1 / 18

Biológiai alapismeretek gyakorlat

Biológiai alapismeretek gyakorlat. 1. Az élővilág rendszerezése. Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett: „az élet tudománya”. Élő szervezetek jellemzői:. Állandó kapcsolat a környezettel

toril
Télécharger la présentation

Biológiai alapismeretek gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Biológiai alapismeretek gyakorlat 1. Az élővilág rendszerezése

  2. Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett: „az élet tudománya”

  3. Élő szervezetek jellemzői: • Állandó kapcsolat a környezettel • Stacioner egyensúly: az élőlények viszonylagos, csak állandó energiaáramlással fenntartható állandósága. • Individualitás – egyediség: viszonylagos elhatárolódás, az élőlény és környezete közti anyagcsere biztosítva van. Azt is jelenti, hogy az élőlény egésze él, nincs életet hordozó alkotórész. • Önszabályozás • Önreprodukció • Az élet fehérjékhez és nukleinsavakhoz kötődik. • Hierarchikus szerveződés: szerveződési szintek a molekuláris szinttől a bioszféráig.

  4. A rendszerezés • Mesterséges rendszerek • Arisztotelész és tanítványa, Theophrasztosz: i. e. 300-as években az első rendszerezés • Karl Linné – Carolus Linnaeus svéd tudós (1707-1778) rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani kategóriát és kettős nevezéktant – binomiális nomenklatúra • Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette. • 1735: Systema Naturae • 1753: Species Plantarum

  5. A ma használatos rendszertani kategóriák: • Ország (Regnum): • Törzs (Phylum): • Osztály (Classis): • Rend (Ordo): • Család (Familia): • Nem vagy nemzetség (Genus): • Faj (Species): • Növények országa (Regnum plantarum) • zárvatermők (Angiospermatopyta) • kétszikűek (Dicotyledonopsida) • hüvelyesek (Fabales) • pillangósvirágúak (Fabaceae) • herék (Trifolium) • fehér here (Trifolium repens) Minden kategóriának alcsoportjai lehetnek. A vastag betűvel kiemelteket Linné alkotta meg.

  6. A binominális nomenklatúra: • A rendszer alapegysége a faj, melynek neve mindig két névből áll: nemzetség- és fajnévből. Ez az alapja a kettős nevezéktannak. A binom kettőst jelent: genusnév + speciesnév • Irodalom: Molnár V. Attila - Növények és emberek • Kitaibel Pál (1757-1817): elfogadta Linné rendszerét, de a növények élőhelyi viszonyaival is foglalkozott. Feltérképezte az akkori Nagy-Magyarország növényvilágát. 44 faj ma is az ő nevét viseli (Kitaibel-cickafark –Achillea kitaibeliana). • Természetes rendszerek, filogenetikus, vagy fejlődéstörténeti rendszertan: • A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi.

  7. Lamarck (1744-1829) francia tudós: 1809: megállapította, hogy a fajok bonyolultsági sorrendben jelentek meg a Földön. • Charles Darwin (1809-1882): a fajok változásának tudományos magyarázata • http://www.origo.hu/tudomany/20090113-darwin-200-charles-darwin-elete-es-munkassaga.html?pIdx=1 - A darwini evolúcióelmélet lényege • http://www.darwinnap.hu/ • A fajok eredete – 1859. • A faj: lényeges tulajdonságaikban megegyező, egymással szaporodni és termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége. • Evolúciós értelemben véve rugalmas→ • Alfaj: A fajok önálló elterjedésű csoportjai, amelynek az egyedei egymáshoz jobban hasonlítanak, mint a faj többi egyedéhez. Pl. a piros vagy kerti bazsarózsa bánáti bazsarózsa nevű alfaja fordul elő Baranya megyében.

  8. A növényvilág evolúciója • Két evolúciós irányvonal: egyik a kékmoszatokból, másik az ostorosokból. Legegyszerűbb többsejtű szerveződés a sejtfonal. • Két irányban történő osztódás eredménye: lapszerű növények • Háromirányú osztódás eredménye: telepes növények • Az ostorosokból négy fejlődési vonal: barázdásmoszatok, sárgásmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok. • A zöldmoszatok két formában léptek a szárazföldre: mohák és harasztok

  9. Harasztok törzse • Evolúciós bevezető: • első igazi szárazföldi növények • a vízfelvétel és a fényért való küzdelem határozta meg a további fejlődést • a zöldmoszatokból az egyik fejlődési irány a mohák, a másik a harasztok iránya • A harasztok törzse a földtörténeti múltban fajgazdagabb és nagyobb elterjedésű volt, mint napjainkban. A ma élő fajok kisebb termetűek, és élőhelyük is beszűkült. A harasztok törzse túljutott a virágkorán.

  10. Harasztok törzse- • Ősharasztok osztálya • Korpafűfélék (Lycopsida) • Ma élő korpafüvek: védettek, 800 faj • Csipkeharasztok: trópusi fajok, Mo-n egy faj • Pikkelyfák és pecsétfák: Karbon koriak, mára kihaltak • Zsurlófélék osztálya: Mezei zsurló – Equisetum arvense • Páfrányok osztálya • Páfrányok rendjei: • Kígyónyelv páfrányok • Valódi páfrányok • Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas • Pikkelypáfrány - Ceterach javorkaeanum • Kövi fodorka – Asplenium ruta-muraria

  11. Virágos növények (3. és 4.)3. Nyitvatermők(Gymnospermatophyta) • a földtörténeti Ókorban jelentek meg • fás szárúak • víztől független szaporodás, ivartalan nemzedék nem jellemző (a virágba húzódik) • az ivarsejtképzés a virágokban történik, a megporzást a szél segíti • egyivarú virágok • lehetnek egylakiak vagy kétlakiak. • Rendszer: 1. Ginkgofélék osztálya: kétlakiak, lombhullatók, dichotomikus levélerezetűek (villás elágazású). Egy élő faj: Páfrányfenyő (Ginkgobiloba) Élő kövület. • 2. Fenyőfélék osztálya: a levél zöld, különböző mértékben viaszos felszínű, tű, vagy pikkely alakú. Állhat szórtan, fésűsen vagy csomókban. • 3. Tiszafafélék osztálya: Tiszafa (Taxusbaccata)(!)

  12. 4. Zárvatermők(Angiospermatophyta) • a legfejlettebb növénytörzs, fajgazdag, elterjedt. • a termőlevél körülzárja a magkezdeményt → termő. • fás vagy lágy szár • kétivarú vagy egyivarú virágok

  13. Kétszikűek osztálya: Fontosabb családok: • Boglárkafélék: Mocsári gólyahír, Réti boglárka • Tündérrózsafélék: Fehér tündérrózsa, Vízitök • Rózsafélék: Gyepűrózsa* (Rosa canina), Vadalma, Kökény, Szeder, Málna, Erdei szamóca • Pillangósvirágúak: Veteménybab, Veteményborsó, Fehér akác, Szója, lóherék • Harmatfűfélék: Kereklevelű harmatfű • Szőlőfélék: Bortermő szőlő • Ernyősvirágzatúak

  14. Ajakosak: zsályák, menták, kakukkfüvek, Szurokfű (oregánó), Bazsalikom • Burgonyafélék: Paprika, Paradicsom, Burgonya, Dohány, Petúnia, Csattanó maszlag • Keresztesvirágúak: mustárok, Káposzta, Repce, Retek • Tökfélék: tökök, Görögdinnye, Uborka • Fészekvirágzatúak: Közönséges napraforgó, Kamilla, Gyermekláncfű, Ürömlevelű parlagfű • Szegfűfélék • Kaktuszfélék • Kenderfélék

  15. Nyírfafélék: mogyorók, Közönséges nyír, Enyves éger, gyertyánok • Bükkfafélék: Bükk, Kocsányos tölgy (Quercus robur), Kocsánytalan tölgy, Csertölgy, Molyhos tölgy, • Fűzfafélék: Fehér fűz, Fehér nyár, Rezgő nyár

  16. Egyszikűek osztálya: • Békatutajfélék: Átokhínár • Békaszőlőfélék: Békaszőlő • Liliomfélék: Őszi kikerics, Vöröshagyma* (Allium cepa), liliomok, Májusi gyöngyvirág, tulipánok, Spárga, Yucca • Kosborfélék (Orchideák): Agárkosbor, Légybangó • Sásfélék: Zsombéksás, Tavi káka, • Pázsitfüvek: Angolperje* (Lolium perenne), Közönséges rozs, Közönséges búza* (Triticum aestivum), Nád, árvalányhajak, Kukorica, • Békalencsefélék: békalencsék • Gyékényfélék: gyékények

More Related