A városhierarchia vizsgálati módszerei

1. A városhierarchia vizsgálati módszerei dr. Jeney László egyetemi adjunktus laci@ludens.elte.hu Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ

2. A településhierarchia polarizáltságának mérése: a sorrend–nagyság szabály

3. Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) • Városok rangsora népességszámuk alapján • Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) • Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás • Vizsgálati lehetőségek • Területek összehasonlítása • Időállapotok összehasonlítása • Funkciók összehasonlítása • Ábrázolási lehetőségek • Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) • Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel • Eredeti vagy kumulált értékekkel • Népességre vagy más abszolút adatra

4. Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel • Tengely beosztása főben • Oszlopdiagram • Jelmagyarázat • 1: Valós értékek • 1+2: Auerbach-féle eloszlás • Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

5. Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel • Tengely beosztása logaritmikusan • Vonaldiagram • Jelmagyarázat • Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

6. Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

7. Eltérő településhierarchiák háttere • Természeti környezet • Domborzat (Alpok) • Éghajlat (Skandinávia) • Természeti erőforrások (konurbációk) • Történelmi örökség • Birodalmi központok, határváltozások • Politikai berendezkedés, közigazgatás • Centralizált (szoc.), föderatív • Közlekedési hálózatok • Sugaras, rácsos • Településhálózat-fejlesztés • Növekedési pólusok vs. vízfejek

8. A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de • A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

9. Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében • Viszonylag kiegyenlített városhierarchia • Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik • Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) • Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)

10. Funkciók összehasonlítása • A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál • Általában kiegyenlítettség • Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei • Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

11. Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája:Európa = Fejlett Európa

12. A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók • Változókészlet eltér: • Területi szintenként • Időben • Országonként • Abszolút mutatók alkalmasak • Népességszám • Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja • Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség • Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. • Nemzetközi szervezetek székhelyei • Események, rendezvények, konferenciák • Turizmus • Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

13. A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit • Forrás: Fortune, Global 500 A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost

14. Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) • Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

15. Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

16. Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 • A legtöbb utas London és Dublin között utazott • Tényezők • szoros kapcsolatok • Földrajzi fekvés (szigetjelleg) • Nemzetközi gazdasági bekötöttség • A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette • Néha megjelennek nem fővárosok is • Kelet-Közép-Európa hiányzik

17. Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

18. Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély)

19. A különböző jellegű adatok összeegyeztetése • Eltérő mérési skálák • Eltérő volumenek, mértékegységek • Eltérő szórásúak • Eltérő fontosságúak

20. A mérési skálák rendszere

21. Komplex mutatók • Rangsorolás • Ordinális skálára transzformálás • Pontozásos módszer • Pontok összege vagy átlaga • Jellegadó értékekhez viszonyítás • Mértani átlag • Klaszteranalízis

22. Jellegadó értékekhez viszonyítás • Átlaghoz viszonyítás • Eltérhet az adatsorok szórása • Maximumhoz viszonyítás • Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató • Maximum = 1 • Normalizálás • Például a HDI-nél • Minimum = 0, maximum = 1 • Standardizálás • Átlag =0, szórás = 1

23. Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

24. A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

25. A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

26. A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

27. A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

28. A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

29. Komplex (összesített) városhierarchia

30. Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján

31. A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei • 9 adatsor, de: • Eltérő volumenek, mértékegységek • Megoldás: maximumhoz viszonyítás • Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató • Maximum = 100 % • Százalékos részadatok összegzése

32. Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján

33. Főbb konklúziók • India városhierarchiája átalakulóban van • Korábban kikötővárosok • Mára a súlypont ÉK-re tolódott • India városhierarchiája relatíve kiegyenlített • Időben egyre kiegyenlítettebbé válik • A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot • Az indiai városhierarchia bipoláris

34. Vonzáskörzetek • Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg • A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek • A vonzáskörzetek nagyságának tényezői • A központ mérete • A közlekedéshálózat fejlettsége • A környék településhálózata • A jövedelemszint

35. Központi települések vonzáskörzetei (Beluszky P. nyomán) • Agglomerációs övezet: • központ vonzása abszolút, más központok „átvonzása” nem mutatható ki • Hegemón vonzásöv: • központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható • Domináns vonzásöv: • központ mellett más központ(ok) erőteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik • Átmeneti vonzásöv: • egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület „szétvonzódik”