VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK

1. VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK

2. EPIDEMIOLÓGIA Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei • Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán megbetegedések okait kutatja. Feladata a kórokozók kitenyésztése, izolálása, antibiotikummal szembeni ellenálló képességük vizsgálata. • Mikológia • Parazitológia • Virológia

3. VIROLÓGIA • A vírusok az élő és élettelen határán létező egységek, önmagukban nem folytatnak anyagcserét. A vírus egy élő sejtbe jutva átprogramozza a sejt anyagcseréjét. A megtámadott sejt a vírus bejutása után nem saját anyagcseréjét folytatja, hanem vírusokat „készít”. Amikor a sejt tele lesz új vírusokkal felreped és elpusztul, a kiszabaduló vírusok új sejteket keresnek.

4. Mi a vírus: Ultramikroszkópos méretű (20-300 nm), önálló anyagcserére nem képes, csak élő sejtben szaporodó, obligát parazita, infektív generatív információkat tartalmazó, az embert, az állatot, a növényt és a baktériumokat megbetegítő szervezet. Csak egyféle nukleinsavat (DNS vagy RNS) tartalmaznak, melyek lehetnek egy-, v. kétszálúak. Két megjelenési alakban: Virion és vegetatív vírus fordulnak elő.

5. Virion • A sejten kívüli, • Életjelenséget nem mutató, • Határozott fizikai-kémiai szerkezettel rendelkező víruspartikula • Infektív genetikai információ • A vírusfertőzés végső terméke

6. A vírusok felépítése • A vírus szerkezete • Kapszid (fehérje tok) • Védi a vírus genetikai anyagát a gazdasejt emésztőenzimeitől • Kapszomer egységekből épül fel • Kötőhelyek találhatók rajta • Burok-Peplon • A gazdasejtből származik • Kötőhelyek találhatók rajta

7. A vírusok genetikai anyaga DNS Nuklein sav RNS

8. A vírusok külső megjelenésének szimmetriái • Helikális • Kubikális v. ikazohedrikus • Binális • Komplex

9. VÍRUSOK • Méretük: 10-20 nm (200nm a himlő vírusa, az influenzáé lehet 8500nm is). Megfigyelésük elektronmikroszkóppal, mivel a fénymikroszkóppal még megfigyelhető alsó határ 200nm. • Eredetük: Különböző sejtekből kiszakadt örökítő anyagok. • Felépítésük: egy örökítőanyag- molekula (DNS, retrovírusoknál, pl.: HIV RNS) és az azt védő fehérjeburok.

10. VÍRUSOK FORMÁJA Alakjuk: • Hengeres pl.: dohánymozaik-vírus • Gömbölyű pl.: influenza vírusok, HIV • Sokszögletű pl.: a baktériumokat fertőző fág vírusok Tűrőképességük: A hideget jól tűrik, -70 C-on kikristályosíthatók. A melegre érzékenyebbek, 60-80 C-on inaktiválódnak.

11. VÍRUSOK RENDSZEREZÉSE Mesterséges, a gazdasejt alapján történik: • Növényi vírusok pl.: dohánymozaik-vírus, tűzhalál- vírus • Állati és emberi vírusok: száj –és körömfájás, baromfi pestis, veszettség, influenza vírusok, HIV, Hepatitis, Mumpsz, himlők, Kanyaró, szemölcs-vírusok, herpesz (sömör) vírusok, Paralízis (gyermekbénulás), Tífusz, Agyvelő és agyhártyagyulladást okozó vírus (kullancs terjesztheti) • Baktériumokat támadó bakteriofágok.

12. A vírusok gazda spektruma • Meghatározza, hogy az adott vírus milyen sejteket tud fertőzni • Ez alapján vannak: • Csak növényeket - fitofág • Csak rovarokat • Csak egysejtűeket • Csak gombákat • Csak baktériumokat (Bacteriofág) fertőző vírusok

13. A vírusok gazda spektruma • A legtöbb vírusnak szűk a gazdaspektruma • Polio vírus (gyerek bénulás) - csak az idegsejteket • Adenovírus - csak a felső légutak sejtjeit

14. A vírusok gazda spektruma • A gazdaspektrumot az határozza meg, hogy a vírus képes e a gazdasejttel kölcsönhatásba lépni • A vírus kötő helyeia sejt receptor helyeihez kötődnek • A vírus kötő helyei – a kapszidon v. a burkon • A sejt receptor – a gazdasejt membránján van

15. Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata • Látens infekció: • a nukleinsav integráció nem jár a sejt pusztulásával • A vírus a sejtben rejtett állapotban – látensen marad • A sejt nem ürít vírusokat • A reaktivációval szűnik meg ez az állapot és produktív fertőzés alakul ki

16. Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata • Proliferatív infekció: • Onkogén hatású • A sejtek rosszindulatú átalakítása történik meg • A sejtek korlátlan szaporodóképességre tesznek szert v-onkogént hordozó vírusok

17. Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata • Produktív infekció: • Lítikus fertőzés: a sejt vírust termel, majd elpusztul és citolízis következik be • Perzisztens fertőzés: a sejt megtartja életfunkcióit és folyamatosan termeli a virionokat

18. Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata • Perzisztáló fertőzés a klinikai tünetek alapján lehet: • Latens • Krónikus • Lassú

19. A vírus szaporodási szakaszai

20. A vírus szaporodási szakaszai • Adszorpció • Penetráció (behatolás) • Dekapszidáció (kapszid szétesése) • Eklipszis (eltűnés a gazdasejtben) • Maturáció (érési szakasz) • Kiszabadulás

21. A vírus szaporodási szakaszai • Adszorpció: • Először reverzibilis, majd stabil kötődés jön létre a vírus és a sejtfelszín között • Speciális receptor-antireceptor kapcsolat

22. A vírus szaporodási szakaszai • Penetráció (behatolás) típusai: • Transzlokáció • Endocitózis (viropexis) • membránfúzió

23. A vírus szaporodási szakaszai • Dekapszidáció: a penetráció után következik be, mikor a kapszid széttöredezik

24. A vírus szaporodási szakaszai • Eklipszis: (sötét, „fogyatkozás”) fázisra jellemző, hogy a fertőző vírus teljesen eltűnik a sejtben • a vírus nem mutatható ki • Megkezdődik a sejt áthangolása • Ennek lépései: • Korai fehérjék szintézise • Vírusgenom replikációja • Késői fehérjék képzése

25. A vírus szaporodási szakaszai • Maturáció: érési szakasz, a nukleinsav és fehérje komponensek érett, fertőző víruspartikulává egyesülnek • Kiszabadulás: ez általában a sejtek szétesésével (destrukcióval) jár • Ha a lízis késleltetést szenved temperált fágokról beszélünk • Van mikor a vírus nem hagyja el a sejtet • Burkos vírusoknál bimbózás (budding) történik

26. A vírus szaporodási sajátosságok • Vírusinterferencia: az egyik vírus lehetetlenné teszi a más vírussal való fertőzést (a sejtben interferon keletkezik) • Vírusexaltáció: az egyik vírus általi változások segítik a másik vírussal való fertőzést

27. RETROVÍRUS • Retrovírusok: késleltetett hatású vírusos fertőzést okoznak, pl.: HIV, rákos betegségeket kiváltó vírusok. A vírusok örökítő anyagukat a megfertőzött sejt örökítő anyagába építik, s egyszer valamilyen hatásra a vírus aktívvá válik.

28. A vírusok rendszerezése • A nukleinsav kémiai természete • A nukleokapszid szimmetria viszonyai • A burok jelenlétét v. hiányát • A nukleokapszid átmérőjét

29. Komplikációk • Vakság • Izületi gyulladás • Agyhártya gyulladás • Baktériumos felülfertőződés

30. Prionok • Proteinaceous infectious agents-fehérjetípusú fertőző anyagok • Csak fehérjék – nincs nuklein sav • Sokféle agyi elváltozásos betegséget okoznak – igen lassú kifejlődésűek • pl: kerge-marha kór • Obligát intracelluláris paraziták • Kisebbek a vírusoknál • Az abnormális prion fehérjea normális fehérjét átalakítja • Az idegsejtekben felhalmozódnak • Egy fajon belül átvihetőek

31. Viroidok • Kisebbek a vírusoknál (“szub-virális”) • Kicsi egy-szálú RNS -ből állnak • 246-375 bázis hosszúak • Nincs fehérje burkuk • Önfenntartó módon szaporodnak a fogadó sejtben • Egy viroid RNSmolekula is képes megfertőzni egy sejtet • A viroid RNSkör alakúés ezért ellenáll a nukleáz enzimeknek • Számos növényi betegségetokoznak

32. Viroid betegségek • Alma héjrepedezettség – ASSVd • Komló törpülés – HSVd • Szegfű és krizantém törpülését okozzák