Adótörvények: 2014.

1. Adótörvények: 2014. Szekeresné Dekkert Lívia

2. Társasági adó

3. Fogalmak [Tao. 4.§] • Adomány: hatályát veszti az SZJA törvényre való hivatkozás • Bejelentett részesedés • A megszerzett részesedés mértéke 30 százalék helyett legalább 10 százalék, • a bejelentési határidő a szerzést követő 75 napon belül (60 nap helyett) • Ingatlannal rendelkező társaság A beszámolóban kimutatott eszközök mérleg fordulónapi könyv szerinti értékénekegyüttes összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék • Telephely a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az ingatlan apportálása és értékesítése esetén is

4. Fogalmak [Tao. 4.§] • Termőföld a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld • Termőföldből átminősített ingatlan az ingatlanok közül csak a külterületi ingatlanokra vonatkozik • Az építkezés befejezésének napja a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének napja, a használatbavétel tudomásulvételének napja

5. Adózás előtti eredményt csökkentő új tétel a kutatás-fejlesztés közvetlen önköltségénél[Tao. 7.§ (1) w)] • Az adózó választása szerint az adózás előtti eredményét csökkentheti • A Tao. tv. hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozásának a saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen önköltségére tekintettel • A Tao. tv. 7. § (1) t) pontja szerint megállapított, de (a kapcsolt) választása szerint nem érvényesített összeggel (kivéve a kutatóintézettel közösen végzett kutatások) azzal, hogy az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell a bevételszerző tevékenységhez kapcsolódást • A Tao. tv. 7. § (21) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén alkalmazhatók

6. A Tao. 7. § (1) w) pontjában foglaltak alkalmazási feltételei[Tao. 7. § (21)] • Az adózó rendelkezik a bevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza • a kapcsolt vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen önköltségét, valamint • az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget • A nyilatkozatban meghatározott összeg nem haladhatja meg a kiállító által a Tao. tv. 7. § (1) t) pontja alapján érvényesíthető összeget • A nyilatkozatban foglaltak teljesítésért az adózó és a kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel • A nyilatkozatban szereplő adatokról a kiállító és a kedvezményezett a társasági adóbevallásában adatszolgáltatásra kötelezett

7. Kibővítés a kisvállalkozások beruházási adóalap kedvezményénél[Tao. 7. § (1) zs) és (11) b)] • Az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetősége kibővül a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével • Az alkalmazás feltételei változatlanok

8. Új tétel egyes önellenőrzések elszámolásánál 2014-től[Tao. 8.§ (8)] Adózás előtti eredményt Csökkentő [7.§ (1) u)] Növelő [8.§ (1) p)] Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított adóévi • költség, ráfordítás növelés vagy • adóévi nettó árbevétel, bevétel • saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított adóévi • bevétel növelés • aktivált teljesítmény érték növelés vagy • adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg • A Tao. tv. 8. § (1) p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését nem kötelező alkalmazni az adózó döntése alapján, ha • a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásában veszi figyelembe feltéve, hogy • a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős hiba összegét

9. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet adóalap-megállapítása [Tao. 9. § (11)] • Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület abban az adóévben, amelyben a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapját a Tao. 9. § (1)-(10) bekezdésétől eltérően állapítja meg (lásd: dián lent) • Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek az a civil szervezet minősül, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági- vállalkozási tevékenységből származó bevétel Adózás előtti eredmény - adózás előtti eredményt csökkentő tételek (7.§) + adózás előtti eredményt növelő tételek (8.§) Módosított adózás előtti eredmény • Korrigálva a 16. § előírásaival (különös szabályok) • Korrigálva a 18. § előírásaival (kapcsolt vállalkozások) • Korrigálva a 28. § előírásaival (kettős adózás elkerülése) • Korrigálva a VII. fejezet előírásaival (átmeneti és záró rendelkezések) Társasági adó alapja

10. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű közhasznú non-profit gazdasági társaság[Tao. 13/A. § (7)] • A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú non-profit gazdasági társaság a Civil törvény szerint elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül • A Tao. tv. 13/A § (2) c) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adómentesen képzett saját tőke összegével • A Tao. tv. 6. § (4) bekezdés szerint a 9. §-14. § alkalmazásának 2013. évben is feltétele, hogy a felsorolt szervezetek nem minősülnek elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek

11. SZIT-ekre vonatkozó szabályok módosulása [Tao. 15.] • A SZIT-eknek lehetőségük van arra, hogy 10%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó társaságban • Amennyiben 10%-ot meghaladó a fentiek szerinti részesedés, akkor annak értékesítése kapcsán képződő árfolyamnyereség, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének eredménye nem adómentes

12. Új szabály a veszteség-elhatárolás elszámolására beolvadás esetén[Tao. 17. § (7)] • A jogutód a beolvadónak a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti • 2013. adóévre az adózó választás esetén alkalmazhatja Ugyanakkor alkalmazandó számára a veszteségelhatárolásra és elszámolásra, az átalakulás esetére vonatkozó szabály (kettős korlát)

13. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása[Tao. 18. §] • Alkalmazni kell a szokásos piaci ár elvét tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése esetén is

14. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye 2014-től [Tao. 22/A.§] • A hitelszerződés (pénzügyi lízing is) megkötése adóévének utolsó napján a kis- és középvállalkozás • Tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához • Pénzügyi intézménytől felvett hitel (hitelt kiváltó hitel) • Adóévben fizetett kamatai után adókedvezményre jogosult • Az e jogcímen igénybe vehető kedvezmény adóévente legfeljebb 6 millió forint • Utoljára igénybe vehető az eredeti szerződés szerinti visszafizetés évében • Nem vehető figyelembe, ha az adott eszköz már nincs a vállalkozás nyilvántartásában • * Csak a 2013.12.31 után kötött szerződések esetében.

15. Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye[Tao. 22/C. § ] 2013. 05. 19-től • A 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan • Támogatás + kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetni kell annak a sportági szakszövetségnek amelynek a sportágát támogatja, vagy a sport-köztestületnek 2014. 01. 01-től • A 22/C.§ (1) a) - d) pontja szerinti támogatásoknál • az országos szakszövetség részére vagy • a sportszervezetek (amatőr, hivatásos), illetve közhasznú alapítvány számára • Sport köztestület esetén • a támogatásban részesített számára

16. Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye-folytatás[Tao. 22/C. § ] • Amennyiben kiegészítő támogatás jogosultja nem maga a szakszövetség • Adatszolgáltatási kötelezettség 8 napon belül • A szponzori szerződés egy eredeti példányának megküldésével az országos sportági szakszövetség részére

17. Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye-folytatás[Tao. 22/C. § ] • Hivatásos sportszervezet esetén, amennyiben a támogatás célja tárgyi eszköz beruházás, vagy felújítás, akkor a számításánál az igazolások összértékére meghatározott mértéket • a támogatási igazolások összértéke és a • kiegészítő sportfejlesztési támogatás összevont értékére kell alkalmazni

18. Filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása [Tao. 22. § ] Az adózó döntése szerint a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatások esetén: • A kiállított igazolás alapján teljesített támogatás esetében a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe • Az adóalap megállapításakor a támogatás nem növeli az adózás előtti eredményt • A nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan itt is bevezetésre kerül a kiegészítő támogatás • A kiegészítő támogatást az arra jogosult szervezet számára a támogatás adóévében meg kell fizetni • A kiegészítő támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak

19. Filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása [Tao. 22. §] • A kiegészítő támogatás összege a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10/19%-os adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka • A kiegészítő támogatás összegének megállapításánál 10 százalékos az adókulcs, ha 19 százalékos kulcs alkalmazására az adózó nem köteles • Amennyiben a kiegészítő támogatás összegének megállapítása 10 százalékos adókulccsal történik, de a pozitív adóalap meghaladja az 500 millió forintot, a kötelezett a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként az arra jogosult szervezetnek megfizeti, amely:

20. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások • Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 21. pont (elismert költség) Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az SZJA-ról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik (Egyéb dokumentáció, bankszámlakivonat)

21. Adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai[Tao. 26. § ] Adóelőleg bevallás a KATA+KIVA megszűnését követően • 60 napon belül adóelőleg bevallási kötelezettség • Előleg fizetése: negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 10-éig • Negyedéves előleg összege: a megszűnés adóévében elszámolt bevétel 1 %-a (12 havi működés esetén) • Vagy az évesített bevétel 1 %-a

22. Fejlesztési támogatások 2014. július 1-től • A Közép-Magyarország régióban a kivételek közé tartozik pl.: • Cegléd, Érd, Gödöllő, Kiskunlacháza, Maglód, Szigetszentmiklós, Pécel, Ráckeve, Vác, Vecsés 35 %-os támogatási intenzitás. • Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Solymár 20 %-os támogatási intenzitás.

23. Fejlesztési adókedvezmények 2014. július 1-től • Szűkül a jelenértéken 100 M Ft összegű beruházással elérhető kedvezmények köre. Ami maradt: • az élelmiszer higiéniához kapcsolódó beruházások, • a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások, • a film- és videó gyártáshoz kapcsolódó beruházások, • a részvények tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódó, • az önálló környezetvédelmi beruházások. • Megszűnt 100 M Ft összegű beruházási kedvezmény: • a széles sávú internet szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházásnál, • energiahatékonyságot szolgáló beruházásnál.

24. Számlázó program bejelentése • Első határidő 2014. november 15-e!!! • Számlázó program (online is!) 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévőt. • A jövőben pedig 30 napon belül. • A használatból kivonást is be kell jelenteni • Tehát az okt. 1-15 között használatból kivontat is nov 15-én!!! • „SZAMLAZO” nevű nyomtatványon • Elektronikusan vagy papír alapon

25. Számlázó program bejelentése • Milyen adatokat kell bejelenteni? • Saját fejlesztésű-e a program • Program neve, azonosítója • Program fejlesztő neve, adószáma • Értékesítő neve, adószáma • Program beszerzésének napja, programhasználat kezdetének napja • Programhasználat befejezésének napja (kijeletéskor)

26. Személyi jövedelemadó Minimálbér 101.500,- / 118.000,-

27. Családi kedvezmény, mint kombinált kedvezmény • Adóalap kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet. • Maradt az eredeti összeg: • 1 és 2 gyermek esetén 62.500,- Ft/eltartott • 3 gyermektől 206.250,- Ft/eltartott • Elérhető adómegtakarítás 10.000,-/33.000,- eltartottanként. • Ha nincs elég szja alap, akkor a fel nem használt adómegtakarítás járulékkedvezményként figyelembe vehető! • Sorrend: • természetbeni egészségbiztosítási járulékra (4 %), • pénzbeli egészségbiztosítási járulékra (3 %), • nyugdíjjárulékra (10 %).

28. Példa • Szülő, 3 kedvezményezett eltartottal, havi jövedelme 300.000,- Ft. • Hogyan veheti igénybe a családi kombinált kedvezményt? • Megoldás: • 3 gyermekre az adóalap-kedvezmény 3 x 206.250,- = 618.750,- az erre eső adómegtakarítás 3 x 33.000 = 99.000,- Ft • Igénybe vehető adóalap-kedvezmény 300.000 ,-Ft, így a fizetendő szja 0,- Ft! • Igénybe NEM vett adóalap-kedvezmény 318.750,- Ft az erre eső adó 51.000,- Ft. • 300.000 Ft-os jövedelem után fizetendő járulékok: • TEB 4 % 12.000,- • PEB 3 % 9.000,- • Nyj 10 % 30.000,- • Összesen: 51.000,- Ft • Fizetendő közteher a 1,5 %-os MEJ 4.500,- Ft munkaerőpiaci járulék összegben

29. Családi kedvezmény, mint kombinált kedvezmény • A családi „kombinált” kedvezményt igénybe veheti a biztosított egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, társas vállalkozás tagja a • tényleges kivét, • átalányban megállapított jövedelem, • személyes közreműködés díjazása után veheti igénybe.

30. Családi kedvezmény, mint kombinált kedvezmény érvényesítése • Nyilatkozat alapján veheti igénybe a munkavállaló • Amennyiben az adóelőleget a munkáltató állapítja meg, akkor a családi járulékkedvezmény megállapítására is kötelezett, kivéve, ha a munkavállaló kifejezetten NEM kéri a járulékkedvezményt! • Az egyéni vállalkozó havonta (és nem negyedévente) állapítja meg maga után a családi kombinált kedvezményt • Az őstermelő negyedévente állapítja meg maga után a családi kombinált kedvezményt • Megosztott felügyelet esetén az adóalap- és járulékkedvezményt is megosztva (50-50 %-ban) lehet érvényesíteni. • Bevallásban kötelező jelölni, hogy az eltartott melyik hónapokra vonatkozóan minősül kedvezményezett eltartottnak.

31. „625 %-os” példa • Egyedülálló anyuka 2 gyermekét egyedül neveli, havi 118.000,- Ft-os jövedelemmel. • Így az éves jövedelem 1.416.000,- Ft. • Megbízási szerződés alapján az év során 484.000,- Ft megbízási díjból származó jövedelmet is szerzett. • Év közben a munkabérrel szemben igénybe vett kedvezmény: • Adóalap-kedvezményből marad még 125000-118000=7000/hó (erre eső adó: 1120,- Ft/hó • Figyelembe vett járulékkedvezmény: TEB-ből 1120,- Ft/hó vagyis éves szinten 13.440,- • Év végi bevallásban az éves jövedelem 1.900.000,- Ft, melyre az egész évre vonatkozó családi adóalap-kedvezmény összegét (2x62500)x12=1.500.000,- Ft-ot csökkenteni kell a családi járulékkedvezmény 625 %-val, tehát 13.440 x 625 % = 84.000,- Ft-tal. • Így az összevont adóalap adóját (1.500.000-84.000) 1.416.000,- Ft-tal lehet családi adóalap-kedvezményként csökkenteni.

32. Újdonság: Nyugdíjbiztosítás • Magyar, vagy EGT tagállamban letelepedett üzleti biztosítóval kötött biztosítási szerződés • Legalább 10 éves szerződés • A biztosító teljesítése kizárólag a következő esetben lehet: • biztosított személy halála, • tb. nyugellátásra való jogosultság megszerzése, • legalább 40 %-os egészség károsodás, • a szerződéskori törvényes nyugdíjkorhatár elérése. • Keletkezett hozam kamatadó mentességet élvez • Befizetett összeg 20 %-a de max. évi 130 e Ft rendelkezés az adóról kedvezményként érvényesíthető • Külföldi biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítás esetén NAV által közzétett kibővített tartalmú igazolás szükséges (mivel a külföldi nem köteles adatszolgáltatásra a NAV felé). • Amennyiben a nyugdíjcél nem teljesül (nem történik nyugdíjszolgáltatás, átalakítják a szerződést), akkor a korábbi kedvezményeket 20 %-kal növelten kell visszafizetni

33. Önkéntes pénztári kedvezmények • Önkéntes kölcsönös pénztárakba történő befizetés kedvezménye • Egyszerűsödés, mivel ha több típusba fizetünk, megszűnik a 100e, 120e, 130e, 150e-re vonatkozó adóról való rendelkezés korlátozása • Egységesen a befizetett összeg 20 %-a, max. évi 150.000,- Ft • Megmaradt a 24 hónapra lekötés és/vagy prevenciós szolg. ellenértékére vonatkozó + 10 %-os kedvezmény, de együtt is max 150 e Ft lehet. • Amennyiben csak egészség/önsegélyezőbe fizetünk, marad a régi korlátozás • NYESZ-R: maradt minden a régiben • Rendelkezés az adóról kedvezmények változásai: • Éves szinten max. 280.000,- Ft érvényesíthető összességében!

34. Nem pénzbeni kamatjövedelem • Ahol a kamatjövedelemnél nem lehetséges szja és eho levonása • Pl.: nyereménybetétkönyvnél • 2014-től a szokásos piaci érték 1,28-szorosa után: • 16 % szja • 6 % eho • Így a közterheket a magánszemélytől levontnak kell tekinteni!

35. Tartós befektetési szerződések (Tbsz) • Tartós befektetési szerződés megszűntetésével a pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket nem kiveszi, hanem transzferálja egy másik befektetési szolgáltatóhoz, vagy hitelintézethez – ez így nem minősül a lekötés megszakításának • 15 napon belül meg kell történnie • Amennyiben az új helyen már van tbsz-e, akkor összevezetés történik • Amennyiben az új helyen még nincs tbsz-e, akkor újat nyitnak, de úgy kezelik, mintha az eredeti időpontban kötötték volna. • Részkivét lehetősége: • 3 éves lekötést követően, • csak a lekötött pénzösszeg egy részénél történik hosszabbítás, • a továbbiakban le nem kötött összeget kifizetésre kerülhet. • Ebben az esetben a részkivét hozama után meg kell állapítani arányosan az adókötelezettséget.

36. Ingatlan értékesítése • Ingatlan = vagyoni értékű jog • Haszonélvezeti jog, bérleti jog stb. • Tehát a vagyoni értékű jog (eddig csak a lakóingatlanhoz kapcsolódónál volt, 2014-től a nem lakóingatlanhoz kapcsolódó esetén is) értékesítése esetén is érvényesíthető a lakóingatlanra és nem lakóingatlanra vonatkozó korrigálási lehetőség. • Termőföld értékesítése: • A 200 e Ft-ot meg nem haladó jövedelem adómentes, • viszont az eddigi 4.318.000,- Ft-os jövedelemkorlátot eltörlik, • mely már a 2013-as évre is alkalmazható.

37. Kockázati biztosítás (újrafogalmazva) • 2013-ban: az olyan személybiztosítás (élet-, a baleset- és a betegség-biztosítás), amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. 2014-től (nézzük át a szerződési feltételeket!): • Még módosítással sem lehet lejárati szolgáltatás, vagy visszavásárlás révén vagyoni érték kivonása. • Vagyoni érték lehet, ha a más által fizetett biztosításnál a jogosult díjkedvezményt, visszatérítést kaphatna. • A díjfizető viszont kaphat visszatérítést! • Nem kockázati a biztosítás, ha az esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződési feltételek alapján, max. a befizetett díj+hozam összegéig térít. • Csoportos biztosítás esetén azonos szolgáltatás tartalomnak kell lennie (nincs különbség dolgozó és főnök között) • Maradt a minimálbér 30 %-a mint adómentes díj/hó

38. Egyes adómentességek • A munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez adott munkáltatói lakáscélú támogatás is teljes adómentességet kap. • Feltételek: • Támogatást hitelintézet, vagy kincstár útján lehet adni. • Max. a vételár, vagy építési ktg. 30 %-ig, de • 5 év alatt max. 5 M Ft-ig. • Ne haladja meg a méltányolható lakásigényt (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet), újraszabályozva a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet alapján • Mi a méltányolható lakásigény? • Beköltözők létszáma: • 1-2 fő esetén 1-3 lakószoba között, • 3 fő esetén 1,5-3,5 lakószoba között, • 4 fő esetén 2-4 lakószoba között • minden újabb beköltöző + 0,5 lakószoba • Lakásérték már nem kötelező • Méltányolható lakásigény bizonyítása • Hitelintézet/MÁK, vagy a munkáltató által • Munkavállaló együttműködése szükséges az adatok biztosítása miatt

39. Egyes adómentességek • Kölcsön elengedése adómentes, akár a szabadfelhasználású kölcsön esetén is és nem feltétel, hogy ingatlanon fennálló jelzálogjog biztosítsa az elengedett kölcsönt. • Amennyiben pénzügyi intézmény a fizetésképtelen adós fizetőképességének helyreállítása miatt nem kéri a hitel kamatát, akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, hanem adómentesség jár. • Csak független felek között alkalmazható! (vagyis a bank dolgozója nem) • Adómentesen adható sporteseményre szóló belépőjegy, vagy bérlet esetén megszűnt az évi 50 e Ft-os korlát! • Sport tv. szerinti sporteseményre szóló belépőjegy legyen (akár a Forma 1 Magyar nagydíjra is). • Kulturális szolgáltatásnál maradt az 50 e Ft-os korlát. • Visszaváltható, átváltható utalványokra nem érvényes az adómentesség!!! • Elengedett követelés ha az (10 e Ft helyett) a 20 e Ft-ot nem haladja meg • Üzleti biztosító is elengedhet 2014-től • Olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást). • Az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat.

40. Béren kívüli juttatások Minden maradt a régiben • Üdülési szolgáltatás (101.500,- Ft/fő) • Munkahelyi étkezde és/vagy Erzsébet utalvány (12.500/8.000) • Iskolakezdési támogatás 30.450,- Ft • Helyi utazási bérlet • Iskolarendszerű képzés (253.750,- Ft) • Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás (50.750,-Ft ) • Önkéntes (egészség/nyugdíj), önsegélyező pénztári + foglalkoztató nyugd.szolg.int. támogatás (30.450,-/50.750,-) • SZÉP kártya: évi 450.000,- Ft • + az évi 500 e Ft-os kereten felül Önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói adomány 101.500,- Ft/fő/év

41. Egyéb 2014-es változások • Előző évre tekintettel kifizetett bér jan. 15. helyett jan. 10-ig!!! • 2014. 03. 15-től lép hatályba • Ezért csak 2014-től alkalmazandó, tehát első ízben a 2015. jan. 10-ig kifizetett jövedelmeknél

42. Egyéni vállalkozók • Egész évben tevékenységüket szüneteltető EV is élhet már 2013-ra vonatkozóan is: • munkáltatói adómegállapítással, • egyszerűsített bevallással, • adónyilatkozattal. • Családi kombinált kedvezmény igénybe vétele esetén havonta köteles az adóelőleget megállapítani. • Ha nincs járulékkedvezmény igénybe vétele, akkor az EV negyedévente köteles az adóelőleget megállapítani • Kisvállalkozói kedvezmény • Szoftvertermék beszerzésére is igénybe vehető • Kisvállalkozói adókedvezmény • 2013. 12. 31-e után kötött beruházási hitel kamatának a 60 %-a, de max évi 6 M Ft. • A korábban felvett hiteleknél maradt a 40 %-os szabály • Mg-i őstermelő és EV esetén bevételnek minősül a káresemény miatti kártalanítás is, amit pl. jégverés miatt elvesztett termésre tekintettel kap

43. Külföldi művészek egyszerűsített adóztatása • A kettős adóztatást kizáró egyezmények szerint a külföldi előadóművészek Magyarországon is adóztathatók! • 2014-től ezért bevezetik az egyszerűsített eljárást! • Bármely 12 hónapban 183 napnál kevesebb Mo-i tartózkodás • FEOR szerinti tevékenységekre: • 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, • 2726 Színész, bábművész, • 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, • 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, vagy • 3711 Segédszínész, statiszta. • 200 e Ft-os bevételig adómentesség, felette a teljes összeg után adóköteles • Bevétel 70 %-a jövedelem (30 % ktg. vélelmezve) • Csak 16 % szja kötelezettség • Semmilyen kedvezmény nem érvényesíthető! • Nem keletkezik Tbj. szerinti biztosítási jogviszony, így nincs más közteher • Bevallás (egyszerűsített módon angol-magyar nyelven) és adó befizetés az elutazásig (53INT)

44. A magánszemélyek különadóját érintő új rendelkezések (A 2013 december 31-ét megelőzően megszerzett, különadó alapot képező jövedelmek)

45. Hatályba lépés • Az új rendelkezések a kihirdetés követő napon léptek hatályba, azaz 2014. szeptember 30-án. • A hatályba lépést követően a 98%-kal megállapított kötelezettség csak az új rendelkezések alkalmazásával csökkenthető.

46. Az új szabályok alkalmazásának tilalma • Amennyiben a magánszemély hazai vagy külföldi jogorvoslati fórum döntése alapján kártérítésre jogosulttá vált, az új rendelkezések rá nem alkalmazhatók. • Abban az esetben, ha az említett jogorvoslat folyamatban van és a magánszemély a jogorvoslati kezdeményezést visszavonta, akkor az új szabályok szerinti eljárást az adóhatóság az érintett kérelmére elindítja. A kérelemhez csatolni kell a visszavonást igazoló iratokat.

47. A különadó eltörlésére vonatkozó eljárás • Az eljárás a magánszemély kérelmére indul az elévülési időn belül függetlenül attól, hogy a kérelem ellenőrzéssel lezárult időszakot érint. • A kérelemben nyilatkozni kell • A különadó alapot képező bevételt juttató kifizető elnevezéséről, székhelyéről, adószámáról; • A kifizetést megalapozó jogviszonyról • Az esetlegesen folyamatban lévő vagy lezárult hazai vagy nemzetközi jogorvoslati eljárásról, és arról, hogy ennek eredményeként kártérítés kifizetésére jogosulttá vált-e; • A különadó alapba tartozó bevételének azon összegéről, amely nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek.

48. A 98%-os különadó fizetésére kötelezett halála és az átalányközteher kötelezettség • Amennyiben a 98%-os különadó fizetésére kötelezett meghalt, bármelyik örököse jogosult a kötelezettség törlését kérni. • Az adóhatóságnak a soron kívüli adómegállapítás szabályai szerint kell eljárni és az örököst, örökösöket megillető visszajáró összeg megállapításakor az átalányközteher kötelezettséget érvényesíteni kell.

49. Átalányközteher • A 98% különadó törlése mellett az adóhatóság átalányközterhet állapít meg és ír elő az eredeti esedékesség napjára. • Az átalányközteher mértéke a • 2010-ben megszerzett különadó alapnál 40% • 2011-ben megszerzett különadó alapnál 15% • 2012-ben megszerzett különadó alapnál 20% • 2013-ben megszerzett különadó alapnál 25% • Ha a magánszemély kizárólag olyan bevételt szerzett, amely a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket nem haladja meg. • Ha a jogviszony megszűnésére tekintettel a magánszemély kizárólag nem jogszabály alapján megszerzettnek minősülő bevételt szerzett, ez után a bevétel után az átalányközteher mértéke 75% (átalányközteher magasabb mértéke). • Amennyiben a bevételnek van olyan része, amely jogszabály alapján megszerzettnek minősül, akkor arányosítani kell. A magasabb mértékű átalányközteher a különadó alapjának arra a hányadára alkalmazandó, amilyen arányt a nem jogszabály alapján megszerzettnek minősülő rész a teljes bevételben képviselt.

50. Példa az arányosításra • A magánszemély 2010-ben 100 millió forintot kapott jogviszonyának megszűnésére tekintettel. Jogszabály által megszerzettnek 20 millió, nem jogszabály által megszerzettnek 80 millió forint minősült, vagyis 80% a nem jogszabály szerinti összeg aránya. • A magánszemély állami vezető volt, így a 2 millió forintot meghaladó rész, vagyis 98 millió forint volt a különadó alapja. • A 98 millió forint 20%-a 19 millió 600 ezer forint viseli a 40%-os átalányközterhet, a 98 millió forint 80%-a, 78 millió 400 ezer forint pedig a 75%-os magasabb mértékű átalányközterhet. • 19.600.000 Ft 40%-a: 7.840.000 Ft • 78.400.000 Ft 75%-a: 58.800.000 Ft • Összesen: 66.640.000 Ft • 98%-os különadó: 96.040.000 Ft • Visszajár: 29.400.000 Ft