Európa belső határainak kialakulása és régiói a középkortól a 19. századig

1. Európa belső határainak kialakulása és régiói a középkortól a 19. századig Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2. A régiók határmegvonásának nehézségei • 1500 év alatt a régiók száma, határai, a bennük lévő államok többször megváltoztak (át is kerülhettek másik régióba) • több szempont alapján is lehet csoportosítani őket. Időrendben: társadalmi-kulturális Nyugat-Európa Közép-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: 1. a Frank birodalom K-i határa (8–9. század) 2. a római és a görög rítusú kereszténység (11–14. sz.) ma is létező határok! gazdasági Centrum (ÉNy) Félperiféria Periféria határok (1600-1960) 1. Loire, Rajna és Ems folyók (16. sz.) 2. a volt Frank Biro- dalom keleti határa a félperiféria mára megszűnt! modernkori történelmi Nyugat-Európa Köztes-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: folyamatosan változnak, de a „köztes” terület a nyugati (német, Habsburg) és keleti (orosz, török) birodalom között fekszik Fő jellemzője az etnikai kevertség, kisállami jelleg

3. Európa régiói • A társadalmi-kulturális értelmű Nyugat-Európa területe nagyrészt meg-egyezik a centrum és a félperiféria együttes területével! • Az első sikeres felzárkózó: Anglia • Ellentét a gazdasági és a társadalmi–kulturális besorolás között: • 1. Franciaország • 2. Csehország • 3. Románia • Mindhárom gazdasági régió egy államon belül: • Németország

4. A korai középkor: a Nyugat • fél évezredes anarchia, az állami keretek szétesése (5–7. sz.) • állam helyett csak helyi közösségek maradtak (a „szabadság kis körei”) • „társadalmi szerződés” – demokratikus, alulról szerveződő társadalom: a vazal-litás minden szabad emberre kiterjed és kölcsönös szerződéses viszonyt jelent (a dominusnak nem csak jogai, de kötelességei is vannak vazallusaival szemben) • megszűnik a szolgaság, egységes és szabad jobbágyság alakul ki • késő antik (keresztény) és barbár örökség összeolvadása: feudalizmus • a késő antik beneficium (birtokadomány) és a barbár vazallitás szintézise (9. sz.) • a római jog és racionális gondolkodás örököse a nyugati kereszténység: tanítása szerint a bűn valamiféle szerződés- vagy szabályszegést jelent • az egyház független marad az államtól (843 után nincsenek nagy birodalmak!) • a 10. sz.-tól kezdődő birodalmi kísérletek ellen a pápa harcol, saját hatalma érdekében hirdeti, hogy a világi uralkodó és a nép között szerződés létezik, s ennek megsértése esetén a népnek joga van ellenállni – a „társadalmi szerződés” elvét erősíti ezzel (évszázadokkal a felvilágosodás előtt!) • az összeolvadás eredményei: agrárforradalom, autonóm városok, iparosodás • az alulról építkező társadalom létrehozta a rendi államot • rendi gyűlés a 13. sz.-tól

5. Nyugat római, racionális gondolkodás alapja a szerződéses rendszer törvényszegés = bűn (ennek megítélése objektív) sok kisebb állam, nincs birodalom egyház és állam különálló vallás és politika különbözik idegen támadások nincsenek: szerves, spontán fejlődés társadalmi szerződés, eltűnik a szolgaság, kialakulnak a rendek, a parlamentek Kelet görög–bizánci gondolkodás alapja az isteni szeretet nem kellő szeretet = bűn (szubjektív kategória) a birodalom (Bizánc) fennmaradt a császár vallási vezető is vallás és politika összeolvadt mongol, majd török betörések („eurázsiai ékek”)  megmerevedik a korai „feuda-lizmus”, fennmarad a szolga-ság (a nemesség is szolgáló) Nyugat és Kelet: főbb eltérések

6. A korai középkor: Közép-Európa • Itt végződnek az „eurázsiai ékek”; állandó támadások érik • etnikailag töredékesebb terület • késik a szervezett társadalmak kialakulása (csak a 11. sz.-tól indul) • az itteni államok kisebbek és gyengébbek, mint nyugaton • 1200–1350 között viharosan zárkóznak fel a Nyugathoz • egységes parasztság, rendek, sőt rendi gyűlések is vannak • a fejlődés túl gyors, ezért csonkább, sekélyebb és torzabb (ráadásul: nem alulról, hanem felülről szerveződik) • nincs hűbériség, ehelyett előbb serviensek, majd familiárisok rendszere • serviens (11-12. sz.): a királynak szolgáló kisbirtokos réteg • familiaritás (13. sz.): a főurak famíliájához szegődő kisebb birtokosok szolgálatért cserébe pénzt, ellátást, védelmet kapnak, de földbirtokot nem • nincs hűbéri lánc (birtokot csak a király adományozhat, a földdel is jutalmazott familiáris így urától és a királytól egyaránt függött) • a nemesség aránya túlságosan nagy (1% helyett 5–8% is) • a városhálózat ritkább, igazi városok helyett inkább mezővárosok • Mások véleménye szerint itt is teljes feudalizmus volt, a Ny-ról való leszakadás csak az újkori hatások következménye

7. A Nyugat az újkor hajnalán • A feudalizmus válsága (1300 körül): agrárválság, pénzkrízis, népességcsökkennés • a nemesség kísérletet tett a parasztság, majd az állam saját uralma alá hajtására; ezek kudarca révén meggyengült • lassú technikai fejlődés: agrárforradalom (vaseke, vasborona): a gabona hozama az elvetett mag 6×-ra nőtt (16–17. sz.) • a munkaerő jelentős része elhagyhatta a mezőgazdaságot • az ipar mellett a kialakult felesleg a kereskedelmet is növelte • hajózás fejlődése: földrajzi felfedezések • puskapor (újra)felfedezése: tüzérség, a nemesi várak elfoglalása lehetségessé válik, erősödik a királyi hatalom • Európa a világ vezető katonai erejévé válik, ám belsőleg megosztott. Expanzió helyett belső hegemónia-harcok • vállalkozó polgárság lép a katonáskodó nemesség helyébe • a természet feletti uralom érzete  a társadalom megváltozta-tásának lehetősége is felmerült

8. Kelet agrárválság megoldása: terjeszkedés Szibéria felé továbbra is fennmarad a jobbágyság, sőt a nemesség is az állam alá rendelődik feudalizmus helyett tk. despotikus, felülről vezérelt állam és ennek alávetett társadalom alakul ki az abszolút állam a rendszer alapvető elemévé válik, megelőlegezve a későbbi totális államot is Közép nincs tér az expanzióra, sőt inkább e térséget fenyegetik Nyugat élelemellátója lett, így újra alávetik a paraszt-ságot (második jobbágyság) emiatt itt is erősödik az állam szerepe Más vélemény: a Nyugat élelem-önellátó, Közép-Eu. nem vált árutermelővé; az abszolutizmus is csak a 18. sz.-ban alakult itt ki (erős nemessége sokáig ellen tudott állni az államnak) Kelet- és Közép- Európa újkora

9. Európa új régióinak kialakulása • Az agrárforradalom előtt újra megerősödik az Elba–Lajta határ, de hamarosan a Nyugat is két gazdasági régióra vált szét: • Agrárforradalom: Anglia, Benelux, É-Franciao., Rajna-vidék területén, 1550-től; itt alakul ki a centrum • A mezőgazdasági forradalom eredményei igen lassan, évi 4-5 km-t haladva terjednek szét a centrumból • ahová eljutott a 19. század (vagyis az ipari forradalom) előtt: félperiféria (ez szinte pontosan egybeesik a korábbi Nyugat határával, kivéve Csehország és Berlin környéke) • Európa nagy része gazdasági értelemben periférikus területté vált: a hagyományos mezőgazdaság szerepe dominál (társadalmi szempontból is)

10. Nyugat 16. sz.-tól kezdődik feudális képlet a centrumban átmeneti, de termékeny szakasz a félperiférián megéri a 18. sz.-ot, bár válságba kerül a francia forradalom véget vet neki a helyi autonómiák nem szűntek meg nemzetteremtő erejű, a nemzeti érzést demokratizálja Kelet 16. sz.-tól kezdődik „feudális” képlet a rendszer lényegévé válik (terméketlenné is válik) a 18. sz.-ban felülről indított reformok megéri a 20. sz.-ot is, bár akkor újabb reformok is a helyi autonómiák létre sem jöttek nemzetteremtő erejű, de a nemzetet is az állam alá rendeli Az abszolutista állam alaptípusai

11. Az abszolutista állam Közép-Európában • az abszolutizmus később (18. sz.) alakult ki, s itt is felülről indított reformok jellemzik („felvilágosult abszolutizmus”) • állami és nemzeti keretek nem fedték egymást: a nemzetállamot létre kellett hozni, ádáz területi viták • kialakul a nyelvi nacionalizmus (a francia „peuple” vagyis „nép” szó csak a társadalom alsóbb rétegeit jelentette, a német „Volk” viszont a nemzeti sajátságokra is utal) • a nemzetállamok létrehozásának útjában birodalmak állnak • a 18. sz.-ban a teljes régió külső hatalmak birtokába került (ez egyben a „köztes-”európai régió létrejöttének oka is) • különösen végzetes volt a Habsburg-birodalom, amely a többi 16. sz.-i dinasztikus államkapcsolattal szemben tartós képződmény lett • a régió abszolutizmusai szélsőséges különbségeket mutatnak

12. Lengyelország nemesi köztársaság meggátolta az abszolutizmust az állam megbénult 1772–1795 között szomszédai felosz-tották, bár ekkor megújulás indult el a lengyel terület porosz és osztrák kézbe kerül a lengyel nemzeti mozgalom azonban Oroszo.-gal is szembefordul Habsburg-birodalom átmeneti típus az előbbi kettő között régióhatárokon átnyú-ló vegyes birodalom alkalmatlan arra, hogy nemzetállam legyen „a népek börtöne” Ausztria, Cseho.: erős abszolutizmus, ipari fejlődés, polgárosodás Magyaro.: a rendiség megtörése nem sikerült. „Haza és haladás” – a kettő ellentétbe került Az abszolutizmus közép-európai típusai • Poroszország • szinte kelet-európai szi-gorúságú abszolutizmus • nyugatias precizitás • erős katonai expanzió • szolgáló nemesség (nagybirtokos junkerek) • felvilágosult abszolutis-ta mintaállam • a későbbi német egység megteremtésére alkalmas, de ennek súlyos ára a későbbi nácizmus