1 / 11

2. vh nagy csatái

2. vh-s u00fctku00f6zetek

vacsa8
Télécharger la présentation

2. vh nagy csatái

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A 2. világháború legvéresebb európai csatái 2. rész

  2. Villámháború Franciaország ellen • A német villámháborús stratégia egyik legjobb példája a francia hadjárat. A német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül indított támadást Franciaország ellen 1940. május 10-én. Párizs június 14-én esett el. Habár nagyjából egyenlő számú erőkből álltak felek, a Harmadik Birodalomnak sikerült lerohannia Franciaországot, amelyet brit expedíciós csapatok és holland erők segítettek. Ennek az volt az oka, hogy a németek jobb kiképzésben részesültek és a harctéri kommunikáció is fejlettebb volt.

  3. Villámháború Franciaország ellen • A szövetségesek abban is tévedtek, hogy a Maginot-vonal fel tudja tartóztatni a németeket. legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát. A német légierő meglepetés-szerű támadásai már a táborokban megsemmisítette a szövetséges gépeket. A francia hadjárat 469 ezer szövetséges és német katona életébe került.

  4. Narva A második világháború legintenzívebb ütközetének mondják az észtországi Narva közelében lezajlott csatát. Az 1944. február 2. és augusztus 10. közötti összecsapásban legalább 550 ezer katona vesztette életét, illetve sebesült meg. A stratégiai fontosságú város azzal írta be magát a történelembe, hogy a Wehrmachtnak csaknem fél éven keresztül sikerült megállítania az előretörő szovjet gőzhengert. Augusztus 10-e után Hitler az összes katonáját kivonta Észtországból.

  5. Moszkva Tájfun-hadművelet − ez volt a kódneve az 1941. október 2-án Moszkva elfoglalásáért indított német offenzívának. Ami a támadó német erők számára kezdetben „sétagaloppnak” tűnt, az rövid időn belül a világtörténelem egyik legvéresebb csatája lett. A Vörös Hadsereg ugyanis komoly ellenállást fejtett ki, s miután az is kiderült, hogy a japánok nem akarják megtámadni a Szovjetuniót, Sztálin több hadosztályt csoportosított át Moszkva védelmére a Távol-Keletről. A németek állítólag már látták Moszkva külvárosának épületeit, amikor fordult a hadiszerencse, s a szovjetek megállították az előrenyomulást. A harcokat mindkét oldal komolyan megszenvedte, a németek vesztesége 248 ezer és 400 ezer, a szovjeteké pedig 650 ezer és 1,28 millió közé tehető.

  6. Moszkva védői • Moszkva lakói árokásáson • A szibériai egységek katonái hozzá voltak szokva a kemény télhez és a téli hadviseléshez • A tél – elakadt német páncélos • A sár még ősszel

  7. Berlin - 1945. április 16-május 2. A világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt, amely véget vetett a Harmadik Birodalomnak s elhozta a háború végét. A nyugati irányba masírozó Vörös Hadsereg keletről és délről támadott, ami - az északról jövő harmadik csapással együtt - óriási pánikot okozott a tapasztalatlan katonákból álló német védelemben.

  8. Berlin A szovjet hadsereg 2,5 millió katonából állt, a támadók emellett 41 600 ágyút és löveget, 6250 harckocsit, illetve 800 repülőgépet vetettek be. Élőerő és haditechnikai eszközök tekintetében is legalább 3-5-szörös volt a túlerő. A több mint két hétig tartó harcokban csaknem 1,3 millió katona vesztette életét, sebesült meg vagy tűnt el. A civil áldozatok száma a mai napig nem ismert.

  9. Egy ikonikus fotó története Valószínű, hogy az emlékezetessé vált fotó csak a második zászlótűzéskor készült el, és a fotón sok részletet módosítottak, nem csak a fosztogatásra utaló jeleket, a katonák kezein látszó több karórát tüntették el a gondos cenzorok. Feltehetőleg a közismertté vált fotó nem egyszerűen egy fotó módosítottváltozata, sőt nem is két képből lett összemontírozva. Van olyan forrás, ami szerint a fotós egy teljes tekercset elfényképezett a tetőn, ezekből illesztgették össze a végleges változatot – sőt az sem teljesen egyértelmű, hogy melyik is a végleges változat, mivel az első közlés után is módosítottak még rajta a cenzorok. Valószínűleg már az első változatban kicserélték a zászlót is, és némi füstöt is retusáltak a képre, és a szovjet retusőrök, akiket ma Photoshop zsonglőrnek neveznénk. Minden esetre a fotó Berlin felszabadításának és a háború végének szimbóluma lett.

  10. Sztálingrád A város szimbólum volt a náci vezetés szemében, hiszen a „hírhedt ellenség” nevét viselte 1925-től 1961-ig . Az egyhuzamban 199 napig tartó csata a „világtörténelem leghosszabb ütközete” kétes címet is kiérdemelné. A csata három részre osztható, a kezdeti német ostromra, a városért folyó rendkívül intenzív, házról házra terjedő harcra, valamint a szovjet ellentámadásra, amely végül bekerítette és javarészt foglyul ejtette a németeket és szövetségeseiket. Az 1943. február 2-ig tartó csata nemcsak a második világháború, hanem az egész hadtörténelem legvéresebb ütközete volt. Az áldozatok pontos száma még a mai napig nem ismert, a történészek szerint 1,2 – 1,9 millió halottat, eltűntet, sebesültet és hadifoglyot követelt a sztálingrádi vérfürdő és a kegyetlen orosz tél.

  11. A város akkor ésmost

More Related