • náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló, 1933-1945 között végrehajtott programja.

  3. Adolf Hitler • 1933.jan.30.-án Németo.-ban A. Hitler hatalomra kerülésével megkezdődött a holokauszthoz vezető folyamat. • A Mein Kampf (Harcom) Hitler fő műve, melyben összegzi a náci párt ideológiáját. Megkülönbözteti a felsőbbrendű (germán árja) és az alsóbbrendű fajt. A zsidókat és a kommunistákat teszi hibássá minden rosszért. A zsidóság felszámolását elsősorban kivándorlás útján tervezték megvalósítani. A zsidóság tömeges kiirtásáról az 1942-es Wannsee-i konferencián döntöttek.

  4. Zsidó üldözés • 1933.ápr.1.-én zsidó üzletek elleni bojkottot hirdettek, hogy a németo.-i zsidók gazdasági szerepét gyengítsék. n1933.ápr.11.-én megszületett az árja-rendelet, amely alacsonyabb rendűnek nyilvánította mindazon személyeket, akiknek akár csak egyetlen nem árja ősük (nagyszülőkig) volt. n1935.szept.15.-i nürnbergi törvények megfosztották állampolgári jogaiktól a zsidókat, házasságkötésüket árjákkal megtiltották.

  5. Zsidó üldözés • 1938.nov.9-10.:Kristályéjszaka, amikor a zsidó kézben lévő üzleteket szétrombolták, németo.-i és ausztriai zsinagógákat gyújtottak föl, és egyetlen nap alatt kb. 30000 zsidót tartóztattak le. • 1938.nov.-dec.-ében rendeletekkel folytatódott a zsidók kiszorítása a német gazdasági életből, az árjásítás (a zsidó tulajdon nagybani elkobzása).

  6. Hitler eutanázia-programja: 1939.szept.1-jén elrendelte a pszihiátriai holokausztot. Több,mint 80000 áldozat: - szellemi fogyatékosok - pszihiátriai és - neurológiai betegek

  7. A II. világháború kitörése után • Lengyelo.-ban és a megszállt országokban a németek munkaszolgálatra kényszerítették a zsidó férfiakat, korlátozták a zsidók mozgásszabadságát. • 1939-40:- munkatáborokat hoztak létre, amelyekben gazdasági haszonért dolgoztatták a lágerlakókat. • - megkezdték a zsidó lakosság gettókba kényszerítését. A gettók zárt településrészek, amelyeket a zsidóság számára kényszerlakóhely-ként jelöltek ki.

  8. „ A zsidókérdés végleges megoldása” • Hitler az európai zsidóság sorsának „végsőmegoldását” (Endlösung) tűzte ki céljául. Ez minden izraelita vallású, vagy zsidónak minősülő személy fizikai megsemmisítését jelentette a német birodalom által elfoglalt területeken és a szövetséges államokban. • Az Endlösungmegvalósításában részt vett a német államaparátus és a nemzetiszocialista párt. • A gyakorlati kivitelezés az SS feladata volt. Az SS jelszava: „Becsületem a hűség!” – Hitler minden parancsát vakon végrehajtják.

  9. „ A zsidókérdés végleges megoldása” • Az 1930-as évektől a zsidók tömegesen hagyták el Németo.-t. • Kivándorlásukat 1941-ben rendeletekkel leállították, útlevelüket megkülönböztető jelzéssel látták el. • 1941.szept.15.-től ruhájukon hatágú sárga Jude (zsidó) feliratú csillagot kellett viselniük. • 1941-1943:az „Einsatzgruppen”-ek (SS bevetési csoportok) tömegesen lőtték agyon a zsidókat az elfoglalt Ukrajnában, Belorussziában, Oroszo.-ban és a Baltikumban. • - 1941.szept.29-30.-án, a zsidó újévkor Kijevben 34000 zsidót lőttek agyon.

  10. „ A zsidókérdés végleges megoldása” • 1942.jan.20: Wannsee-i konferencia • Egész Európára kiterjesztették a „végső megoldás programját. • Az első haláltábort 1941 decemberében állították fel. • CHEŁMNO -320000 áldozat • A Wannsee- konferencia után még 3 megsemmisítőtábort hoztak létre: • -1942.márc.:BEŁZEC (530000 áldozat) • -1942.márc.:SOBIBOR (250000 áld.) • -1942.júl.:TREBLINKA (750000 áld.)

  11. Haláltáborok • A munkaképes férfiakat dolgoztatták; a betegeket, nőket, öregeket és gyerekeket azonnal kivégezték. • MAJDANEK: • -Munka- és megsemmisítőtábor volt. • -1943.febr.-ban hozták létre (360000 áldozat) • -A megsemmisítés módja kezdetben az agyonlövés, majd az elgázosítás. • A gáz első tömeges alkalmazása: • CHEŁMNO – 1941.dec.8. • Kipufogógázt vezettek teherautók zárt rakterébe.

  12. Haláltáborok • A halott foglyoknak értékesítették az értéktárgyait, ruháit, aranyfogát, művégtagjait, haját, sőt csontjait és hamuját is. • A foglyokon orvosi kísérleteket végeztek a tábor orvosai.

  13. AZ ALAGSOR • Az áldozatok lépcsőkön jutottak az alagsorba, ahol két fő helyiség volt: a vetkőző, amelyet időnként hullaraktárnak is használtak, és a gázkamra. Az öregeket, betegeket és félholtakat, valamint a holttesteket betoncsúszdán juttaták le az alagsorba. A gázkamra (mintegy 225 m²) nagy közös fürdőhöz hasonlított, de a mennyezeten elhelyezett zuhanyozó berendezéseiből sohasem folyt víz. A mennyezeten át Ciklon B-kristályokat szórtak be. A gázkamrába 2000 ember is befért egyszerre, s haláltusájuk 20, legfeljebb 30 percig, néha azonban több óráig is tartott. Az alagsorban volt továbbá az aranyolvasztó helyiség, ahol a holttestek szájából kitördelt aranyfogakat olvasztották be, valamint egy kisebb hullakamra és az iroda. • A FÖLDSZINT • Elgázosítás után az áldozatok holttesteit felvonókkal szállították a földszinten lévő hamvasztóba, ahol 15 háromrészes kemence működött, s mindegyikben legalább 3 holttestet égettek el 20 perc alatt. A hamvasztó mellett a gépház és a tüzelőraktár, továbbá néhány kisegítő helyiség volt. Ezeken kívül a földszinten volt a kivégzőhelyiség és a boncterem.

  14. A gázkamrák és krematóriumok 1944.nov.28.-ig működtek. • 1945.jan.20-án még tömeges agyonlövéseket hajtottak végre. • 1945.jan.22.: a láger felszámolásának kezdete. • A szovjet csapatok jan.27.-én érkeztek a kiürített táborokba.

  15. A táborok felszabadulása • Auschwitz: 1945.jan.22 • Bergen-Belsen: ápr.15 • Mauthausen: máj.5 • Németországban évtizedeken át nem is próbálták letagadni a holokauszt tényét. • Később megjelent az „Auschwitz-hazugság”: képviselői tagadták, hogy a holokauszt megtörtént volna. • Ma már senki sem kérdőjelezheti meg a holokauszt tényét. Az emberek évről évre megemlékeznek a szörnyűségekről. • Az egykori táborokba bárki ellátogathat.

  16. Auschwitz-Birkenau • Ciángázzal (Zyklon-B) történő elgázosítás • Az elgázosítóberendezéseket és krematóriumokat 1943-ban helyezték üzembe. • A foglyokon orvosi kísérleteket végeztek. A tábor orvosa: J.Mengele („a halál angyala”) • 49 melléktábora volt, köztük munkatáborok. • A foglyokat bal karjukra tetovált számok alapján tartották nyilván. • Az áldozatok száma kb.1 millió , köztük kb.300000 magyar.

  17. Zsidó holokauszt Magyarországon • 1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 magyar zsidó esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nemzetiszocialisták és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb nemzetiszocialista megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

  18. Előzmények: • Numerus Clausus (1920) • Első Zsidótörvények (1938) • Második Zsidótörvények (1939) • Harmadik Zsidótörvények (1941) • Újvidéki Razzia (1942 január) –”Hideg Napok”

  19. 1944. márc. 19: német megszállás • Tiltott:színművészet, jog, államapparátus-Elkülönítés: fürdőkben, mozikban és színházakban • Sárga csillag • Gettósítás • Deportálások (vidék) • 1944 júl.: Horthy leállíttatta a deportálásokat

  20. Szálasi nyilas kormánya 1944-1945 • Gyilkosságok (Duna part), deportálások, gettók, halálmenetek, kényszermunka

  21. A nácik véleménye a magyar deportálásokról • A „zsidótlanítást” végrehajtó magyar szervek viselkedése még Adolf Eichmann SS-alezredest is elképesztették. A magyar zsidók deportálásának német irányítója következőket mondta a magyarországi deportálásokról: • „Egyes esetekben embereimet megrázta a magyar rendőrség [értsd: csendőrség, Eichmann nem tesz különbséget a két testület között] embertelensége. Wisliceny [SS-Hauptsturmführer, Eichmann közeli munkatársa] beszámolt róla, hogy bár nem mindenhol, de néhány kerületben a rendőrök úgy hajtják a zsidókat a vagonokba, mint a barmot a vágóhídra.” [17] ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Edmund Veesenmayer a nürnbergi per idején • A korábban a szlovákiai és görögországi deportálásokat irányító Wisliceny a következőket mondta: • „Úgy látszik, a magyarok valóban a hunok leszármazottai; nélkülük így sose boldogultunk volna.” --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- • Edmund Veesenmayer a nürnbergi perben tett vallomásában rendkívüli jelentőséget tulajdonított a deportálásban nyújtott készséges magyar segítségnek: • „Ha a magyarok vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak megoldására sor nem kerülhetett volna. Nyomás lett volna, de – az 1944-es év már »krízisév« volt – nem lett volna hatalmi erő egymillió ember megjelölésére, összefogására és deportálására. Ez egy olyan hatalmas rendőri feladat, amelynek elvégzését három hónap alatt csak a lelkes magyar teljes hatósági és karhatalmi apparátus tette lehetővé. Kívülről nem tudtak volna megfelelő erőt hozni e célra, mert csak az tudta volna elvégezni, amelyik az országot, népét ismeri s a nyelvet beszéli. Eichmannak csak igen kis törzse volt. Ilyen gyorsan és ennyire súrlódásmentesen – csak a magyar kormány teljes segítségével volt lehetséges.”

  22. A megmentők • Oscar Schindler • Raoul Wallenberg

  23. Roma Holokauszt • A porrajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek. A zsidó holokauszt árnyékában a porajmos sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt.

More Related