1 / 23

A FÖLDRENGÉS

A FÖLDRENGÉS. Információk a Föld belső viszonyairól : mélyfúrások (kb. 10 km-ig  1/600 sugár) földrengéshullámok vulkánosság (400-600 km-ig, esetleg 2900 km - forrópontoknál)

ulf
Télécharger la présentation

A FÖLDRENGÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A FÖLDRENGÉS

  2. Információk a Föld belső viszonyairól: • mélyfúrások (kb. 10 km-ig  1/600 sugár) • földrengéshullámok • vulkánosság (400-600 km-ig, esetleg 2900 km - forrópontoknál) • tehetetlenségi nyomaték (tömeg-térfogat-tömegeloszlás: egyenletes eloszlás esetén 0,4 MR2 lenne, de így csak 0,33 MR2.) • külső analógiák (meteoritok alapján)/ (a más körülmények miatti bizonytalanságokat figyelembe véve)

  3. A földrengés fogalma (a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák felszabadulása, a feszültségek kiegyenlítődése). Hirtelen indul meg, lassabban marad abba. Váratlansága és az esetenkénti sok áldozat miatt félelmetes. (Az utóbbi 500 évben 13-14 mill. halálos áldozat.) Bizonytalanság + közvetett hatás (pl. tsunami) A szeizmológia ma már önálló tudomány.

  4. Földrengések áldozatainak száma

  5. A földrengések okai: • Belső erők: • 1. Tektonizmus (kb. 90 %) • 2. Vulkánosság (kb. 7 %) • 3. Beszakadásos (természetes üregek, bányák, stb.) • Külső erők: • 4. Külső erők hatására beköv. tömegmozgások (pl. hegyomlás) esetleg a Kobe környéki rengés feltételezett oka (?) • 5. Meteorit becsapódás • 6. Talajnyugtalanság (gépek, közlekedés, légköri jelenségek) • 7. Mesterséges rengések (szeizmikus robb., atom kis., bányászat)

  6. Alapfogalmak: epicentrum, hipocentrum Rengések osztályozása mélység szerint: sekély  33 km, közepes mélys. 300 km-ig, mély rengés kb. 700 km-ig

  7. Rengés hullámok terjedési sebessége ill. jellemzőik: p – longitudinális („nyomáshullámként”), s – traszverzális („rezgésként”) l - felületi (Love-, Rayleigh)

  8. Észlelése (mérése): szeizmográf (rövid és hosszú periódusú - 1,2 ill. 12 sec), elve a p és s hullámok beérkezési időkül.  rengés távolsága, helye (3 mérési pont)

  9. Rengéshullámok terjedése a kéregben törés, visszaverődés, elnyelés  a Föld belső szerk., felületek, hamazáll., árnyékzóna

  10. A földrengések észlelése, földrengés skálák Kínaiak: sárkányos váza (békák golyókkal) Európában: Pegnataro 1783 első skála Kitaibel P. és Tomcsányi V. 1810-ben már haszn. az izoszeizta fogalmát. Rossi és Forel (1883) 10 fokozatú skála Mercalli (1897) 10 fokozatú Cancani (1904) 12 fokozatúra egészíti ki. Sieberg (1917) gyakorlati alkalmazhatóság. (M-C-S). Elfogadja a Nemzetközi Földrengési Asszociáció

  11. Japán: Omori (1900) japán viszonyokhoz 7 majd 6 fokozatú skála Amerika, Szu., Kína: a Mercallihoz hasonló 12 fokozatú skálák A különböző tapasztalati skálák előnyeit ötvözve  MSK-64 skála (már építmény és "altalaj" specifikus: épület típusok, mennyiségi jellemzők, sérülések típusai.)

  12. A tapasztalati skálák hiányosságai, összevethetőség igénye Richter-skála (1935) A Richter-féle magnitudó alapja a szeizmogramm. A földrengés magnitúdója  a 100 km epicentrumtávolságban (1), normál szeizmográffal felvett szeizmogramm mikronban (2) mért maximális kilengésének (3) 10-es alapú logaritmusa (4).  abszolut skála, 1 M különbség kilengésben 10 szeres, energiában kb. 32 X, ezért a tizedeknek is nagy jelentősége van!  bár az eddig tapasztalt max. erősség kb. 9 M, ez mégsem jelenti azt, hogy ez „9 fokozatú” skála. (a mért max. 9,5M Chile )

  13. TOP földrengések

  14. Évente: 100-300 ezer rengés, ebből értékelhető kb. 10 ezer, magyar hálózat 1-3 ezer

  15. A földrengések mélysége és erőssége

  16. Mérőhálózat: kb. 3000 obszervatórium Mo-n: Piszkéstető, Bp. (Sas-hegy), Gyula, Sopron, paksi rendszer Nemzetközi közp.: Strasbourg, Edinburgh, Moszkva, Boulder (USA)

  17. A magyarországi földrengésjelző állomások észlelési képessége(A szintvonalak Richter magnitúdó értékeket jelölnek)

  18. Területi megoszlás Lemezszegélyek szerepe

  19. A földrengések területi eloszlása és mélységük

  20. Mo-i viszonyok Földrengés-gyakoriság (legfeljebb csak statisztikai mutató), földrengés-veszélyesség

  21. Magyaro-on: 1763- Komárom 6,2 M, 1834- Érmellék 6,2 1911- Kecskemét 5,6

  22. Aktuális adatok: http://www.georisk.hu/

  23. Előrejelzés és problémái. A rengéshullámok gyakorlati hasznosítása: A Föld szerkezetének vizsgálata Nyersanyagkutatás érdekében végzett (szeizmikus szerkezet) kutatások

More Related