Fotovoltaikus rendszerek gazdaságossága Magyarországon

1. Fotovoltaikus rendszerek gazdaságossága Magyarországon Dr. Dióssy László c. egyetemi docens Dr. Tóth József Biomassza Termékpálya Szövetség koordinátor

2. Napenergia felhasználás lehetőségének megítélése Magyarországon • A hivatalos fejlesztési koncepciók mindegyikében abból indultak ki, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése drága, a megtérülési idő nagyon hosszú. Így bár mindenütt megjelent, hogy adottságaink kedvezőek, a célkitűzés azonban csak nagyon mérsékelt. • (….”A termikus napenergia-hasznosítás területén leginkább a családi házas, a közintézmények, és önkormányzati létesítmények meleg vízellátása, a fotovoltaikus napelem-rendszerek tekintetében a kettős hasznosítás fog leginkább előnyt élvezni, azaz a legfontosabb cél a saját energiatermelés, amelyet a többlet zöldenergia értékesítés egészíthet ki. A fotó villamos eljárás a jövőben is elsősorban a villamos energiával el nem látott területek -országutak, tanyák- ellátásában játszhat szerepet, mert itt a napelemes autonóm áramforrás összességében olcsóbb lehet, mint a hálózati csatlakozás kiépítése. Ezzel párhuzamosan a PV rendszerek árának csökkenésével megjelenhetnek Magyarországon az első naperőművek is.”…) Idézet az Új Széchenyi tervből • Az eddigiekben fotovoltaikus rendszerek erőművi méretekben (1 MW illetve ennél nagyobb kapacitás) nem is létesültek. A meglévő (háztetőkre telepített) rendszerek kapacitása csak néhány kW. • A támogatási rendszer (KEOP) 2009 és 2010 évben lehetővé tette volna ugyan fotovoltaikus erőművek létesítését 1 milliárd Ft maximális támogatás mellett , azonban nem akadt bank, amelyik ehhez hitelt is nyújtott volna. • 2011-től a támogatás lehetőségét 500 kW-ban határozták meg, amelyet a második félévben fel is függesztettek.

3. És mi van a termelt árammal? • Az elektromos energia (végfelhasználói) fogyasztói ára ma 50-55Ft (0,16 €)/kWh. Az átadásra termelt (KÁT rendszerbe átadva) egységár 30,18 Ft (0,1€)/kWh. Az átvételi ár Európában Mo-on a legalacsonyabb. Magyarázat: nálunk a támogatás a beruházási oldalon van. • Ez persze csak fikció, hiszen valóságban erőműi nagyságrendben nálunk egyáltalán nem valósult meg fotovoltaikus rendszer. • 10 kW és ez alatti rendszereknél lehetőség van arra, hogy két irányba működő mérőóra felszerelésével a termelt áram a fogyasztói árnak megfelelően értékesüljön. • Számos ilyen egyedi igényeket ellátó (költségcsökkentő) rendszer létesült. Az együttes kapacitás 2-2,5 MW -ra tehető. Az eddig létesített – ilyen kis rendszerek - fajlagos költsége magas (1,2 – 1,8 millió Ft/kW) mert: • Az eszközök többszörös közvetítőn keresztül jutnak el a felhasználóhoz • Ma Magyarországon 36 cég foglalkozik napelemek, és azok kiegészítő berendezéseinek forgalmazásával, illetve ilyen rendszerek létesítésével. • Hazánkban 1 kW névleges kapacitású fotovoltaikus rendszer a helytől függően meg tud termelni 1 000 – 1 320 kWh elektromos áramot. • A fentebb jelzett beruházási költségek így csak 22 – 30 év alatti megtérülést tesznek lehetővé még akkor is, ha a fogyasztói árakat vesszük figyelembe. • Erőműi rendszereknél – ahol az áramot a KÁT rendszerbe értékesíthetnénk, nyilván ennél még rosszabb a helyzet. • Mindezek együttes hatására nálunk a fotovoltaikus rendszerek létesítésében érdemi előrelépés nem történt.

4. És mi történt a világban? • A napelemek fajlagos ára (1 kW névleges teljesítmény bekerülési költsége) 35 év alatt az 1975 évinek 6,5%-ára csökkent , az elektromos áram fogyasztói ára 8,5 szeresére emelkedett • 2 000-től 2 009-ig az üzembe helyezett fotovoltaikus rendszerek kapacitása 25-szörösére emelkedett

5. Adottságaink 1 320 kWh/kW • Magyarországon 1 kW fotovoltaikus névleges kapacitással 1 100-1 320 kWh elektromos áram termelhető évente. Helyzetünk tehát sokkal kedvezőbb Csehországnál és Németországnál, ahol az utóbbi időben rendkívüli módon felgyorsult a fotovoltaikus rendszerek telepítése 950-1 100 kWh/kW 1 100-1 300 kWh/kW

6. Valójában mibe kerül a fotovoltaikus rendszer? • Látható, hogy az eszközök gyártótól való beszerzésével a beruházási költségek lényegesen csökkenthetők. • Ezekkel a beruházási költségekkel, ha a jelenlegi – indokolatlanul alacsony – áram átvételi árakkal is számolunk az egyszerű megtérülés az eszközökre vetítve 11 év.

7. Egyéb szükséges ráfordítások • Az áram előállításához közvetlenül szükséges eszközökön túl még egyéb beruházási költségek is felmerülnek: • Terület: a rendszer teljesítményétől függ, általában 1 MW teljesítményhez 2,2-2,5 ha területre van szükség • Épület (vezérlőközpont) teljesítmény független • Transzformátor – teljesítmény független • Csatlakozó vezeték – teljesítmény független. • Előkészítés költségei teljesítményfüggő • Engedélyek költségei – teljesítmény független • Mivel a beruházásnak számos teljesítmény független eleme van, elvileg a fajlagos költségek a nagyság növekedésével csökkennek. Figyelembe kell venni azonban hogy: • A szinte mindenütt megtalálható 20 kV-os hálózatra maximum 4 MW teljesítmény köthető rá. Ezen túl csak a 110 kV-os gerinchálózatra köthető a rendszer. Ez több problémát is felvethet: • Drágább fogadó állomás • Nagyobb távolság esetén hosszabb és drágább vezeték • Esetleg többszörös transzformáció • Csatlakozási engedély megadásának problémái • Ebből következően 4 MW teljesítmény feletti rendszer esetén alapos mérlegelést igényel az előnyök és a hátrányok számbavétele.

8. Egy fotovoltaikus erőmű teljes bekerülési költsége (konkrét ajánlatok alapján megvalósítás előtt) • A táblázat adatai konkrét tervezésen alapulnak. Ennek az erőműnek a megvalósítása folyamatban van. • Figyelembe véve a nagy biztonsággal előre jelezhető életteljesítményt az kWh-ra eső beruházási költség 15,43 Ft/kWh • (Nem reális ugyan az összehasonlítás, de elgondolkodtató, hogy fotovoltaikus rendszer telepítésével 1 ha terület igénybevétele a mai átvételi árakkal is mintegy 14 millió Ft árbevételt produkál)

9. Az üzemeltetés költségei • A fotovoltaikus rendszer valamennyi termelő berendezésére 25 év garancia van • Mozgó alkatrészek nincsenek így gyakorlatilag karbantartást nem igényel • Sem alapanyag, sem segédanyag szükséglet nincs, hulladék nem képződik • A működés teljesen automatizált, állandó felügyeletet nem igényel • A felmerülő költségek leszűkíthetők az őrzésre, az elszámoláshoz kapcsolódó költségekre, a helyi adóra, a terület karbantartására (fűnyírás, gyomtalanítás) • 4 MW teljesítményig gyakorlatilag a teljesítménytől függő költség egyedül a helyi adó, amely az árbevételhez kötődik. A táblázatban lévő költségek a korábban említett erőmű tanulmányából származnak. A költségek a legrosszabb lehetséges értékesítési variáció figyelembevételével is 9%-os költségszintet jelentenek.

10. Várható árbevétel és fedezet • A várhatóan képződő fedezet megállapításánál a jelenlegi szabályokból indultunk ki. Az induló átvételi ár 30,18 Ft/kWh. Ez az infláció mértékének megfelelően változik. Az eddigi trend alapján ez évi 4%. • A költségek is ennek megfelelően növekednek. • A napelemek teljesítménye a 25 év alatt évente 0,6%-al csökken. • A három tényező együttes hatására a fedezeti összeg változását a diagram szemlélteti. • E változat alapján élettartamra vetítve – támogatás nélkül – az egyszerű megtérülés 7,39 év

11. Mi várható? • Az előző megtérülés levezetés a lehető legrosszabb verzió mert olyan áram átvételi árral számoltunk, amely annak figyelembevételével lett kialakítva, hogy a beruházás akár 50 %-os támogatást is élvezhet • A KÁT rendszer átalakítás előtt áll. Az előzetes javaslat szerint a fotovoltaikus rendszerek esetében az áram átvételi ára 50-90 Ft/kWh lehet • Ennek figyelembevételével a megtérülési idők – még az infláció figyelmen kívül hagyásával is – sokkal kedvezőbben alakulnak.

12. További lehetőségek • Az utóbbi időszakban külföldi pénzügyi befektetők érdeklődést mutatnak a hazai fotovoltaikus erőművek iránt. Meglehetősen kedvező igénybevételi lehetőségeket kínálva. Olyan befektetési ajánlatokkal is találkoztunk, amelyik átmeneti többségi tulajdon biztosítása mellett lehetővé tenné, hogy ilyen beruházás akár saját erő biztosítás nélkül valósuljon meg. • Érdeklődés mutatkozik az itt megtermelt „zöldáram” külföldi megvásárlására is. A potenciális vásárlók általában hosszú távra (15-20 évre) fix árakat kínálnak. Ezek a felkínált vásárlási árak meglehetősen magasak. Ők számolnak a várható áram árnövekedéssel és valószínűsíthetően a CO2 kibocsátás csökkenésből származó árbevétellel is. • A külföldi befektető igénybevétele átmeneti többségi tulajdon(jog) biztosításával kétségtelenül jelent kockázatot. A kockázattal szemben viszont az áll, hogy ilyen beruházás gyakorlatilag saját pénz igénybe vétele nélkül megvalósítható. • Várhatóan tehát a legközelebbi jövőben jelentősen fog változni az átvételi ár, ez által a fotovoltaikus rendszer létrehozására irányuló beruházás itthon is gazdaságossá válik. Ez mindenképpen kívánatos lenne. Úgy véljük az ország számára nem kedvező, ha a hazai területen előállított „legzöldebb elektromos áram” külföldön hasznosulna.

13. Kockázatok • A fotovoltaikus rendszer egyes elemei kipróbáltak, a megfelelő minőség, és a zavartalan működés garantált. • A napsugárzás mennyisége ismert, így nagy biztonsággal előre jelezhető a keletkező villamos energia mennyisége is. • Az elektromos energia várható ára minden előrejelzés szerint tovább fog növekedni. • Az infláció – mivel a költségszint esetünkben 10% alatti – minden józan számítás szerint nem csökkenti, hanem növeli a jövedelmezőséget. • Az eddigi tapasztalatok szerint a fotovoltaikus rendszerekben említést érdemlő üzemzavar nem következett be. • A működésben valós kockázatot csak szándékos rongálás, vagy olyan jellegű természeti katasztrófa jelenthet, amely fizikailag teszi tönkre a berendezést.

14. Mit kellene tenni? • Mivel a fotovoltaikus rendszerek létesítésének gyakorlatilag kockázata nincsen célszerű lenne végre Magyarországon is végre elindítani ezeket, kihasználva a viszonylag kedvező lehetőségeinket. • A megtérülést illetően kedvezőbb a nagyobb kapacitás. Egyre másra kapunk hírt a GW nagyságrendű fotovoltaikus erőművek létesítéséről. Nálunk ma mégis úgy látjuk, hogy a 4 MW körüli erőművek létesítésének lenne a legnagyobb jelentősége, mert: • Ez a nagyság már „elbírja” a teljesítménytől független elemek többletköltségét • A telep „rendbetartásához” nem kell további munkaerőt alkalmazni. (Egy fő viszont mindenképpen kell) • Szinte mindenütt könnyen megoldható a hálózatra való csatlakozás. • Kívánatos lenne viszont olyan hazai finanszírozási rendszer létrehozása amely a külföldi ilyen jellegű ajánlatokkal versenyképes lenne, tehát megfelelő kamatfeltételek biztosításával lehetővé tenné, hogy minimális saját erővel meg lehessen valósítani ilyen beruházásokat. • Célszerű lenne figyelembe venni a cseh, illetve a szlovák gyakorlatot.