A 2. vh nagy csatái

1. A 2. világháború legvéresebb európai csatái 1. rész

2. Győzelem napja – május 8. vagy 9. • Európa sok országában május 8-án ünneplik a második világháború befejeződésének emléknapját. Ezen a napon tette le a fegyvert a náci Németország hadserege az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió szövetséges hadereje előtt 1945-ben. • Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és a többi szovjet utódállam a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét május 9-én ünnepli. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot ugyan 1945. május 7-én írták alá, de az csak közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában már május 9-e volt.

3. Budapest ostroma • Hogy azért mi is benne legyünk… • A küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Német Birodalom és Magyarország között 1944. december 25-től 1945. február 13-ig tartott. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, habár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. • Szovjet tank kezelőszemélyzete Budapest előterében térképeket tanulmányoz

4. Budapest ostroma Felmerült a főváros nyílt várossá nyilvánítása Róma és Athén mintájára, és Szálasi, valamint a német katonai vezetés sem ragaszkodott annak katonai védelméhez. Hitler azonban kezdettől fogva ragaszkodott a város végsőkig való megtartásához. A város ostroma mindkét felet nagy kihívások elé állította. A szovjetek támaszkodhattak korábbi városi harcokban szerzett tapasztalataikra, ám ez volt az első eset, hogy milliós nagyvárost ostromoltak meg. A német és magyar csapatoknak kezdettől fogva gondot okozott a lőszer szűkössége és az utánpótlás hiánya. Mindkét fél alkalmazott civil ruhás fegyvereseket, akik jól el tudtak vegyülni a helyi lakosság között. A sűrűn épített házak következtében nem volt összefüggő első védelmi vonal. • A 8. SS Florian Geyer lovashadosztály katonái egy 7,5 cm PaK 40 mellett tüzelésre készen

5. Budapest ostroma Budapest ostroma során a harcokban részt: 92.000 főnyi német és magyar védő nézett farkasszemet 176.000 szovjet és román támadóval. Az 52 napig tartó hadművelet a II. világháború egyik leghosszabb helységharcának számított. Bécs alig 6 napig, Berlin pedig 14 napig tartotta magát a Vörös Hadsereggel szemben, bár egyik város sem volt előkészítve tartós védelemre. Budapest ostroma esetében a harcok elhúzódásának oka, a védelem elszántsága mellett, a három felmentési kísérlet (Konrad hadműveletek) volt, melyek az utolsó nagy német ellentámadásoknak is számítottak, ugyanakkor jelentős szovjet erőket kellett ezek miatt kivonnni Budapest ostromából.Közel 120.000 fő lehetett a két oldal vesztesége. Budapest ostromának legfontosabb következménye mégsem a lerombolt város és az óriási emberveszteségek voltak, hanem hogy a Vörös Hadsereg Ausztria nagy részét, és Dél-Németországot már nem tudta elfoglalni. Szovjet lövészek tüzelőállásban Budapest elővárosában

6. Monte Cassino • Az 1944. januárja és májusa között lezajlott Monte Cassino-i csata a második világháború egyik legnehezebb ütközete volt. A szövetségeseknek mindenképpen el kellett foglalniuk a több mint 1400 éves kolostort, hogy megnyíljon előttük az út Róma felé. Bár a szövetséges repülőgépek porig bombázták a bencés apátságot, csak azután tudták bevenni, hogy a németek visszavonultak. A két oldal veszteségeit 75 -125 ezer fő közt becsülik.

7. Az ardenneki német offenzíva • A második világháború utolsó nagyobb német offenzívája volt a nyugati fronton. Belgium, Luxemburg és Franciaország sűrű erdő borította területét fedte le, 1944 december 16 és 1945 január 25 közt. A németek célja az volt, hogy megosszák a szövetségeseket, közben elfoglalják Antwerpent és megsemmisítsék a maradék erőket. A terv annak ellenére kudarcba fulladt, hogy a németek számbeli fölényben voltak és az offenzívát a legnagyobb titok közepette tervezték meg. Összesen 800 ezren vettek részt az ütközetben, a halottak száma meghaladta a 186 ezret, s ez volt az a csata, amelyben az amerikaiak a legnagyobb számban vettek részt. • Német álcázott tank

8. Az ardenneki német offenzíva • A hadműveletben három tényező töltött be kulcsszerepet: egyrészt az időjárás, másrészt az ezzel szorosan összefüggő szövetséges légifölény és végül harmadrészt a tartalékok nagysága, vagyis az üzemanyag, harckocsi és élőerő mennyisége. A németek számára mindhárom kedvezőtlenül alakult. A terv így kudarcba fulladt, az időjárás jobbra fordulása végül lehetővé tette, hogy a szövetségesek bevessék a légierőt, ráadásul nagyszerűen időzítették a csapaterősítéseket. • Amerikai tankésgyalogosokazúton

9. Kurszk A hadtörténelem legnagyobb páncélos-ütközeteként tartják számon az 1943. július 4. és augusztus 23. között lezajlott kurszki csatát, ugyanis soha nem csapott még össze annyi páncélos harcjármű, mint Kurszknál - 6000. Szűkebb értelemben 1943. július 4-től július 13-ig tartott, német részről a Citadella hadművelet nevet kapta. Mivel a szovjeteket időben figyelmeztették a német támadásra, a Vörös Hadseregnek volt ideje felkészülnie: aknamezővel, páncéltörő fegyverekkel és megerődített védelmi vonallal várták a Wehrmachtot. A körülbelül 250 kilométer mélységű védelemre építve a szovjetek sikeresen visszaverték a németek offenzíváját, majd ellentámadásba lendültek. A közel két hónapig tartó öldöklő küzdelemben a szovjetek szerint 500 ezer német katonát öltek vagy sebesítettek meg, illetve ejtettek foglyul. Ennél némileg kevesebb áldozatot jelöl meg a „hivatalos jelentés”, amely szerint a kurszki csatában 257-338 ezer fő volt a két oldal együttes vesztesége.

10. Kurszk • A vélemények megoszlóak abban a kérdésben, hogy a kurszki csatát Németország elvesztette-e. Egyes szerzők szerint egyértelműen vereséget szenvedtek, és minden más körülmény nélkül sem folytathatták volna tovább. Mások ennek épp az ellenkezőjét állítják: miszerint Hitler végzetes tévedése volt a „Citadella” leállítása az áttörés küszöbén. Ez utóbbiak szerint azért került leállításra a hadművelet, hogy a páncélos állomány nagyobb részét Olaszországba lehessen irányítani. Tény, hogy a kurszki csatában részt vevő alakulatok hamarosan feltűntek Dél-Olaszországban. • Az ütközetsorozat hozadéka, hogy az év első felében hibás irányba módosított szovjet harckocsifejlesztést a csata kimenetele visszatérítette az eredeti irányba: a nagyobb teljesítményű harckocsiágyúk fejlesztése ismét jelentős prioritást, melyekkel már eredményesen tudtak fellépni a német nehézharckocsikkal szemben 1944 elejétől-közepétől.

11. Harkov • Az ukrajnai Harkov visszafoglalásáért – a város 1941. őszén került a németek kezére – 1942. május 12−28. között vívtak öldöklő küzdelmet a németek és a szovjetek. Később, 1943 februárjában és augusztusában újabb súlyos harcok zajlottak a városért. • A szovjet csapatok a győztes moszkvai csata után egyszerre több ellentámadásba kezdtek északon és délen, de a németek a rossz szovjet felderítésnek köszönhetően Harkov térségében két hét alatt megállították őket, majd óriási vereséget mértek a rosszul vezetett vörös erőkre, bekerítették és megölték 280 ezer katonájukat. A harcokban a németek is több mint húszezer fős veszteséget szenvedtek. A veszteségek közel 1:10-hez alakultak.

12. Harkov A második harkovi csata kezdetén a magyar Keleti Megszálló Csoport egyik, sebtében hadosztállyá átszervezett alakulata Stemmer László vezérőrnagy parancsnoksága alatt, önként vállalta, hogy részt vesz a szovjet támadás megállításában. A hadosztály május 12-én Harkovtól 20 km-re délre vette fel a harci érintkezést a szovjet csapatokkal, és május 26-ig sikeresen tartotta állásait, de az összecsapás során 40%-os veszteséget szenvedett. A harcok során Szigethy Lehel tartalékos zászlós légvédelmi gépágyús ütege rekordot döntött, amennyiben egyetlen nap alatt kilenc szovjet repülőgépet lőtt le