Vallások és civilizációk

1. Vallások és civilizációk 13. Előadás A társadalmi tőke, és a történelmi egyenlőtlenség története

2. A gazdagság három összetevője: a „megtestesült”, a kapcsolati, és az anyagi A vagyon fogalmát abban az értelemben használjuk, mint örökölt, vagy megszerzett képesség, és eszköz, amely javítja és növeli élet-, és reprodukciós-esélyeit, életminőségét. Az emberi kultúra kialakulása óta az embernek háromféle vagyona létezik, gazdagságának három sajátos forrása létezik: 1. A személyes („megtestesült”) vagyon: az egyed testében lézető, adottságok, megszerzett képességek, és ismeretek, kompetenciák, amely a társadalmi együttműködés során mint előny kihasználható 2. A kapcsolati vagyon: mint barátság, ismertség, elfogadottság, amelyen keresztül a kölcsönös segítségnyújtás, egyedi információkhoz való hozzáférés elérhető, 3. Anyagi (pénzügyi) vagyon: a hagyományos értelmű anyagi, pénztőke, felhalmozott vagyontárgyak

3. A három vagyon-osztály kapcsolata

4. A vagyon-elemek arány az elmúlt 30.000 évben M K M M M M M K K K K K SZ SZ SZ SZ SZ SZ Gyűjtögetők Kertészkedők Állattenyésztők Mezőgazdaságiak Ipari társ. Poszt-indusztriális

5. A társadalmakon belüli, és azok közötti egyenlőtlenség Állattenyésztők Mezőgazdaságiak Ipari társadalom Poszt-indusztriális Gyűjtögetők

6. Az egyenlőtlenség trendje az elmúlt 100 évben

7. Egyenlőtlenség: a tények, amit az emberek gondolnak, és amit akarnak, a mai Amerikában

8. Témák: • Az egyenlőtlenség történelmi változásai az elmúlt 30 ezer évben • A tőke összetétele: fizikai, pénzügyi, emberi és társadalmi • Mitől függ, hogy egy társadalom elmaradott, vagy fejlődő? (PNAS cikk) • Egyenlőtlenség történelmi trendje az elmúlt 500 évben • A társadalmakon belüli, és azok közötti egyenlőtlenség • Az egyenlőtlenség trendje az elmúlt 100 évben • Egyenlőtlenség: a tények, amit az emberek gondolnak, és amit akarnak. • Hogyan csökkenthető az egyenlőtlenség? – Mit adóztassunk: a jövedelmet, a fogyasztást, a vagyont, vagy az örökséget?) • Mit jelent a társadalmi tőke • A társadalmi tőke és összetevői • A társadalmi tőke forrása • A társadalmi tőke és a kultúra • A társadalmi tőke felhalmozódásának történelmi tendenciája • Mi az összefüggés a társadalmi tőke és közösség között • Mit segít a társadalmi tőke az egyenlőtlenségben – hagyja a társ. tőkét felhalmozódni A társadalmi tőke politikai szerepe • A társadalmi tőke társadalmakon belül, és társadalmak között.

9. Hogyan csökkenthető az egyenlőtlenség? – Mit adóztassunk: a jövedelmet, a fogyasztást, a vagyont, vagy az örökséget?)

10. Mit jelent a társadalmi tőke

11. A társadalmi tőke és összetevői

12. A társadalmi tőke forrása

13. A társadalmi tőke és a kultúra

14. Mi az összefüggés a társadalmi tőke és közösség között

15. A 21. század trendfordulás jelei: az életmodellek különbségének növekedése Egymástól alapvetően eltérő életmodellt követő egyénekből álló közösségek jönnek létre. A heterogenitás kiszélesül, és a meglevő eszközökkel kezelhetetlenné válik. A következmények: • A szabálykövetés visszaszorulása • A potya-utasság növekedése • Az antiszociális viselkedés terjedése Ezekre kialakuló „barkácsolt” megoldások: • Túlburjánzó szabályrendszerek, és ellenőrző szervezetek • A vallás szerepének növekedése • A nacionalizmus feléledése és új jelentkezés

16. A 21. századi trendfordulás jelei: az egyenlőtlenség társadalmakon belüli szélesedése

17. Az egyenlőtlenség mértéke „State of the World 2008” 9. oldal

18. A globális egyenlőtlenség jelei

19. A globális fogyasztási piramis – 2005-ban 20.000 USD felett: 600 millió ember 2000-20.000 USD között – 2 milliárd ember 2000 USD alatt – 4 milliárd ember

20. J. Adams - a jövőről „Azért kényszerülünk mi most arra, hogy politikával, és hadtudományokkal foglalkoznunk, hogy fiaink majdan szabadon tanulmányozhassák a matematikát és a filozófiát, a különböző tudományokat, a közgazdaságtant, és a mezőgazdaságot, és hogy ezáltal lehetővé tegyék unokáinknak, hogy ők festészettel, költészettel, zenével, építészettel és szobrászattal töltsék az idejüket.

21. W. Rostow: A gazdasági fejlődés szakaszai Az utolsó fejezetben felveti, hova vezet a „take off”-ot követően az út? Megoldásként hivatkozik a Buddenbrook ház három nemzedékének sorsára. A legfejlettebb társadalmakat a „Buddenbrook szindróma” jellemzi majd: a felnövekvő nemzedéket nem vonzza a vagyon „csinálás”, sőt nem érdekli még a „hatalom” gyakorlása sem: életét a művészetek töltik majd ki.

22. Galbraith – A bőség társadalma „Berendezni egy üres szobát bútorokkal, egy dolog. Folytatni azt és telezsúfolni, míg le nem szakad a padló, egészen más dolog. Ha képtelenek leszünk (mindenki számára) elegendő terméket előállítani, csak az emberiség régi, és fájdalmas szerencsétlensége folytatódik. Ám, ha szem elől tévesztjük azt, amit már megoldottunk, és nem vagyunk képesek továbblépni a következő feladathoz, az épp olyan tragikus volna. K. Galbraith. (1958): A bőség társadalma (utolsó bekezdés)

23. A haladás képe a művészetben „Van Klee-nek egy *Angelus Novus* című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. *Ezt* a vihart nevezzük haladásnak.” Walter Benjámin