1 / 22

A fejlesztési programok értékelés ének lehetőségei

A fejlesztési programok értékelés ének lehetőségei. Tényekre alapozott döntés. Napjainkban felértékelődött a tényekre (tudományos bizonyítékokra) alapozott döntés, melynek oka a hatékonyabb elszámoltathatóság.

trista
Télécharger la présentation

A fejlesztési programok értékelés ének lehetőségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fejlesztési programok értékelésének lehetőségei

  2. Tényekre alapozott döntés • Napjainkban felértékelődött a tényekre (tudományos bizonyítékokra) alapozott döntés, melynek oka a hatékonyabb elszámoltathatóság. • A különböző gazdasági ágazatokban eltérő időben jelent meg az adatok felértékelődése, az oktatás nem az elsők között volt. Jellemző területei: az egészségügy, a környezetvédelem. • Az elmúlt néhány évben azonban az oktatáspolitikában is kiemelt trend a tényekre alapozott döntéshozatal. (Halász Gábor: Tényekre alapozott oktatáspolitika és oktatásfejlesztés” a Pusztai Gabriella – Rébay Magdolna (szerk.): „Kié az oktatáskutatás. Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára” c. könyvben)

  3. Hatásvizsgálatok • A hatásvizsgálat vagy programértékelés nem kutatási módszer, hanem cél, amelyben valamely társadalmi beavatkozás hatását elemzik. • Tapasztalati tényeken alapuló kutatás során minősítik a beavatkozásokat, oksági kapcsolatok fennállását és azok erősségét nézik a vizsgált intézkedések és az ezt követő változások között. • A hatásvizsgálat – alkalmazott kutatás. A módszer sokféle lehet (kérdőív, kísérlet stb.) • Az ex-post mérés egy megvalósultszabályozás következményeit méri. Az ex-ante mérés pedig egy (még) meg nem valósított szabályozás jövőbeni következményeit becsüli fel.

  4. Célja • Az értékelések és a hatástanulmányok szerepe, hogy visszajelzést adjanak a döntéshozók és az adófizetők számára az intézkedések hasznáról és hatásaikról. • A nemzetközi szervezetek (Világbank és az Európai Unió) szigorú intézkedéseket vezettek be a támogatott projektek előzetes (ex ante) és utólagos (ex post) értékelésére, megszabják az alkalmazható módszereket is.

  5. Hatásvizsgálat v. programértékelés • A hatásvizsgálat oksági magyarázatot ad a beavatkozások valamint azok megfigyelt vagy várható hatásai közötti kapcsolatra. • A programértékelés viszont értékeket rendel e beavatkozásokhoz, minősíti azok erényeit vagy hiányosságait, egy előre megadott kritériumrendszer segítségével.

  6. A kutatási cél megfogalmazása • Mi a kívánatos eredmény, mi a beavatkozás célja, mit tekinthetünk sikernek. • A hatásvizsgálat során számba kell vennünk valamennyi lehetséges kimenetet. • A környezet jellemzőinek feltárása. • Költség/haszon elemzés.

  7. Hogyan csináljuk? - Kísérletek • Ez a legmegbízhatóbb módszer az ok-okozati kapcsolatok igazolására • Hatásvizsgálatra alkalmas kísérleti modell -> pl. 10-10 iskola véletlenszerű kiválasztása, az egyik a kísérleti, a másik a kontroll csoportot alkotja. A random módszer előnye, hogy kizárt a téves oksági kapcsolat megállapítása. • Kísérleti idő megállapítása • A vizsgálat megtervezése • Beavatkozás a kísérleti csoportnál

  8. Hogyan csináljuk? Kvázi-kísérlet • Idősoros vizsgálatok: egyetlen csoporton hosszabb időtávon vizsgáljuk a hatást (adathiánynál is alkalmazzák, illetve amikor nem lehet kontroll csoportot bevonni a kutatásba) • Nagymintás vizsgálatok: egyetlen csoport nagyobb elemszámban történő elemzése

  9. Leggyakoribb módszer • A legjobb módszer a párosító módszer – elemzése -> a kettős különbség hatás: az intézkedés célcsoportjában megfigyelhet változás szignifikánsan és kedvezően különbözik a kontrollcsoportban megfigyelhet változástól

  10. Oktatáspolitikai dilemma • A megbízhatóság: meg kell határozni azokat a standardokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy adat megbízható/hiteles-e vagy sem. Ez egy klasszikus kutatás módszertani kérdés. • A tények közlése mellett kiemelten fontossá válik, hogy hogyan nyertük (milyen módszerekkel, mintán) ezeket az adatokat. • A megbízhatóságot növeli a módszerek kombinációja is.

  11. Mérés • A mintaválasztás mellett legalább ugyanolyan fontos döntés, hogy mit és hogyan mérünk. • Mérőeszközök kidolgozása – vizsgálati dimenziók kiválasztása kulcsfontosságú feladat, melyek azok a dimenziók, amelyek valóban jól tükrözik a program hatását (bizonyítható sikeresség, a változások fenntarthatóságának biztosítéka)

  12. Hatások – de minek a hatása? • Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy egyáltalán bekövetkezett-e a kívánt változás. • Ha a hatás bekövetkezett, még akkor is kérdés, hogy valóban a beavatkozás hozta-e létre ezt a kedvező változást, vagy valami más. -> téves következtetés -> nem szignifikáns hatás, véletlen okozta a bekövetkezett változást vagy vizsgált okkal versengő másik ok -> nem az általunk feltételezett ok miatt következett be a változás.

  13. TÁMOP 3.1.1 OFI 6. alprojekt • Az alprojekt az elmúlt évtized legfon-tosabb oktatáspolitikai programjait vizsgálja meg. • Korábbi fejlesztési programok hatásvizsgálatai: • Tehetséggondozás • Felzárkóztatás • Szakiskolai Fejlesztési Programok • Pedagógus továbbképzések

  14. Arany János Programok • Eddig több hatásvizsgálat is történt. • 2005-ös vizsgálat- AJTP (Fehérvári-Liskó, 2006.) • Cél: a programba kerülésnél mennyire érvényesült a hátrányos helyzet szempontja • Módszer: teljes körű vizsgálat (2005-ben) • Iskolaigazgatói és kollégium vezetői kérdőív (23 db) • Mélyinterjú a programvezetőkkel (23 db) • Tanulói adatfelvétel (2003 db)

  15. A hátrányos helyzet mérési dimenziói • települési hátrány (kistelepülési lakóhely) • családi hátrány (csonka család, nagycsalád: három vagy több gyermek) • munkapiaci hátrány (a szülők alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége, inaktivitása, munkanélkülisége)

  16. A hátrányok megoszlása

  17. A hátrányok együttes előfordulása

  18. Hatásvizsgálat következménye • A belépés szigorítása a programba • Új programok indítása

  19. Összevetés a többi középiskolás adatával • Neuwirth Gábor középiskolai vizsgálata, 2007. Összes kilencedikes tanuló lekérdezése (3776 kilencedikes osztály 95,860 diákja vett részt a kutatásban) • Összehasonlításul szolgáló mutatók: lakóhely, szülők iskolázottsága, nevelési segélyben részesülők aránya • Következtetés:az AJTP tanulókhoz hasonló mutatókkal a szakiskolások rendelkeznek. E program nélkül valószínű csak szakiskolákba tanulhattak volna tovább a diákok. • (Fehérvári, 2008)

  20. AJTP hatásvizsgálat 2008-2009 (Expanzió) • A vizsgálat célja: A program az elmúlt nyolc évben elérte-e a kitűzött céljait? A programban mi jellemző az állami források felhasználására? • Módszerek: • Interjú a korábbi és a mostani programvezetéssel • Fókuszcsoportos interjú a kollégiumok vezetőivel • Dokumentumelemzés • Adatelemzés: • a küldő általános iskolák térbeli és alapvető jellemzőinek elemzése, • a program pénzfelhasználásának adatai (OKM által biztosított adatok alapján) • Kérdőíves vizsgálat • Végzett tanulók levélben történő megkeresésével • 13. osztályos tanulók e –kérdőíves vizsgálata • 13. osztályos tanulók körében végzett vizsgálat szociális intelligencia teszt mérés • gimnáziumi tehetséggondozó tanárok körében e-kérdőívvel • küldő általános iskolák vezetői és osztályfőnökei kérdőívvel • középiskolák vezetői kérdőívvel történő megkeresésével

  21. Feltárt problémák, 2008-2009 • Tartalmi problémák (előkészítő év tananyaga, egyéni fejlesztés, nyelvtanulás) • Finanszírozási problémák (normatíva felhasználása, fenntartó-iskola) • Koordinációs problémák (AJP iroda, iskolák közötti kapcsolat) • -> következmény tartalmi megújulás, éves monitoringok,

  22. Hogyan tovább? • Többi alprogram hatásvizsgálata • Mit is jelent a sikeres program? -> • A középiskola kimeneti mutatói • Diplomaszerzés • A helyi értelmiség erősítése • Költséghaszon számítások

More Related