Linux

1. Linux

2. Története 1969 – első Unix fejlesztés 1975 – első disztribúció (BSD), szabványosításingyenes klón: Linux, FreeBSD 1991 – első hivatalos Linuxnyílt forráskódú fejlesztés

3. Linux történelem • 1991 Linus Torvalds finn hallgató egy egyszerűbb UNIX variánst ír, főleg PC-khez, mely a MINIX (Tanenbaum) rendszeren alapul • Több önkéntes fejlesztő bekapcsolódott a munkába, a mai napig sok ingyen dolgozó önkéntes is fejleszti • Több platformon is fut, az otthoni desktop felhasználásra jobbnak tűnik mint egy UNIX (a sok kiegészítő program miatt)

4. Linux történelem • Számos felhasználói program létezik • X-Windows • Médialejátszók • Játékok, emulátorok, virtuális gépek • Web böngészők, e-mail kliensek • Irodai alkalmazások • OpenOffice – Word,Excel,PPT,stb kompatibilis szerkesztők • Mindezek többsége ingyenes

5. Linux verziók • A különböző összetételű linux variánsokat disztibúcióknak hívják • SlackWare • Debian • Ubuntu (Kubuntu, Xubuntu) • Red Hat • Mandrake • Suse • UHU (magyar disztribúció) • …

6. Linux • Linux felépítése • Kernel • Shell (héj) • Felhasználó éskernel közti kapcsolatotbiztosítja • Több féle lehet, pl.:Bourne shell (újabb: BourneAgain Shell – bash), Korn shell, C-shell • Programok

7. Linux verziók • Minden disztribúció azonos felhasználói felületet használ • Ehhez kapcsolódik számos segédprogram (különböző disztribúciókban más-más programok) • HW-hez kapcsolódó legbelső rész: kernel (rendszermag) - erőforráskezelés - folyamatok ütemezése - HW felé kapcsolat Kernel folyamatosan fejlődik, a telepített rendszer „alá” érdemes néha egy-egy újabb verziót feltenni

8. Alapfogalmak Multitask: több feladat egyidejű végrehajtása A feladatok váltogatását az ütemező végzi Preemptív multitaskos operációs rendszer: ha egy folyamat számára kijelölt időszak letelt, akkor a kernel megszakítja a futását és másik folyamatnak adja át a vezérlést. Multiuser: több felhasználó egyidejű kiszolgálásaEgy gépre többen jelentkezhetnek be egyszerre, és egyszerre tudnak dolgozni.Mindig van valaki, aki a rendszerrel kapcsolatos adminisztrációt végzi - root

9. Kernel Rendszermag, az operációs rendszer szíve • bármikor le tudjuk cserélni, közös alapez ad kapcsolatot a többi disztribúció között • azokat a vezérlőprogramokat tartalmazza, melyek közvetlenül a hardverelemeket vezérlik • Memória menedzselése • Processzidő kiosztása • Felhasználói feladatok elkülönítése, védelme • Csomagokat fogad-küld a hálózaton • Párhuzamosan futtatja a programokat • Szolgáltatásait rendszerhívásokon keresztül érjük el

10. Shell • Parancsértelmező • Nem része az operációs rendszernek • Kapcsolatot tart az operációs rendszer és a felhasználó között • Minden felhasználói bejelentkezéskor egy parancsértelmező indul el, ennek szabványos ki- és bemenete a terminál: egy promptot jelenít megtöbb parancsértelmező létezik pl.: bourne shell

11. Grafikus felület • Az alapja a X window system, de ez még csak egy grafikus felületet biztosít a parancsok kiadására. Az X biztosítja az alapvető keretrendszert GUI környezetek építéséhez: ablakok kirajzolása és mozgatása a képernyőn, együttműködés az egérrel és/vagy billentyűzettel. • Erre még telepítenünk kell valamilyen ablakkezelőt, amik biztosítják a startmenüt, ikonokat, … • KDE • GNOME • Xfce

12. Fájlrendszer • Fájl tárolási módját határozza meg • A lemezen tárolt adatok kezelhetőségét biztosítja • Mielőtt egy partíciót fájlrendszerként használunk inicializálni kell, és a nyilvántartó adatstruktúrákat a lemezre kell írni Fájlrendszerei: ext2, ext3

13. Felépítése Hierarchikus: Gyökérkönyvtár: jele: / Fájlokat és alkönyvtárakat tartalmaz. Fájlnév: max. 255 karakter tetszőleges számú ponttal tagolt név ponttal is kezdődhet – rejtettek különbség is a kis- és nagybetűk között helyettesítő karakterek: *, ?, 

14. Könyvtárstruktúra Kisebb részekre lehet osztani – ezeket a részeket külön partíciókon helyeztük el Minden résznek külön feladata van: Gyökér (root): minden gépnél egyedi a bootoláshoz szükséges információkat tartalmaznia kell. Javításhoz, visszaállításhoz szükséges rész is itt van. /usr: parancsok, könyvtárak, kézikönyv lapok, megosztható /var: változó fájlok (naplófájl, ideiglenes fájl) /home: felhasználók saját könyvtárai

15. Linux • Linux felhasználók • Több felhasználó lehetséges • Kitűntetett felhasználó: rendszer adminisztrátor vagy root • Ezen felhasználónak mindenhez van joga • Feladata a rendszer hibátlan futásának biztosítása, backup (adatbiztosítás), többi felhasználó menedzselése • Felhasználóhoz tartozik: • Login név • Jelszó

16. Linux - tulajdonjogok • File vagy könyvtár rendelkezik • Tulajdonossal (alapból az, aki létrehozta) • Csoporttal (alapból a létrehozó alapcsoportja) • File-ra vagy könyvtárra vonatkozó jogok • Írás • Olvasás • Futtatás • Különböző jogokat lehet a 3 különböző szintű felhasználóhoz megadni (tulajdonos, csoport, mindenkimás)

17. Linux - tulajdonjogok • Futtatható fájlokat nem a kiterjesztése azonosítja. Ha futtatható jog be van állítva és valóban egy futtatható bináris vagy script (batch állomány), akkor lefut. Egyébként nem • Minden fájlhoz van egy 9 bitből álló, jogokat leíró rész: rwxrwxrwx sorrendben, aholr – read, w – write, x – execute. Az első 3-as a tulajdonos, a második a csoport, a harmadik mindenki más jogait írja le

18. Linux - tulajdonjogok • Pl.: rw-r----- tulajdonos: olvashat, írhat csoport: olvashat mindenki más: semmit sem tehet vagy: rwxrw-r-- tulajdonos: olvashat, írhat, futtathat csoport: olvashat, írhat mindenki más: olvashat

19. Linux - tulajdonjogok • Jogok jelzőbitjei mint bináris számok is kezelhetőek: r – 4 w – 2 x – 1 ezek után: rwx = 7, -wx = 3, r-x = 5, rw- = 6, -w- = 2, r-- = 4, --x = 1

20. Linux - tulajdonjogok • Jogok állítása chmod-al: chmod 755 kukac „kukac” nevű file-ra a következő jogokat állítottuk be: tulajdonos: rwx (4+2+1=7) csoport: r-x (4+1=5) mindenki más: r-x (4+1=5) Tulajdonos vagy csoport csere: chown

21. Memóriakezelés A háttértár egy részét is képes valódi memóriaként kezelni. Virtuális memóriakezelés: a futó programok azon része melyre éppen szükség van az a valódi memóriában van, amelyikre nincs szükség az a virtuális memóriába kerül.

22. Swap fájl vagy swap partíció • A linux swap partíciót használ • Előny: - Nem töredezik, saját erre a célra optimalizált lemezkezelés • Hátrány: - Nem dinamikus méretű, telepítéskor le kell már foglalni neki valamekkora lemezfelületet, utólagos módosítása nehézkes • A windows swap file használ • Előny: - Dinamikus méretű, telepítéskor nem kell foglalni neki valamekkora lemezfelületet • Hátrány: - Töredezik (hogy lehet ez ellen védekezni MS rendszerekben?), belassulhat, nem erre a célra optimalizált filekezelésen keresztül kezeli a diszket

23. Linuxos/unixos specialitások Suid: Set User Identification Felhasználói azonosító megváltoztatása Eszközök: Mindent fáljként kezel /dev könyvtárban találunk minden fájlt ami az eszközökhöz tartozik Démonok: speciális processzek Háttérben futnak , párhuzamosan más programokkal Újraindíthatók az operációs rendszer újraindítása nélkül

24. Boot loader A boot loader szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó több operációs rendszert tároljon a számítógépén, s a gép indításakor válasszon, hogy éppen melyik rendszert akarja indítani. Egy telepített gépen akár több is lehetne különböző helyeken, de persze egyet célszerű/szoktunk használni LILO: Linux Loader GRUB szó a Grand Unified Boot Loader szavak rövidítése. Nem BIOS hívásokkal kezeli a hardvert A kernelt már a linux fájlrendszerről kell betöltenie

25. Boot loader helye • MBR • Eőnye: Mindenképpen „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha ez a HDD van beállítva a boot sequence-ben • Hátrány: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő felülírhatja (, a linux nem hacsak telepítőt nem utasítjuk erre), nekünk kell gondoskodni a visszaállításáról • Boot sector • Eőnye: Bármelyik op.rsz újratelepítéskor a telepítő nem írhatja felül a tartalmát • Hátrány: Nem biztos hogy „ide” kerül a vezérlés a BIOS-tól, ha ez a HDD van beállítva a boot sequence-ben, csak a a MBR üres és ez az aktív partíció, vagy ha az ott lévő boot loared „ide” adja átt a vezérlést.

26. Bootolás folyamata • A számítógép bekapcsolásakor a BIOS a beállításai alapján meghatározza a bootoló eszközt, ami jellemzően egy merevlemez, de lehet például CD, DVD vagy pendrive is. Ha ez megtörtént, akkor a BIOS átadja a vezérlést a Master Boot Record-nak, ami az adott eszköz első 512 byte-ját jelenti. A Master Boot Record tartalmazza a GRUB első szintjét, de mivel az 512 byte egy elég kis tárterület, ezért az ott tárolt kód szinte csak annyit csinál, hogy továbbadja a vezérlést a GRUB következő szintjének, ami már a meghajtó egy másik részén helyezkedik el. • Amikor a második szint megkapja a vezérlést, akkor megjelenít egy felhasználói felületet, amelyen választani lehet a bootolható operációs rendszerek közül és paraméterezni is lehet őket. A GRUB beállítható úgy is, hogy ha eltelik egy megadott idő anélkül, hogy a felhasználó választana, akkor automatikusan indítsa valamelyik rendszert. • A GRUB végül indítja a kiválasztott rendszert, azaz átadja a vezérlést a kiválaszott rendszermagnak. Ezen a ponton az is megtehető, hogy a GRUB ne egy operációs rendszert, hanem egy másik boot loadert indítson.