Fogyatékossággal élők hallgatói megítélése

1. Fogyatékossággal élők hallgatói megítélése Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon Készült az„INNOTARS_08-fogyat77” Kutatási Pályázat keretein belül Laki Ildikó vezetésével Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT TEMPUS Közalapítvány, Budapest, 2010. június 30.

2. Bevezető • A „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon” című kutatás-sorozat keretein belül egy empirikus vizsgálat révén arra kerestük a választ, hogy beszélhetünk-e az érintett csoport társadalmi kirekesztettségéről, illetve hogyan alakul ennek mértéke a hallgatók különböző rétegein belül. • Ennek érdekében megkerestük a hét magyarországi régióban a legnagyobb számú hallgatóval rendelkező felsőoktatási intézményt (Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Egyetem), valamint bekerült vizsgálatunkba a Zsigmond Király Főiskolais. • Összesen 2220 hallgató válaszai alapján elemeztük a következő kérdésköröket: • ellenszenv – rokonszenv, a „társadalmi távolság” alakulása; • vannak-e fogyatékossággal élők a megkérdezettek környezetében; • a fogyatékossággal élők megítélése néhány speciális kérdéskör mentén. • többdimenziós statisztikai elemzéseket (klaszteranalízis, teljes faktoriális modell) készítettünk a rokonszenv-ellenszenv kérdések mentén, • végül azt elemeztük egy nyitott kérdésünkre adott válaszok tipológiája révén, hogy valójában kit is tekintenek a hallgatók fogyatékosnak.

3. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

4. Egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv mutató átlagértékeinek alakulása nemenként (Átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „nagyon ellenszenves”; +100 = „nagyon rokonszenves”) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

5. Az egyes csoportokkal kapcsolatos ellenszenv-rokonszenv alakulása oktatási intézmények szerint (Átlagértékek a +/-100 fokú skálán) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

6. Az egyes csoportok közül kit tudna leginkább/ legkevésbé elfogadni ? (Százalékok, oszloponként 100%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

7. Van-e valamilyen fogyatékossággal élő személy az Ön…(%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

8. Volt-e valamilyen fogyatékossággal élő osztálytársa/csoporttára az eddigi tanulmányai során? (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

9. Véleménye szerint a mai magyar társadalom hány százaléka él valamilyen fogyatékossággal?(A becsült százalékértékek átlagai és szórásai; intézményenként) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

10. Melyik fogyatékosságot tekinti nagyon, közepesen vagy kevésbé súlyosnak? (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

11. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (Átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „egyáltalán nem ért vele egyet”; +100 = „teljes mértékben egyetért”) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

12. Az egyes foglalkozások megítélése a fogyatékossággal élők szemszögéből: képesek-e ellátni? (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

13. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (1)(Átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „egyáltalán nem ért vele egyet”; +100 = „teljes mértékben egyetért”) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

14. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (2) (Átlagértékek a +/-100-as skálán; ahol -100 = „egyáltalán nem ért vele egyet”; +100 = „teljes mértékben egyetért”) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

15. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL”„Mennyire szimpatikusak a fogyatékossággal élők?”(A +/-100-as skálán. Az egyes „magyarázó változók” esetében az F-próba elfogadási valószínűsége, az Eták és a Béták.) (A modell szignifikáns: P = 0,000 ; magyarázó ereje: R2 = 3,4 %) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak idősebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat (lásd a táblázatot). Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során (lásd a következő ábrát). A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R2 érték fejezi ki.

16. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” Mennyire szimpatikusak a fogyatékossággal élők ? „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

17. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” „Tolerancia-mutató” Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatók összege. (A +/-900-as skálán. Az egyes „magyarázó változók” esetében az F-próba elfogadási valószínűsége, az Eták és a Béták.) (A modell szignifikáns: P = 0,000 ; magyarázó ereje: R2 = 3,4 %) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220) Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak idősebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat (lásd a táblázatot). Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során (lásd a következő ábrát). A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R2 érték fejezi ki.

18. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” „Tolerancia-mutató” „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

19. Az egyes csoportokkal szembeni rokonszenv-mutatókra készített klaszterek centroidjainak értékei (a +/-100-as skálán; 9 tényező) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

20. Az egyes klaszterek arányai felsőoktatási intézményenként (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

21. „Kit tekint Ön fogyatékosnak?” A nyitott kérdésre adott válaszok tipológiája. (%) „Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek” MTA SZKI (N=2220)

22. Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket! Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT www.zskf.hu