1 / 22

A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS

A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS. Uralisztika 2009.10.08. A melléknévi kategória a világ nyelveiben. - nincs - zárt szóosztály - nyílt szóosztály [(1) mn - fn /pl. latin, spanyol/ (2) mn - ige /pl. maláj/ (3) mn – fn - ige /pl. berber nyelvek/ (4) mn /pl. angol/

vevina
Télécharger la présentation

A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS Uralisztika 2009.10.08.

  2. A melléknévi kategória a világ nyelveiben • - nincs • - zárt szóosztály • - nyílt szóosztály [(1) mn - fn /pl. latin, spanyol/ (2) mn - ige /pl. maláj/ (3) mn – fn - ige /pl. berber nyelvek/ (4) mn /pl. angol/ • Uráli nyelvek: (1) vagy (4)

  3. Melléknevek az alapnyelvben 1. • főnevek alkalmilag melléknévi szerepet vehettek fel: • manysi wier ’vér, vörös’, kēlp ’ua.’, wośram ’epe; keserű; sárga, zöld’ • nyenyec paďe ’epe’, paďerāχā ’epeszínű, sárga’

  4. Melléknevek az alapnyelvben 2. • főnév attributív használata: • magyar faház, halászlegény, finn orpolapsi ’árva gyerek’, udmurt pu korka ’faház’, manysi χum-ńawram ’fiú, tkp. férfi-gye­rek’.

  5. Melléknévi csoportok

  6. A melléknévi osztály a mai uráli nyelvekben • ? mn – fn / ? mn [(1) vagy (4)?] • ?azonos főnév- és melléknévragozás

  7. attributív helyzet: Nom • szép házban, • mordvin mazi [Nom] kudoso [Loc] ’szép házban’, • manysi jani[Nom] kolt [Loc]

  8. predikatív szerep: Nom • magyar ők gazdag-ok , • manysi ńol-əm pelp ’az orrom hegyes’

  9. igei bővítmény: korlátozott esethasználat • mordvin mazi-ks[Trans] ťejevems ’szép lesz’ • manysi χōpsim mosən-i[Trans] jemtəs ’a tüdőm beteg lett’ • magyar piros-ra [Lat] fest, szép-nek [Dat] látszik • finn muuttuu vihaise-ksi [Trans] ’mérges lesz’

  10. Melléknév - főnév • Px csak főnevekhez, melléknevekhez nem • Elkülöníthető deriváció a főnévi és melléknévi osztályban • melléknévfokozás

  11. Konklúzió: • a melléknévi osztály a főnevektől világosan elkülönül

  12. Melléknévfokozás • alapfok (pos.) – középfok (comp.) – felsőfok (superlat.)– [túlzófok] • jelöletlen → → jelölt • nagy – nagyobb – legnagyobb – legeslegnagyobb • szuppletív: sok – több - legtöbb, fi. hyvä – parempi – paras, good – better - best

  13. A mn-fokozás megvalósulása • - morfológiai • - szintaktikai • - morfológiai + szintaktikai

  14. Mn-fokozás • Positive David is smart. • Equative David is as smart as Bob. • Superior comparative David is smarter than Bob. • Inferior comparative David is less smarter than Bob. • Superlative David is the smartest. • Elative David is very smart. • Exessive David is too smart.

  15. Mn-fokozás – szintaktikai megvalósulás • X is Y surpasses Z Action • X is Y at Z Location • X is Y from Z Source • X is Y to Z Goal • X is Y, Z is not Y Polarity • X is Y, than Z Sequence

  16. Volt-e mn-fokozás az PL-ben? • m. –b(b) fiatalabb • fi. – mp(i) nuore-mpi • lp. –bnuorab • (fi. kumpu- ~ hab, fi. anta- ~ ad stb.) • *-mpV • ? nyenyec pīŕće-mboj ’magasacska’

  17. Mai uráli nyelvek 1. • fi. Hän on minu-a vanhe-mpi. • ő van én-Part öreg-Comp ‘Öregebb nálam.’ md. kize ťeľe-ďe paro nyár tél -Abl jó ’A nyár jobb a télnél.’ ngan. taa baŋ-kätä hirägää rénszarvas kutya -Abl nagy ’A rénszarvas nagyobb a kutyánál.’ vog. Naj anumnel jor. tűz énAbl erős ‘A tűz erősebb nálam.’

  18. Mai uráli nyelvek 2. Névutós kifejezések: • hanti: ma kińśäm paleη ‘nálam (rajtam kívül) erősebb’ • md. Son esänza korä mon jolman. ‘Őhozzá képest nagy vagyok.’ vog. wot am koni-palem os jor. ‘a szél nálam (rajtam kívül) is erősebb’

  19. Mai uráli nyelvek 3. • hanti jənk-χul ār, mola toχləŋ voj ār? vízi hal sok vagy szárnyas állat sok? ’Vízi hal vagy szárnyas állat van több?’ (jənk-χul ār, toχləŋ voj simäl.)

  20. Mai uráli nyelvek 4. • Középfokjelek: • manysi mańnuw ’kisebb’ • manysi elaľnuw’előrébb’ • komi burdzik’jobb’ • hanti χowačәk’hosszabb’ • udmurt kuźges/kuźgem’hosszabb’ • mari küčekrak ’rövidebb’

  21. *-MPV • fi. nuorempi, lp. nuorab, ma. fiatalabb • mari tembal, tumbal • fi. kumpi, jompikumpi • lp. goappa • Ravila: *-m(A) + *-p(A) • Balázs János: *M- *P- kezdetű névmás • hanti pä, mari pa-k, pa-l-na, udm. paĺĺan, ma. bal

  22. Felsőfok • vog. umes pusn pilätnäl atiη(nuw) • saka, sar, mak janiγ • udm. śed, śed • komi pir pir ďik • fi. –in nuorin • ma. leg- -bb

More Related