Szent István Egyetem Gazdasági Kar Gazdasági jogi ismeretek Dr. Kovács Mihály

1. Szent István Egyetem Gazdasági Kar Gazdasági jogi ismeretek Dr. Kovács Mihály 1

2. Követelmények • Vizsgakövetelmény: • A félév végén írásbeli kollokvium (összesen 50 pont) • Szakirodalom: • Kötelező: Dr. Szalay László – Gazdasági jog • Az előadásokon elhangzottak, illetőleg az ott megjelölt források • A vonatkozó jogszabályok

3. Témáink: Munkajog alapvető szabályai Fogyasztóvédelem A gazdasági társaságok általános és közös szabályai Gazdasági társaságok különös szabályai Szövetkezet Cégjog Csőd-, felszámolási- végelszámolási eljárás Versenyjog

4. Munkajogi alapfogalmak Munkavállaló: természetes személy, aki arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél részére, a munkaszerződésben megállapított munkabér ellenében a munkáltató utasításai szerint rendszeresen és folyamatosan munkát végez 16. életévét betöltött személy – 18. életévig fiatal munkavállaló 15. életévét betöltött személy nappali tagozatos az iskolaszünet ideje alatt korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is fiatal munkavállaló törvényes képviselőjének hozzájárulásával 4

5. Munkajogi alapfogalmak Munkaszerződés: a felek egybehangzó nyilatkozatával létrejövő kétoldalú jogügylet, amely a munkaviszony (annak jogi oka) létrehozására, és tartalmának megállapítására irányul. Munkáltató: részére a munkaviszony keretében a munkavégzés történik. Lehet természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv. Munkaviszony: munkáltató és munkavállaló között létrejött jogviszony, amely körében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatait látja el, a munkavállaló megfelelő díjazása (juttatások, munkadíj) és munkafeltételek biztosítása mellett 5

6. A munkajog általános elvei Kölcsönös együttműködés elve: jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő, kölcsönös együttműködési, erkölcsi kötelezettség Rendeltetésszerű joggyakorlás: törvény, a jogintézmény és az alanyi jog céljainak figyelembe vétele Hátrányos megkülönböztetés tilalma: diszkrimináció eleve erkölcsileg rosszallott, önkényes, hátrányos megkülönböztetés Formátlanság elve: munkaszerződés, annak módosítása, a tanulmányi szerződés, a felmondás írásba foglalása kötelező 6

7. A munkajog általános elvei Jogszabályba ütköző megállapodás semmissége: be nem tartása a nyilatkozat érvénytelenségét eredményezi Speciális elévülési idő: általános elévülési időt a munkajog 3 évben állapítja meg Határidők: a napokon itt naptári napokat kell érteni, egyes esetekben a jogszabályok ettől eltérően munkanapokat állapíthatnak meg. Határidők számítása: nem számít be ebbe az a nap, amikor a határidő számítására okot adó intézkedés történt. 7

8. Munkaviszony létrejötte Alanyai: munkáltató, munkavállaló A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: munkakör, munkavégzés helye, személyi alapbér, időtartam A munkaviszony időtartama: a munkaviszony kezdete a munkába lépés időpontja határozott: az időtartam világosan legyen meghatározva maximum 5 év határozatlan: tipikus Próbaidő: bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhat. A felmondási tilalmak nem élnek. 30 nap lehet maximum 3 hónapos. Meghosszabbítása tilos! A munkaszerződés módosítása: munkaszerződés csak a felek megállapodásával, tehát szerződéssel módosítható. Szabályok a szerződéskötés szabályaival egyeznek. 8

9. A felek jogai és kötelezettségei A munkavállaló és munkáltató jogai és kötelezettségei munkavégzésre alkalmas állapotban munka szervezése előírt helyen és időben megjelenni szabályszerű munkavégzés utasításadás személyes munkavégzés szükséges ismeretek átadása titok megőrzése munkabér fizetése tanfolyamon való részvétel 9

10. A tanulmányi szerződés Fogalma: munkáltató és munkavállaló közötti szerződés szakember szükségletének biztosítása érdekében munkáltató vállalja a tanulmányok folytatásához támogatás nyújtását munkavállaló kötelezi magát a tanulmányok folytatására és maximum további 5 évig munkaviszonyát fenntartja A szerződésszegés következményei munkáltató: munkavállaló mentesül a kötelezettségek alól és kártérítés munkavállaló: munkáltató a nyújtott támogatás összegét követelheti arányosan 10

11. A munkaidő Munkaidő: a munkaviszonyból folyó munkavégzési kötelezettség időbeli kerete. Az, az időtartam a kijelölt munkavégzési helyen köteles eltölteni a munkavállaló Főszabály: napi 8 óra, rövidebb megállapodás alapján lehet 12 óránál hosszabb ha tulajdonos vagy hozzátartozója és készenlétben Kedvezmények: munkaszüneti nap (10), szabadság, állampolgári kötelezettség teljesítése, véradás, közeli hozzátartozó halála Túlmunka: rendes napi munkaidőt meghaladó munkavégzés rendes munkabéren felül 50%-os bérpótlék jár pihenőnap hiányában 100%-os bérpótlék jár 11

12. A pihenőidő Pihenőidő: munkavállaló regenerálódását szolgálja munkaközi szünet: napi 6 órát meghaladó munkaidő esetén 20 perc pihenőidő: két munkanap között minimum 11 óra pihenőnap: hetente két szabadnap, egyik ebből havonta egyszer vasárnap legyen munkaszüneti nap: jogszabályban rögzített (ünnepnapok, 10) napokon munka végéskor munkabér+távolléti díj szabadság 12

13. A pihenőidő Szabadság: munkaviszonyban töltött naptári év szerint alap- és pótszabadság illeti meg a munkavállalót 1. Alapszabadság 20 munkanap Életkorral folyamatosan emelkedik 45. életévben 30 munkanap amelyik évben betölti 2. Pótszabadság fiatalkorú 5 nap 16 évesnél fiatalabb gyermek után 2-4-7 egészségkárosodott/ionizáló sugárzásnak kitett munkavállaló 5 nap év közben létesített munkaviszonynál arányosan számítandó. kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg! 7 munkanapot a munkavállaló kérése szerinti maximum kettő időpontban. 13

14. A pihenőidő 3. Betegszabadság naptári évenként 15 nap távolléti díj 70%-a jár 4. Egyéb munkaidő kedvezmények szülési szabadság fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából gyermek születése gyermek betegsége közeli hozzátartozó otthoni ápolása 14

15. A munkabér és egyéb juttatások Munkabér: a tényleges munkavégzésért járó díjazás a munkaviszonyra tekintettel a munkáltató teljesítménye alapján nyújtott díjazás a munkavégzés nélküli időszakra nyújtott bér, amit a munkavállaló közvetlenül a munkáltatótól pénzben kap, jogszabály, kollektív szerződés, ill. a munkáltató elhatározása alapján Nem munkabér: a munkabér pótlását szolgáló kártérítés a borravaló a munkafeladat végrehajtásával kapcsolatos költség a szociális juttatás 15

16. A munkabér és egyéb juttatások Bérrendszerek: időbér: a ledolgozott idő szabja meg a munkabér nagyságát teljesítménybér: az előírt teljesítménykövetelmény elérése ill. meghaladása időbér és teljesítménybér kombinációja személyi / besorolási bér mindig időbér ha más megállapodás nincs, a munkavállaló a munkavégzésért személyi alapbérre jogosult 16

17. A munkabér és egyéb juttatások Bérpótlékok: a különleges körülmények (pl. egészségügyi kockázata) nem mindig fejezhetők ki az alapbérben; ha ezek a körülmények körülhatárolhatók, általában a bérpótlék alapját képezik bérpótlékot előírhat: a felek megállapodása munkaviszonyra vonatkozó szabály jogszabály a szokásostól eltérő és a rendkívüli időben végzett munkáért állapít meg bérpótlékot a bérpótlék kiszámításának alapja: a személyi alapbér (ha nincs eltérő megállapodás) 17

18. Munkavállaló kártérítési felelőssége Munkaviszonyból eredő kötelezettségének (vétkes) megszegésével okozott kárért kártérítéssel tartozik. Feltételek: jogellenes magatartás: kötelezettségszegés kár okozati összefüggés Vétkesség Gondatlan károkozás: négyhavi (egy) keresettel felel, kollektív szerződés ezt maximum nyolchavi összegre emelheti Szándékosság/súlyos gondatlanság: teljes kárt meg kell téríteni Nem kell megfizetni a kárt, ha: azzal nem kellett a kár időpontjában számolni (ún. előreláthatósági szabály) munkáltató kármegelőzési kötelezettségét nem teljesítette munkáltató vétkes közrehatása 18

19. Munkavállaló kártérítési felelőssége Vétkesség nélkül teljes kárért felel: visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel átvett állandóan őrizetében tartott, kizárólagosan használt, kezelt dolgokban bekövetkezett hiányért. Nem kell megfizetni a kárt, ha a munkáltató nem biztosította az őrzés feltételeit. maximum egy havi munkabér összegének megfelelő munkavállalói biztosíték a károkozásra 19

20. Munkáltató kártérítési felelőssége Munkaviszonnyal összefüggésben munkavállalónak okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. Kimentheti magát a munkáltató: ellenőrzési körén kívül eső körülmény – nem munkáltató által befolyásolható nem számíthatott rá és nem volt elvárható annak elhárítása károsult elháríthatatlan magatartásának következménye. 20

21. Munkáltató kártérítési felelőssége Károsodhat: 1. munkahelyre bevitt tárgyak 2. munkavállaló élete-, testi épsége, egészsége Kártérítés vagyoni: dologi kár, elmaradt jövedelem, költségek nem vagyoni: életminőség romlás, személyhez fűződő jog sérelme járadék nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét amire a kár időpontjában a károkozó nem számíthatott – kis egzisztenciájú munkáltatók védelme 21

22. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése Megszűnik: munkavállaló halála munkáltató jogutód nélküli megszűnése határozott idő lejárta Megszüntetés: közös megegyezés rendes felmondás: - mv felmondási idő leteltével szűnik meg - legalább 30 nap, eltöltött idő arányában nő - nem szüntethető meg felmondási védelem alatt álló időben (várandóság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság gyerek gondozására, katonai szolgálat, emberi reprodukciós kezelések) - munkavégzés alóli felmentés a felmondási idő felére minimum 22

23. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése rendkívüli felmondás mindkét fél joga másik fél munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jelentős mértékben megszegi munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás ok tudomásra jutásától számított 15 napon belül, legkésőbb az ok bekövetkezésétől számított 1 éven belül azonnali hatállyal a próbaidő alatt és határozott idő alatt Írásban! Határozott időre szóló munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. Végkielégítés: megszűnés, munkáltató felmondása, munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, munkában töltött idő arányában 23

24. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai – 1997. évi CLV. törvény • Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

25. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai • Cél: a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme • Csak biztonságos termék forgalmazható: • gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról • forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy nem biztonságos • forgalmazó köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni.

26. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai Együttműködési kötelezettség tartalma: • a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadása • a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátása • annak biztosítására, hogy a gyártó a forgalmazott termék biztonságosságát ellenőrizhesse.

27. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai A termék akkor biztonságos: • a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett • nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: • a termék alapvető ismérvei (összetétele, csomagolása, összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználása) • a terméknek más termékre gyakorolt ésszerűen várható - hatásai, • a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, • a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú - fogyasztókra.

28. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai A gyártó köteles a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen • a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, • a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, • a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni, • a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni, • a nem biztonságos terméket a forgalomból kivonni, illetve - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - visszahívni.

29. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai • A forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelmények: • A használati és kezelési útmutató • A megfelelőség értékelése • Az ár feltüntetése • A csomagolás • Különös felelősségi szabályok • A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések

30. A fogyasztóvédelem alapvető szabályai A fogyasztói jogok érvényesítése • Panaszkezelés, ügyfélszolgálat • Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület • Békéltető testület: minőség, biztonság, termékfelelősségi szabályok alkalmazása, szerződések megkötése – peren kívüli fogyasztói jogviták • Keresetindítás bíróság előtt – kellékszavatossági igény

31. A piaci szereplőkről általában – előzmények • 1945-ig: 1875. XXXVII. törvény (kereskedelmi tv.: kereskedelmi társaságok, kereskedelmi ügyletek); 1930. évi V. törvény (Kft. megjelenése) • 1945 – 1968 tervutasításos rendszer (szovjet típusú gazdasági jogrendszer; alapvető: állami tulajdon, állami vállalat) • 1968 – 1988 reformok; reformkísérletek (gazdasági ösztönzők megjelenése) • 1988 – gazdasági rendszerváltás (Áfa, Szja, egyéni vállalkozások, értékpapírjog, versenyjog, számviteli tv., stb., majd 1997. társasági tv.)

32. Szervezeti formák • Egyéni vállalkozás • Gazdasági társaságok • Közhasznú szervezet • Szövetkezet • Állami vállalat • Bank és biztosító • Költségvetési szerv • Társadalmi szervezetek • Alapítvány • Az állam

33. A szervezeti formák főbb csoportosítása • Jogi személy, vagy sem: • Jogi személy: alanyi jogok és kötelezettségek, jogképességét a tv., vagy az állam (tv. alapján más aktussal) elismeri • nem jogi személy (egyéni vállalkozó, kkt., bt.) • Gazdálkodó jellegű, avagy nonprofit (nem üzletszerű gazdálkodás) • Személyegyesülés (egyesület) avagy tőkeegyesülés (rt.)

34. Egyéni vállalkozás2009. évi CXV. törvény • A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

35. Kizáró okok • Nem lehet egyéni vállalkozó: • a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, • b) akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, • c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, • d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

36. Egyéni cég2009. évi CXV. törvény • Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. • Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. • Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. • Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. • Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni. • Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

37. A gazdasági társaságok általános és közös szabályai I.2006. évi IV. törvény(Történeti előzmények, a társasági törvény hatálya, általános rendelkezések, társulási szabadság és korlátai, alapítás kellékei, mechanizmusa, az előtársaság, a társasági szerződés módosítása) A gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését.

38. A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete • I. Rész • I. fejezet Általános rendelkezések • II. fejezet A gazdasági társaság alapítása, a társasági szerződés módosítása • III. fejezet A gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok • IV. fejezet Társasági határozatok bírósági felül-vizsgálata, a kisebbségi jogok védelme, hitelezővédelem • V. fejezet Befolyásszerzés, elismert vállalatcsoport • VI. fejezet A gazdasági társságok megszűnése

39. A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete • II. Rész • VII. fejezet A közkereseti társaság • VIII. fejezet A betéti társaság • IX. fejezet A korlátolt felelősségi társaság • X. fejezet A részvénytársaság

40. A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete • III. Rész • XI. fejezet Kooperációs társaság • IV. Rész • XII. fejezet Vegyes, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, jogharmonizációs záradék

41. Általános és közös szabályok I. • A társasági törvény hatálya; alkalmazási köre • Társulási szabadság és korlátai • Az alapítás menete • társasági szerződés, szerződésmódosítás • a tag vagyoni hozzájárulása • az előtársaság • cégbírósági bejegyzés

42. Alapítás A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

43. A társasági szerződésben meg kell határozni: • cégnevét és székhelyét; • társaság tagjait, részletes adataik feltüntetésével • azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; • jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; • a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; • vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló • működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; • mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

44. Az előtársaság A társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. • jogképes • létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy • tagjainak személyében változás nem következhet be; • a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor; • nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per; • hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet; • jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás nem határozható el; • gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.

45. A gazdasági társaság legfőbb szerve • Fajtái • Működése • Felelősség

46. A gazdasági társaság ügyvezetése • A vezető tisztségviselők • Tisztség létrejötte (kizáró okok) • Működése, eljárása • Összeférhetetlenség • Jogok, kötelezettségek • Felelősség • Tisztség megszűnése • A cégvezető

47. Felügyelőbizottság • Létrehozása – kógens esetek • Feladatai • A tagok jogai és kötelezettségei • A munkavállalókat megillető ellenőrzési jog

48. Könyvvizsgáló • Kötelező esetei • Létrejötte, kizáró okok • Feladatai, jogok és kötelezettségek • Megszűnése

49. Bírósági felülvizsgálat • Társasági határozat bírósági felülvizsgálata • Kizárás

50. Közkereseti társaság • fogalma: korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenység és ehhez szükséges vagyon rendelkezésre bocsátása. • nem jogi személy • tagok: korlátlanul és egyetemlegesen felelnek természetes és jogi személyek nyereségből vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülnek • legfőbb szerv: a tagok gyűlése • a társaság megszűnése: tagok száma egyre csökken és nem jelentenek be új tagot 3 hónapig • képviseleti joggal felruházott munkavállaló: cégvezető