1 / 20

Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban

Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban. Oldott anyag koncentrációja : c i = n i / V oldat Mértékegysége: [mol oldott anyag / dm 3 oldat] A feloldható mennyiségnek általában maximuma van: „ Oldhatóság ” = S i = c i,max . Az oldódás folyamata :

ursa-cook
Télécharger la présentation

Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban • Oldott anyag koncentrációja : ci = ni / Voldat • Mértékegysége: [mol oldott anyag / dm3 oldat] • A feloldható mennyiségnek általában maximuma van: „Oldhatóság” = Si = ci,max. • Az oldódás folyamata: • Általában a vízmolekulák aktív részvételével = hidratálódás (hidrátburok kialakulása) • Ionos, sószerű, ill. erősen poláros vegyületek előnyösebben oldódnak: • Elektrosztatikus kölcsönhatásba léphetnek a poláros vízmolekulákkal, • ami akár elektrolitikus (hidratált ionokra történő) disszociációra is vezethet, és • elektrolit (ionos elektromosvezetővé vált oldat, ionjaira disszociált vegyületek oldata) képződhet, amely hidratált ionok segítségével vezeti az elektromosságot.

  2. Az elektrolit oldatok típusai: • Erős elektrolitok: még tömény oldataikban is teljes mértékben disszociálnak (sók, erős savak és bázisok). • Gyenge elektrolitok: még igen híg oldataikban is csak részlegesen disszociálnak (gyengesavak és gyenge bázisok):

  3. A víz öndisszociációs folyamata • mivel [H2O(f)]=c(H2O)≈m(g H2O)/M(g/mol H2O)/1 dm3= 1000g/(18g/mol H2O)/1 dm3≈ 55,55 mol/dm3= állandó, így • Vízionszorzat: Kv = [H3O+] [OH-] = áll. = 10-14(mol/dm3 )2 .Tehát T=25°C-on tiszta vízben [H3O+]=[OH-] = 10-7mol/dm3!

  4. Savak, bázisok (lúgok) • Az ún. indikátor anyagok színét megváltoztatják: • Arrhénius-féle sav-bázis fogalmak: • sav, olyan anyag, amely elektrolitos disszociációja révén növeli a vizes oldat H3O+ (hidroxónium, ill. hidrogén, H+) ion koncentrációját. • bázis, olyan anyag, amely elektrolitos disszociációja révén növeli a vizes oldat OH- (hidroxid) ion koncentrációját. • Ha [H3O+] > [OH-], azaz ha [H3O+]>10-7 mol/dm-3, akkor savas az oldat, • míg ha [OH-] > [H3O+], azaz ha [OH-]>10-7 mol/dm-3 (azaz [H3O+]<10-7 mol/dm-3), akkor lúgos.

  5. Erős savak, bázisok (lúgok) • Erős savak (HCl, HNO3, H2SO4, HClO4, HI, HBr) és az erős bázisok (NaOH, KOH, Ba(OH)2) teljes mértékben ionjaikra disszociálnak: • Ez azt jelenti, hogy ahány molnyi erős savat vagy bázist feloldunk vízben, ugyanannyi mol H3O+, ill. OH- ion jelenik meg az oldatban, miáltal a tiszta víz 10-7 mol/dm-3,-es ionkoncentrációit jelentősen meghaladó savasságú, ill. lúgosságú oldatok készíthetők!

  6. Brønstedt-féle sav-bázis fogalom, gyenge elektrolitok Brønstedt szerint (összetartozó, korrespondeáló sav-bázis párok vannak): • sav, az olyan anyag, amely elektrolitos disszociációja révén H+-iont képes leadni, [ezáltal növelni a vizes oldat H3O+ (hidroxónium, ill. hidrogén, H+) ion koncentrációját.] • bázis, olyan anyag, amely elektrolitos disszociációja révén H+-iont képes felvenni, [ezáltal csökkenteni a vizes oldat H3O+ (hidroxónium, ill. hidrogén, H+) ion koncentrációját.] • Pl: ecetsav (gyengesav!) és az acetátionja (erős bázis!) valamint a H2O/H3O+ (bázis/sav-pár) reakciós egyenlete

  7. Gyenge savak disszociációs állandója, Ks A disszociációs egyenlet általánosítása gyenge savakra: • Új állandó, a savdisszociációs állandó Ks bevezethető mivel [H2O]=55,55 mol/dm-3 = állandó:

  8. Gyenge bázisok disszociációs állandója, Kb A disszociációs egyenlet általánosítása gyenge bázisokra: • Új állandó, a bázisdisszociációs állandóKBbevezethető mivel [H2O]=55,55 mol/dm-3 = állandó:

  9. A savasság, ill. lúgosság mértéke, pH • A víz Brønstedt savként és bázisként is viselkedhet:  OH--iont ill. H3O+-iont képezve: amfoter jellegű. • Mekkora az oldat hidroxónium H3O+- (H+-)-ion, ill. hidroxid OH--ion koncentrációja? • Nem független értékek: [H3O+] [OH-] = Kv= 10-14(mol/dm3 )2 . • pH = - lg [H3O+] , a hidroxóniumion moláris koncentrációjának negatív (tizes alapú!) logaritmusa. (Def: logab, az a kitevő, melyre a-t emelve b-kapunk.) • pOH = - lg [OH-] , a hidroxidion moláris koncentrációjának negatív (tizes alapú!) logaritmusa.

  10. A savasság, ill. lúgosság mértéke, pH-skála • [H3O+] [OH-] = Kv = 10-14(mol/dm3 )2 . / lg • lg [H3O+] + lg [OH-] = lg Kv = lg 10-14= -14 / - • - lg [H3O+] + (- lg [OH-]) = - lg Kv = 14 • pH + pOH = pKv = 14 erősen savassemlegeserősen lúgos Pl. 1 mol/dm3 HCl oldat pH-ja = -lg 1=0! 0,1 mol/dm3 HCl oldat pH-ja = -lg 0,1=1. 1 mol/dm3 NaOH oldat pOH-ja = -lg 1=0, s pH-ja = 14-pOH=14-0=14! 0,01 mol/dm3 NaOH oldat pOH-ja = -lg 0,01=2, s pH-ja =12.

  11. Gyenge savak, bázisok pH-jának számítása • Mekkora az 0,1 mol/dm3-es ecetsav oldat pH-ja? Gyenge elektrolit csak részleges disszociál.

  12. Gyenge savak, bázisok disszociációs fokának számítása • Ha feltételezhetően 5 %-nál kisebb mértékű a gyenge elektrolit disszociációja, azaz ha c0 >> x, akkor • Ha a disszociációs fokra a > 5 % adódik, akkor a pontos számítás másodfokú egyenlet megoldását kivánja:

  13. Közömbösítés, sóképzés, titrálás • Erős savat erős bázissal közömbösítve (ill. fordítva): • Ha ns = nb, azaz cs = cb sóképzés, pH=7 • Ha ns < nb, azaz cs < cb sóképzés + lúgfelesleg, pH>7! • Ha ns > nb, azaz cs > cb sóképzés + savfelesleg, pH<7! • 100%-os titráltságnál (ns = nb) gyors, meredek változás tapasztalható a titrált oldat pH-jában.

  14. Erős savat erős bázissal titrálva

  15. Gyengesav titrálása erős bázissal, hidrolízis, puffer • Gyenge savat erős bázissal közömbösítve: • Ha nb= ns, azaz cs = cb só, sóanion hidrolízise, pH=? • Ha nb< ns, azaz cb < cs részleges sóképzés + gyengesav felesleg = puffer, pH=? • Ha nb> ns, azaz cb > cs sóképzés + erősbázis felesleg, pH>7! • 100%-os titráltságnál (ns = nb) itt is gyors, ill. meredek változás tapasztalható a titrált oldat pH-jában.

  16. Gyengesav titrálása erős bázissal, hidrolízis, puffer

  17. Gyengesav erős bázissal képzett sójának hidrolízise • Teljes mértékű sódisszociáció, melyet a gyenge sav anionjának (mint korrespondeáló bázisnak) egyensúlyra vezető hidrolízise követ: • A hidrolízis állandó számítása után az egyensúlyi viszonyok, pl. pH is számítható:

  18. Gyengesav és a gyenge sav egy erős bázissal képzett sójának közös oldata = puffer • A gyenge sav disszociációs egyensúlya kissé módosul erős sav, ill. bázis beadagolásával = tompítás : • Erős sav hozzáadásakor • Erős bázis hozzáadásakor

  19. Csapadékoldódási egyensúlyok – oldhatósági szorzat • Kis oldhatóságú csapadékok bizonyos oldatok összeöntésékor: • Oldhatósági egyensúlya pl.: • LAgCl = 1·10-10 (mol dm3)2 – oldhatósági szorzat, erős rokonság az egyensúlyi disszociációs állandóval, (minőségi ionelemzés, ionvadászat, titrálás)

  20. Komplexképződési egyensúlyok – stabilitási állandók • Fém központi atom + koordinációs (datív) kötéssel kapcsolódó ún. ligandum molekulák= összetett komplex ionok, molekulák: • Komplexképződési egyensúlyra pl.: • ahol, b – komplexképződési, avagy komplexstabilitási állandó, erős rokonságban (reciprokos összefüggésben) a disszociációs állandóval (mennyiségi fémanalízis, komplexometriás titrálás)

More Related