Sejttan

1. Sejttan

2. Sejtmembrán • Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel • Alkotórészei: • Foszfatidok: • 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé • Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak • Fehérjék • Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a membránt teljesen átérők • Szénhidrátok: • Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak • A hártya külső felületén helyezkednek el

3. A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják • A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak • Típusai: • Határoló membrán: sejthártya • Belső membránok: ER, Golgi-készülék, lizoszómák, vakuolumok • A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzportfolyamatai

4. A transzport folyamatok • Szabad transzport: • Részecskék önállóan jutnak át a membránon • A folyamat diffúzió • Energiát nem igényel • Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb molkeulák • Könnyített transzport: • Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást – megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez • Szubsztrátspecifikus • Pl: glükóz, aminosavak, ionok • A könnyített transzport lehet: aktív és passzív

5. Passzív transzport: • ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést • Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít (nagy konc.-tól a kicsi felé) • Aktív transzport: • ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t igényel • Konc,.különbséggel szemben szállít (kis konc.-tól a nagy felé) • Membránáthelyeződéssel járó transzport: • Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban • Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis • Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis • Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

6. Sejtmembrán, sejthártya • 5-10 nm vastag • Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix • A sejthártya terméke a sejtfal • Baktériumnál: szénhidrátot, fehérjét, lipideket tartalmaz • Gombák sejtfala kitines • A növények sejtfalában pedig, pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin van

7. Endoplazmatikus retikulum (ER) • Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet • Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával • Típusai: • Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER • membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt • Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít • A máj sejtjeiben van sok

8. Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER • Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis • A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el végleges térszerkezetét

9. Golgi-készülék • Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le • ER és a sejthártya között található • Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből • Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)

10. A lizoszómák • DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak – így a sejten belüli emésztést végzik • Savas kémhatásúak • Típusai: • Fagoszóma vagy előlizoszóma: • Lebontandó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne • Ha ez idegen anyag: heterofág lizoszóma • Ha saját anyag: autofág lizoszóma

11. Elsődleges lizoszóma • Csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat raktározza • Másodlagos lizoszóma • Egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre • Intenziv emésztés folyik benne • Harmadlagos lizoszóma, maradványtest • Emésztés már kismértékű • Tartalmuk emészthetetlen • Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása

12. A riboszóma • rRNS-ből és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei • A sejtmagvacskában jönnek létre • 2 alegységből áll • Prokariótákban. kicsik, szabadon a sejtplazmában • Eukariótákban: nagyobbak, szabadon és ER-hez kötve is előfordulnak

13. A sejtplazma (citoplazma) • A sejt alapállománya: • kitölti a sejtet • magába zárja a sejtalkotókat • Nyersanyagokat tartalmaz • 2 részre osztható: • Vizes fázis (citoszol): vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak • Sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban; folyamatosan bomlik és újraépül

14. A mitokondrium • Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható • Alak: hosszúkás vagy fonal • Számuk: sejttípusonként változó – intenzív anyagcseréjű sejtnek több • Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű • Szerkezete: • Külső membrán: sima • Belső membrán: betűrődések – felületnövelő • Alapállomány: belső membránon belül • Saját DNS az alapállományban

15. Funkciói: • Külső membrán: elhatárolás • Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis • Alapállomány: citrát kör helyszíne • Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus • Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza • Anyai öröklődésű

16. A színtest • Kizárólag növényi sejtalkotók, a fotoszintézis helye • Alak: moszatokban lemez vagy szalag; moháktól lencse alakú • Számuk: fényviszonyoktól függ • Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű • Szerkezete: • Külső membrán: sima • Belső membrán: redőzött – gránum tilakoid, sztróma tilakoid • Alapállomány(sztróma): belső membránon belül • Saját DNS

17. Funkciói: • Külső membrán: elhatárolás • Belső membrán: magas a lipid és fehérjetartalma, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza • Alapállomány: sötét szakasz helyszíne • Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus • Típusai: • Zöld színű: kloroplasztisz - fotoszintézis • Sárga vagy vörös: kromoplasztisz – csalogatás • Színtelen: leukoplasztisz – raktározás • Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza

18. Az endoszimbionta elmélet szerint a mai mitokomdriumok és színtestek valaha önálló prokarióták voltak, melyeket egy eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztette meg, hanem sejten belüli együttélés jött létre. E prokarióták alakultak át hosszú idő alatt színtestté és mitokondriummá. • Színtest őse: fotoszintetizáló kékbaktérium • Mitokondrium őse: heterotróf baktérium • Bizonyítékok: mérete, belső membrán prokarióta jellegű, semiautonom, képes önállóan osztódni

19. A sejtmag • Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag • Alakja: gömb, ovális, pálcika, karélyos • Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett • Száma: általában egy, ritkán több • Felépítése: • Maghártya: • Kettős falú, kapcsolatban áll az ER-mal • pórusok törik át: szelektív szűrő • Bejutnak a szabályozó fehérjék • Kijut mRNS és a riboszómák alkotórészei

20. Magplazma (magnedv) • Sejtplazmához hasonló felépítésű, fehérjék, ionok, szerves molekulák vizes oldata • Ebben: kromatin állomány – DNS + hiszton fehérje; sejtosztódáskor jobban összetömörül és kromoszómákká alakul • Magvacska (nukleolus) • Apró, tömör testecske • Riboszómák készítésének helye: olyan DNS szakaszt tartalmaz amelyről rRNS és riboszómális fehérje szintetizálódik

21. A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A kromoszómát a befűződés karokra osztja. • Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző számú, alakú és nagyságú kromoszóma van. • Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt haploid (n) pl: ivarsejtek • Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a sejt diploid (2n) pl: testi sejtek • Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű, másik tagja anyai eredetű – homológ kromoszómapárok

22. A sejtközpont • Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható • 2 egymásra merőleges helyzetű, hengeres képződmény • A hengerek falát 9 db, egyenként 3 csőből álló köteg alkotja, melyek a henger palástja mentén rendeződnek • Szerepe a sejtosztódás irányítása

23. Felépítésükben mikrotubulusok és mikrofilamentumok vesznek részt Mikrotubulusok: Cső alakú képződmények Tubulin nevű fehérje építi fel – globuláris fehérje Feladatuk a sejten belüli szállítás, pl: kromoszómák mozgatása sejtosztódáskor A mozgásszervek

24. A sejtközponthoz kapcsolódnak – a sejtközponttól távolabbi folyamatosan épül, a másik folyamatosan bomlik, így a csőben lévő molekulák befelé áramolnak

25. Mikrofilamentumok: • Aktinmolekulák összekapcsolódásával keletkezik • A sejtben hálózatot alkot • Irányítják az egész sejt mozgását, osztódó sejt kettéfűzését • Miozin kapcsolódásával az állati izomműködés alapja • Csilló, ostor: • Határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgástevékenységet végző plazmanyúlványok • Egysejtűben a sejt mozgatását végzi; de megtalálható a többsejtű szervezetben is, pl: orrnyálkahártya, hímivarsejt • Csilló: sok, rövid • Ostor: kevés számú, hosszú

26. Szerkezetük megegyezik - alapi test + csilló, ostor • Alapi test: 9x3 mikrotubulus • Csilló, ostor: 9x2 + 2 mikrotubulus • Működése: • alapi test irányítja • A kerületen lévő csövek elcsúsznak • A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó vagy körkörös

27. A sejthalál • A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt határozza meg, hogy egy sejt hányszor osztódhat. • Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak. • Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: • Nekrózis, nem programozott sejthalál • Apoptózis: programozott sejthalál

28. Programozott sejthalál: • A sejtben feldarabolódik a DNS • A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apopttótikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. • Egy sejtet érint • Nem programozott sejthalál: • Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat • Általában sejtcsoportot érint • A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad • Genny keletkezésével jár