85.

1. 85. Zsigmond király és kora A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2. Származása • A Luxemburgiak a korszak Európájának talán legjelentősebb családja volt. • Nyugatról Csehországba tették át központjukat. • Apja IV. Károly császár volt, az egyik legjelentősebb a Német-római Birodalom történetében. • Cseh királyként is az egyik legjelentősebb volt. • Testvére Vencel (Vaclav) Cseh király.

3. Jellemzése • Hét nyelven beszélt. • Jó diplomáciai érzékkel rendelkezett. • Művelt, kellemes társalkodó volt. • Kreatív volt, sok ötletet kívánt megvalósítani. • Zsigmond idején a kapcsolat Magyarország és Nyugat-Európa között erősebbé és sokrétűbbé vált. • Zsigmond Magyarország egyik leglenetősebb uralkodója.

4. Hatlomra jutása • Kb. 19 évesen lép trónra. (születésének időpontja nem teljesen biztos). • Nagy Lajos fiú utód nélkül halt meg. • A bárói ligáknak két másik jelöltje is volt (Lajos Orleans-i herceg, és Kis Károly nápolyi király) • Végül ő, mint Mária férje, és mint a bárók egy részének támogatottja lett a király. • 1387-ben koronázzák királynak, és ötven évig uralkodik.

5. Uralmának korszakai • Uralmát két nagy korszakra oszthatjuk. • A korai korszak, amikor személyesen intézte Magyarország ügyeit • Amikor külföldön tartózkodik, és a Német-római Birodalom ügyei foglalják le, ekkor bizalmasai kormányozzák az országot. Több mint egy évtizedet nem tölt Magyarországon amikor császárrá választják (1410)

6. Zsigmond 1433-ból

7. Belpolitikája (a korai időszakban) • Célja a bevételek növelése volt. • A szabad királyi városok támogatása (számunk növekedése) • 1402-ben árumegállító jogot kap néhány város. • 1404, placetum regium: A tetszés kifejezésének joga, a Pápa akkor intézkedhetett valami ügyben Magyarországon, ha ebbe a király beleegyezett. • Budára költözteti udvarát.

8. A nikápolyi csata (1396) és következményei • Zsigmond azt hitte, hogy nagy csatában gyors győzelmet arathat az oszmánok felett. • Nagy sereget szervezett, nyugati európai lovagokkal. • A magabiztos francia lovagok és zsoldosok Zsigmond utasításait figyelmen kívül hagyva Nekirohantak a török seregnek. • Katasztrofális vereséget szenvedtek. A törökök, kevés kivételtől eltekintve kivégezték foglyaikat, akik a nyugati háborúskodás mintájára viszonylag könnyen adták meg magukat. • A szinte megsemmisítő vereség után a fő célja a biztos védelem kialakítása volt

9. Külpolitikája (a korai időszakban) • Felismeri a török veszélyt. • Igyekszik nyugati forrásokat szerezni. • A nikápolyi csata után, nem bocsátkozik újabb csatába a törökökkel, de szervezi a végvárrendszert. • Felismeri, hogy nem éri meg a lengyel trónért harcolni, békét köt velük. • Rájön, hogy nyugati összefogás nélkül nem lehet megállítani a törököket. • Elkezdi ill. folytatja a balkáni országokat szövetségbe integrálni.

10. Balkán politikája • Moldovával, Havasalfölddel, Szerbiával, és Boszniával próbál szövetkezni. • Mindenhol a törökellenes pártot támogatja, amikor érdekei megívánják beleszól politikájukba. • 1402 után csökken az oszmán nyomás. • A szerb főurakat hatalmas birtokadománnyal támogatja. • 1439-ben, miuán rendeződtek az oszmán belviszonyok, az oszmánok elfoglalják Szerbiát. • Hunyadi János 1441/42-es hadjáratával megújítja Szerbiát.

11. A déli védelem nikápoly után • Zsigmond a nikápolyi csatában majdnem életét vesztette. • A Dunán hajózva szökött meg, és a Balkán körbehajózása után ér haza. Ellenségei ez időben szervezkednek ellene. • 1397-ben a temesvári országgyűlés az ország védelmi erejét kívánja növelni. • Létrehozza a telekkatonaságot: A nemesek könnyűlovasokat és íjászokat állítottak ki húsz jobbágytelkelnként. • 1401-ben Kanizsai János fogságba veti, és a bárók tanácsa gyakorolja a hatalmat. 1403-ban azonban a hívei Garai Miklóssal az élükön jut vissza a hatalomra.

12. Belpolitikájának további alakulása • Az 1401-es bárói pártütés után, a neki hű bárókra támaszkodik. (pl. Garai Miklós, horvát-szlvón bán, majd nádor lesz) • Egyeseknek hűségükért cserében a felemelkedés lehetőségét kínálja (pl. Hunyadi János) • Külföldi, neki hű embereket hoz az országba. - A lengyel lovagját Stiborici Stibort pozsonyi ispánná, majd erdélyi vajdává teszi. - Cillei Hermannt a Dráván túli tartomány fejévé teszi. - Ozorai Pipó (Filippo Scolari) temesi ispán lesz (pénzügyi és katonai tehetségét is kamatoztatja, mint a király bizalmasa) • Létrehozza a 1408-ban a Sárkány lovagrendet, ahol hűséges szövetségesei nyernek tagságot.

13. Ozorai Pipó

14. Gazdaságpolitikája • A délnémet városokkal, a lengyel-és oroszországi területekkel is kereskedik. • Támogatta a nyugati és északi királyi városokat • 1402-ben árumegállító jogot kapott: Pozsony, Sopron, Nagyszombat és Bártfa • A mezővárosok száma nőtt

15. A Konstanzi zsinat • A nyugati világban egyházszakadás volt, ezt akarták felszámolni. • 1414-1418 között Zsigmond elnököl, nagy lépést tett a nagy nyugati egyházszakadás befejezéséért Egyesek azt akarták, hogy ne pápa, hanem a zsinat legyen az egyház feje (szinodisták), de elképzeléseik nem válnak dominánssá. • Új pápát választott a zsinat, V. Márton (1417-1431) Pápa végül tartós megoldásnak bizonyul. (noha rövid ideig kettő helyett három pápa volt) • Féltették az egyházat Husz János eszméitől.

16. Husz János a máglyán

17. A huszita háborúk • 1415-ben Jan Hust (Husz János) a konstanzi zsinaton eretnekség miatt máglyhalálra ítélik. • Csehországban más társadalmi feszültségek is léteztek, Husz kivégzáse felháborodást váltott ki. Hamarosan vallási társadalmi alapon lázadás kezdődött. • A lázadók több csoportra oszlottak, ezek a közül a legjelentősebb a: - kelyhesek, főleg a a nemesség és a felsőpapság támogatta, és az volt a fő céljuk, hogy az úrvacsorán kenyér és bor is legyen, mert azt hitték, hogy csak így üdvözlülhetnek. - taboriták, főleg kisnemesek, parasztok, szegények radikális nézeteket vallottak (az egyházi és a világi hatalmat is meg akarták dönteni). • 1434. május 30-án Lipanynál a táboriták döntő vereséget szenvedtek a kelyhesektől, akik a cseh földön maradt katolikusokkal szövetkeztek, mivel a Zsigmond közvetítésével a pápa elfogadta a két szín alatt történő áldozást, a kelyhesek pedig a pápa fennhatóságát. • Zsigmond ezzel Csehország királyaként is gyakorolhatta jogait.

18. Kései külpolitikája • Német-római és cseh király is volt, de Magyarországot tekintette hatalmi bázisának. • 1410-1413 Dalmáciáért folytatott háborúban a velenceiek győznek. • Ozorai Pipo segítségével az 1420-as években kiépítette a déli végvárvonalat. Ezzel jelentősen, talán évtizedekre késleltette az oszmán előrenyomulást. • 1428-ban a török őrségű Galambóc várát nem sikerült visszaszereznie. • Uralkodásának végére a Vaskaputól az Adriáig húzodott a védvonal, mintegy 50 várból állt. • Uralkodása alatt erősödtek a kapcsolatok Magyarország és Nyugat-Európa között

19. Dinasztikus politikája • Mária Nagy Lajos lánya meghalt, de Zsigmond megtarthatta a királyságot. • 1405-ben a megözvegyült Zsigmond Cillei Hermann leányát, Borbálát vette feleségül. • Nem születtek fiú utódai, egyetlen törvényes lánya született Anna. Férje Hansburg Albert örökli a trónt (Ő az első Habsburg a magyar trónon)

20. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) • Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára • Képek: • Zsigmond 1433-ból: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Pisanello_024.jpg&filetimestamp=20080930000705 • Ozorai Pipó: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Ozorai_Pipo.jpg&filetimestamp=20080617213946 • Husz János a máglyán: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Jan_Hus_at_the_Stake.jpg&filetimestamp=20060325140157