1 / 70

20. századi kínai történelem III. A Kínai Népköztársaság

20. századi kínai történelem III. A Kínai Népköztársaság. Salát Gergely. 1949. október 1. A Kínai Népköztársaság kikiáltása. Az első évek. 1949. szept. 21. Népi Politikai Tanácskozó Testület (Peking) 54 párt és szervezet államelnök-választás: Mao Zedong

tal
Télécharger la présentation

20. századi kínai történelem III. A Kínai Népköztársaság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 20. századi kínai történelemIII. A Kínai Népköztársaság Salát Gergely

  2. 1949. október 1.A Kínai Népköztársaság kikiáltása

  3. Az első évek • 1949. szept. 21. Népi Politikai Tanácskozó Testület (Peking) • 54 párt és szervezet • államelnök-választás: Mao Zedong • „közös program”: ideiglenes alkotmány (1954-ig)  a szocializmus még nem cél • 1949. okt. 1. KNK kikiáltása • 1950-52: földreform: 300 millió ember kap földet

  4. A koreai háború (1950-53) • A KNK önkénteseket küld Koreába • Az USA és az ENSZ elítéli Kínát • Kereskedelmi embargó • Az ENSZ-ben Taiwan képviseli Kínát Kína csak a szocialista országokra támaszkodhat (1950. febr.: KNK-SZU barátsági, szövetségi, kölcsönös segítségnyújtási egyezménye)

  5. A józan országépítés évei(1953-57) • 1952-re: a gazdaság helyreállítása (a nemzeti burzsoázia még megőrzi tulajdonát) • Terv: 3 ötéves terv alatt (1953-67) hajtják végre a szocialista átalakítást • 1953-57: első ötéves terv • fő cél: nehézipar megteremtése • ipari termelés: évi 18%-kal nő • de: 1955-től ütemgyorsítás: 1955-56-ban a mezőgazdaság kollektivizálása (120 millió parasztgazdaságból 740 ezer szövetkezet) • 1954: Országos Népi Gyűlés  alkotmány

  6. „Száz virág” kampány (1956-57) • meghirdetett cél: az értelmiségiek véleményének kikérése, kritika • a KKP-t túl sok bírálat éri • 1957 július: ellentámadás • „kampány a jobboldali elhajlók ellen” • 1957 végéig 300 ezer értelmiségit minősítenek „jobboldalinak”

  7. A „nagy ugrás” (1958-1960) • Ellentét a vezetésen belül: ütemgyorsítás/józan építkezés • 1956: VIII. kongresszus: mérsékelt irányvonal • 1958. május: második ülészszak: „az ipar és a mezőgazdaság nagy ugrása” • acéltermelés • gabonatermelés

  8. Acéltermelés • terv: egy év alatt kétszeresére nő • „népi kohók” • Mezőgazdaság • népi kommunák a szövetkezetek helyett • 26 ezer kommuna • ingyenes ellátás • Jelszó: „Hároméves megfeszített munka, tízezer év boldogság” • Alapelv: minden az akaraton múlik

  9. Eredmény: • meghamisított statisztikák • használhatatlan acél • a többi gazdasági ágat elhanyagolják • éhínség • Mao meggyengül • Külpolitika: • viszony megromlása a SZU-val • szövetségkeresés a 3. világ országaival • feszültség Indiával, USA-val (Taiwan) • Kiigazítás: 1960-66

  10. A kulturális forradalom (1966-1976) • Kiigazítás sikere  Mao irányvonala (egyenlősítés) háttérbe szorul • Alapellentét: „balos” –X– „kiigazító”(Mao Zedong, Lin Biao, „négyek bandája” –X– Liu Shaoqi, Deng Xiaoping) • „balos” érv: hiányos az eszmei nevelés „nagy proletár kulturális forradalom” • 1966 június: a mozgalom kezdete vörösgárdisták

  11. Liu Shaoqit, Deng Xiaopinget meghurcolják • 1967 januártól: helyi Forradalmi Bizottságok (lázadók, katonák) • 1968-tól: a fiatalokat vidékre telepítik • 1969 ápr.: IX. pártkongresszus • a kulturális forradalom jóváhagyása • Lin Biao Mao kijelölt utódja • Később: ellentét Lin és Mao között (tét: az államelnökség) • 1971. szept.: Lin puccskísérlete

  12. Külpolitika a kulturális forradalom alatt • 1969: összecsapások a kínai-szovjet határon • 1971 nyár: kínai-amerikai titkos tárgyalások • 1971 ősz: a KNK-t felveszik az ENSZ-be (szocialista országok követelésére) • 1972. febr. 21. Nixon Kínában

  13. A kulturális forradalom utolsó évei • 1972-1976: harc a pragmatikusok és a szélsőbalosok között:régi elvtársak (Deng Xiaoping, Zhou Enlai) –X–ifjú radikálisok (Jiang Qing, „négyek bandája”) • 1976 jan.: meghal Zhou En-lai • 1976. ápr.: tömegmegmozdulás a Tiananmen téren újra a radikálisoké a hatalom, de Mao utódjaként Hua Guofenget jelöli meg

  14. A „négyek bandájának” bukása • 1976. szept. 9.: Mao meghal, utódja Hua Guofeng • 1976. okt. 6. Hua letartóztatja a „négyek bandáját” • 1977: Denget rehabilitálják (miniszterelnök-helyettes) • 1980-81: kirakatper – a kulturális forradalom főbb vezetőit elítélik

  15. Deng Xiaoping reformjai • 1978. dec.: a KKP XI. Központi Bizottságának 3. plénuma • Deng irányvonalának győzelme a gazdaságpolitikában • Hua elszigetelődik (ezután sorra lemond pozícióiról) • „négy modernizálás” • ipar • mezőgazdaság • tudomány • honvédelem • cél: „szocializmus kínai sajátosságokkal”

  16. Az eszközök: • mezőgazdasági termelés növelése az egyéni érdekeltség alapján (felelősségi rendszer) • vállalkozási szabadság biztosítása • a központi tervezés visszaszorítása • külföldi befektetések ösztönzése • „az igazságot a tényekben kell keresni” (kapitalista módszerek elfogadása)

  17. Politikai változások • 1980-tól Zhao Ziyang a miniszterelnök • 1981-től Hu Yaobang a pártelnök (főtitkár) • Hivatalos értékelés: Mao „70%-ban jó, 30%-ban rossz” • Külpolitikai nyitás: • 1979: kínai-amerikai diplomáciai kapcsolat • 1984: kínai-brit megállapodás Hongkongról • de: a SZU-val a viszony rossz marad, s 1979-ben háború Vietnammal

  18. Tiananmen tér, 1989 • Alapprobléma: a politikai reformok elmaradnak a gazdaságiaktól • Viták a párton belül is (konzervatívok – reformerek) • Elégedetlenkedők: diákok-értelmiségiek --- városi dolgozók, munkások • 1986: diáktüntetések a reformok fokozásáért Hu Yaobangot a konzervatívok lemondatják, helyére Zhao Ziyang kerül; a miniszterelnök Li Peng lesz • 1988: árreform  infláció • munkanélküliség, általános bizonytalanság

  19. 1989. ápr. 15. Hu Yaobang meghal  tömegtüntetések • 1989. ápr. 18-tól: ülősztrájk a Tiananmen téren • Célok: • demokratizálás • korrupció felszámolása • reformok folytatása • Május 20.: statárium (Pekinget körbeveszik) – de a népi ellenállás miatt nem hajtják végre

  20. Megosztottság a pártvezetésen belül egy keményvonalas klikk veszi át az irányítást • Június 3. este: támadás Peking ellen – erős ellenállás • Június 4.: Tiananmen tér kiürítése • 200-3000 halott • utána: letartóztatások, leszámolás • Zhao Ziyangot kizárják a pártból, s haláláig házi őrizetben él; több mérsékelt vezetők menesztenek

More Related