1 / 129

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK. Csáki György Gödöllő, 2006. január 30- február 3. 1. Világgazdasági előzmények. 1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század” : felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus.

vidal
Télécharger la présentation

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK Csáki György Gödöllő, 2006. január 30- február 3.

  2. 1. Világgazdasági előzmények 1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század”: • felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus. 1640 - 1789/1815/1820: • manufaktúra-kapitalizmus, korai gyarmatosítás, gépi nagyipar Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  3. Klasszikus kapitalizmus 1820 - 1870/1890: • gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, drámai társadalmi változások - urbanizáció, a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése („Onedin-jelenség”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  4. Liberális kapitalizmus 1870 - 1914/17-18: • „kettős aranykor” az I. világháborúig, monopolkapitalizmus, gyarmati típusú tőkekivitel, harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok • Az aranystandard rendszere: 1870-1914 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  5. Egy pénzügyi rendszer fő kérdései: • Hogyan jön létre? (Spontán vagy megállapodásokkal?) • Mi a világpénz? (Van-e világpénz?) • Milyen a nemzetközi fizetések (a nemzetközi finanszírozás) rendje? • Mi jellemzi a rendszer működését? Hogyan hatnak az egyes országok a rendszerre? A nemzetközi pénzügyi rendszer általában kiindulópont-függő”: egy rendszerhez egyre több ország csatlakozik - míg a rendszer átfogóvá nem válik, a folyamat rendszerint spontán módon jött létre Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  6. Az aranystandard-rendszer: • a világgazdaság első átfogó nemzetközi pénzügyi rendszere, • 1870 - 1914, • „kettős aranykor” (arany + árfolyam-stabilitás), • kiegyenlítő mechanizmusok-automatizmusok, • „magától is „ hibátlanul működött - amikor likviditási probléma merült föl, „azonnal” rendelkezésre álltak két- és többoldalú (gyakran államközi) hitelek. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  7. Az aranystandard-rendszer jellemzői: • a belső pénz aranyérme - melyet a forgalomban papirosalapú pénzhelyettesítők pótolnak, amit jegybank korlátlanul aranyra vált; • korlátlanul szabad volt az arany kivitele és behozatala, • korlátlanul szabad volt a pénzhelyettesítők kivitele és behozatala; Kiindulás: Nagy-Britannia - 1717 (Sir Isaac Newton) mindenki átvette - hogy „hozzáférhessen” a brit áru-, tőke- és pénzpiacokhoz! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  8. Ha az árfolyam > aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége    az importért aranyban fizetnek; Ha az árfolyam  aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége  az exportért aranyban fizetnek a valuta kereslet/kínálatának változása miatt az árfolyam a két aranypont között marad! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  9. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  10. A legalacsonyabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes arannyal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük; • A legmagasabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes a hazai valutát külföldön aranyra váltani, behozatali vagy alsó aranypontnak nevezzük Deficites fizetési mérleg mellett: • aranyat veszít - csökken a pénzmennyiség, • ezért a belső piacon csökkennek az árak, • erősödik az exportösztönzés és drágul az import, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérleghiány) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  11. Szufficites fizetési mérleg mellett: • nő a belső piacon az arany mennyisége, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, • nőnek az árak a belső piacon, • csökken az export jövedelmezősége - egyidejűleg nő az olcsóbb import kereslete, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérlegtöbblet) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  12. Ha csak arany van a pénzforgalomban: az exportot külföldön arannyal fizetik meg, az aranyat az exportőr behozza az országba - a külkereskedelmi deficit miatt arany áramlik ki az országból - csökken az arany mennyisége, esnek az árak; a külkereskedelmi többlet miatt arany áramlik be az országba, nő a forgalomban lévő arany - nőnek a hazai árak, vagyis: importár nő, exportár csökken  egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  13. Ha van papírosalapú pénzhelyettesítő (bankjegy): kereskedelmi deficit: a saját valuta fölhalmozódik külföldön  a külföldi ország egy bankja az aranyra váltja a hazai központi bankban az aranyat kiviszi és otthon átváltja a saját valutájára azaz: deficites országban csökken, szufficites országban nő a pénzmennyiség helyreáll az egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  14. Nemzetközi tartalékok az aranystadard-rendszerben Miből finanszírozzák a nemzetközi likviditási hiányokat? Ki/mi a „végső mentsvár hitelező” („lender of last resort”) az aranystandard-rendszer alapvetően a konvertibilitáshoz való ragaszkodáson alapult - a központi bank is válhat hitelfelvevővé (pl. Bank of England - 1886, 1990) menekülési klauzula = tartalékráta átmeneti csökkentése + „arany a Holdról” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  15. Stabilitás = stabil árfolyamok (1870-1914) mitől volt ilyen stabil?  Nem volt feszültségnek kitéve (A. G. Ford) - harmonizálódott konjunktúra-ciklusok, hasonló növekedési ütemek és párhuzamos kamatszintek + az egész világ Angliára volt ráutalva;  A konvertibilitáshoz való ‘teljes körű’ ragaszkodás (Eichengreen) rövidtávon sérülhetett a konvertibilitás, mert hosszú távon mindenki ragaszkodott hozzá - ugyanis a bérek és az árak „teljesen” rugalmasak voltak Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  16. A harmonizálódás kulcsa a jegybankok által alkalmazott diszkontráta volt a BE diszkontráta-változtatásait mindenkinek követnie kellett!  „A Bank of England a nemzetközi pénzügyi zenekar karmestere.” (Keynes) együttműködés válsághelyzetekben mindig megnyilvánult  a valóságban nem automatizmusok érvényesültek - fennmaradása a központi bankok és a kormányok együttműködésétől függött (Eichengreen) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  17. Egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya a két világháború között • 1914: az arany kiszorult a nemzetközi pénzügyi rendszerből • „non-system” - mivel Nagy-Britannia már nem volt képes betölteni korábbi központi szerepét, az USA pedig az izolacionizmust választotta, • a korábbi hitelezők adósokká váltak, • a veszteseknél hiperinfláció tört ki Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  18. Keynes: „A béke gazdasági konzekvenciái” • A vesztesek lehetetlen helyzetbe hozása - irreális jóvátételi kötelezettségekkel • A kereskedelmi kapcsolatok felszámolása a vesztesekkel • A vesztesek kizárása a nemzetközi hitelkapcsolatokból • Konvertibilis valuta hosszas hiánya a vesztes országokban • Hiperinfláció a vesztes országokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  19. A KORMÁNYOK/JEGYBANKOK NEM RAGASZKODTAK TÖBBÉ A KONVERTIBILITÁSHOZ - A NÖVEKEDÉSGYORSÍTÁST ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT PREFERÁLTÁK   A PÉNZTŐKE NEM A „STABILITÁS IRÁNYÁBA ÁRAMLOTT”  1929/1933 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  20. A két világháború között: • a háború gazdasági következményei, • alacsony növekedési ütemek, • elhúzódó káosz, • pénzügyi zavarok („non-system”)  1929/33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  21. Az 1929-33-as válság okai-tanulságai • leértékelési verseny + • restrikciós hullám + • protekcionista hullám = „Bagger thy naighbor!” tanulság: válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni - a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  22. 2. A nemzetközi gazdasági együtt-működés rendszere, intézményei a II. világháború utáni időszakban Három sajátosság: • Tervezett, politikai konszenzuson alapuló rendszer – annak megfelelő intézmények; • I. világháborút követő békék tanulságai; • Az 1929-33-as válság tanulságai Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  23. Sokoldalú tárgyalások 1941-től, „minden” nem ellenséges ország részvételével, a tárgyalások a nemzetközi gazdasági együttműködés fő kérdéseire, s nem „egyszerűen” a háborús károk reparálására és jóvátétel biztosítására irányultak, a tárgyalások célja egy átfogó – „globális” nemzetközi gazdasági együttműködési rendszer kialakítása volt - megfelelő intézményi rendszerrel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  24. A cél nem a vesztesek ellehetetlenítése volt a győztesek segítették a vesztesek talpra állását: Marshall-terv, Dodge-terv, Európai Pénzügyi Unió – EPU, kereskedelmi és tőke- kapcsolatok közvetlenül a háború utántól + a hidegháború hatására politikai és katonai együttműködés Ny-Európával Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  25. Átfogó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi „architektúra” (rendszer) 1941: Keynes-terv WHITE-terv 1929/33 tanulságai: - leértékelési verseny; - protekcionista hullám; - restrikciós spirál; - devizapiaci liberalizáció; - magas növekedés; - teljes foglalkoztatás. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  26. Konkrét világgazdasági viszonyok: - az USA mindenoldalú túlhatalma; - a háborús újjáépítés követelményei (az I. világháború utáni békerendszer tanulságai) A keresletélénkítő gazdaságpolitika nem egyeztethető össze az aranystandard-rendszerrel    a kormányok a keresletélénkítést választották Az arany szerepe: • végleg kiszorult az arany - de mi biztosítja a stabilitást? • Kulcsvaluta kell! „végső mentsvár”    USA-dollár Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  27. Intézményi keretek: - International Monetary Fund = IMF (Nemzetközi Valutaalap) árfolyam-stabilitás (ne legyen leértékelési verseny) gazdaságpolitikai stabilitás (ne legyen restrikciós verseny) - International Bank for Reconstruction and Development = IBRD (World bank = WB) (Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank = Világbank) háborús károk helyreállítása – állami infrastruktúra-fejlesztés (győzteseknél és veszteseknél egyaránt) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  28. - International Trade Organisation = ITO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) helyett: General Agreement on Trade and Tariffs = GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény) Protekcionizmus fölszámolása szabadkereskedelem Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  29. IMF + WB + GATT = Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei - a Bretton Woods-i architektúra A rendszer 1946. július 1-től 1971/1976-ig működött - az alapintézmények ma is meghatározó szerepet töltenek be az intézmények nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  30. 2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezete és működése Bretton Woods: 1944. július 16. Alapokmány: 1945: december 27 (29 tag) Működés: 1947. március 1. Jogállás: ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezete Tagok száma: 184 (2005 10. 01.) Kvótákon alapuló szavazati jog Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  31. Kvóták: 11. Tőkeemelés (1999): 213,5 md SDR (=310 md $) Befizetés: 25% konvertibilis valuta, 75% nemzeti valuta, 250 alapszavazat + 1 szavazat/100.000 SDR USA: 17,5% Palau: 0,001 Mo.: 1,0384 md SDR = 0,49% Fizetési mérleg: „tartalékpozíciók az IMF-ben” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  32. Szervezet & Működés: Közgyűlés : április 1. & október 1. Kormányzótanács („Board of Governors”) 1 tag = 1 kormányzó, 2 ülés /év Végrehajtó tanács: 24 tag, ‘valódi döntéshozó’, ügyvezető igazgató(Rodrigo de Rato y Figaredo – spanyol, hagyományosan európai), állandó tag: USA, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, + 16 országcsoport képviselője dönt: adminisztráció + árfolyam-felügyelet, forráskihelyezés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  33. Országcsoport: együttes kvóta-összeg kb  Magyarország: Ausztria, Belgium, Belarusz, Cseh Köztársaság, Kazahsztán, Luxembourg, Szlovákia, Szlovénia, TörökországΣ= 5,15%, Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság legfőbb tanácsadó testület (Igazgató + 24 kormányzó), évi 2 ülés, a nemzetközi valutáris- pénzügyi rendszer minden fontos kérdésével foglalkozik 2700 alkalmazott Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  34. Az IMF hitelezési gyakorlata Az első hitelszelvény (a kvóta 25%-a) folyó fizetésimérleg-hiány esetén kvázi-automatikusan lehívható, 25% fölött bizonyos terljesítmény-kritériumokat kell vállalni Eredeti és legjellemzőbb hitelkonstrukció: „készenléti hitel” („Stand-by credit facility”): • Maximum 12 hónapos futamidő, • Öt egyenlő részletben, negyedévente • Folyó fizetési mérleghiány finanszírozására, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  35. Visszafizetés 3 ¼ - 5 év alatt, negyedéves részletekben, • Hitelfelvevő „szándéklevelén” alapul, • Szakaszolás - feltételesség - felügyelet, • Árfolyam-felügyelet  gazdaságpolitikai felügyelet - a folyósítás & visszafizetés időszaka során mindvégig negyedévente ellenőrzés • A Valutaalap szótárában „forrásvásárlás” és „-visszavásárlás” („purchase” és „repurchase”), • Folyósítás konvertibilis valutában ($) – 1969 óta SDR-ben, • Ma már 12-24-36 hónapos folyósítás és 3 1/4 – 5 – 7 éves visszafizetés – együttesen: 51 – 120 hónapos hitelviszony az IMF és a tagország között, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  36. Kibővített hitelkeret („extended fund facility”) • Strukturális okokra visszavezethető fizetési mérleghiányok esetében folyósítható, • Hosszabb folyósítási és futamidő, mint a készenléti hitelnél: 3+1 éves folyósítás, 4 1/2-10 éves visszafizetés, féléves szakaszolás, • Készenléti hitel átalakítható kibővített hitelkeretté • Készenléti hitel & kibővített hitelkeret = a Valutaalap rendes hitelkeretei(„ordinary lending facilities”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  37. Különleges hitelkeretek és –politikák(„special lending facilities and policies”): 1.) „kiegészítő tartalékhitel”(„supplemantal reserve facility”)- kivételes jellegű fizetési mérleghiányok esetére hozták létre, az 1998-as d-k-ázsiai válság kezelésére alakították ki erőteljes piaci bizalomvesztés kompenzálására folyósítják, „ a tagország pénzügyi szükségletein és törlesztési képességén alapul” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  38. 2. Kiegyenlítő hitelkeret(„compensatory financing facility”): Hirtelen exportbevétel-kiesések áthidalását szolgálja - az egy-egy nyersanyag vagy/és nyerstermék világpiaci áraitól erősen függő (monokultúrás termelési szerkezetű) fejlődő országok számára gyakran létkérdés; 3.) Korlátozott hitelkeret(„contingent credit lines”): „fertőző” regionális válság esetén folyósítják - eddig: latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában folyósították - 1999 óta Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  39. 4.) Egy korábbi hitelkeretből („kibővített szerkezeti kiigazítási hitelkeret”) alakította át a Valutaalap 1999-ben „szegénység-csökkentő és növekedési hitelkeret”-té az elmaradottság alapproblémái csak hosszú távú megoldásokkal enyhíthetőek! 5.) „gyorssegélyek” („emergency assistance”): „Hirtelen különösen nehéz” helyzetbe került országok igényelhetik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  40. A Valutaalap-hitelek általános feltételei Hitelkeret, terhek Visszafizetési politika feltételek idő(év) részletek hitelszelvények, Gyorssegély, Kiegyenlítő hitelkeret alap-kamat 31/4-5 8 Kibővített hitelkeret alap-kamat 41/2-10 12 Kiegészítő Tartalékhitel alap-kamat + felár 2-21/2 2 Szegénységcsökkentő és növekedési Hitelkeret 0,5%/év 51/2-10 10 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  41. Finanszírozási alapadatok / költségek: • Szolgáltatási díj: 0,50%, • Hitelfolyósítási díj: 0,25%, • Kamatlábak: SDRi = 1,5700 USDi = 0,8900 Euroi = 2,1048 Yeni = 0,0080 1 USD = 0,666758 SDR 1 SDR = 1,499 USD 1 euro = 0,846249 SDR 1 HUF = 0,00323465 SDR Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  42. A Valutaalap-hitelek maximális mértéke(a kvóta százalékában) Készenléti hitel és kibővített hitelkeret Évente 100* Összesen 300* Különleges hitelkeretek Kiegészítő tartalékhitel nincs** Kiegyenlítő hitelkeret Exportbevétel-kiesés 20 Növekvő gabonaimport-költségek 10 Opciós szelvény 10 Szegénységcsökkentő hitelkeret Rendes 140 Kivételes 185 * Kivételesen lehet nagyobb. ** Informálisan 300-500 százalék. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  43. Teljes kihelyezett hitelállomány (2005.10.01.): Összesen: $ 73 md (SDR 49,8 md) LCD – speciális $ 10 md (SDR 6,6 md) egyéb tagországok $ 63 md (SDR 43,2 md)Legnagyobb hitelfelvevők: Törökország $ 17 md Brazília $ 16 md Argentína $ 11 md Indonézia $ 8 md Uruguay $ 2 md Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  44. A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben Mi is valójában a Nemzetközi Valutaalap? A beteg gazdaságok orvosa? A fertőző nemzetgazdaságok karanténjének orvosa? A közgazdasági ortodoxia professzora? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi zenekar karmestere? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi rendszer csendőre? A közgazdasági-gazdaságpolitikai racionalitás letéteményese? Mumus, akinek segítségével kordában tarthatók a szakszervezetek és a civil szervezetek? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  45. Az IMF a világgazdaság egyik legellentmondásosabb(an megítélt) szereplője (lásd az előző diát!) A Valutalap alapvetően befolyásolja a hiteleire ráutalt országok (de csak azok!) gazdasági-társadalmi viszonyait; Feltételesség: Gyakran tartalmaz megszorító intézkedéseket • tipikus hitelezői, tehát külső mentalitás; • Monetáris ortodoxia; • Erőltetett pozíciójavítás kierőszakolása; • Súlyos gazdasági elsősorban növekedési és strukturális) áldozatok és káros társadalmi következmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  46. A Valutaalap „védekezése”: • Szándéklevél elsődlegessége; • Külső hitelezhetőség visszaállítása a cél, • A Valutaalap a „végső mentsvár hitelező”, • Miért nem fordulnak a pénz- és tőkepiacokhoz? (Ott ugyanis csak technikai feltételek vannak: kamatláb + hitelezési költségek és a futamidő), • A „feltételesség” a közgazdasági racionalitás megfogalmazódása - olyan esetben, amikor a hitelért folyamodó nemzetgazdaság súlyos fizetési mérlegzavarba került. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  47. Változások az IMF hitelezési filozófiájában (az 1980-as évek közepétől): • A fizetési mérleg-egyensúly abszolutizálása, a mérleghiányok rövidtávú kiegyenlítése lehetetlen a fejlődő országokban; • Hosszú távú hitelezési gyakorlat szükséges – hároméves készenléti hitel, 3+1 éves kibővített hitelkeret, hosszabb futamidők stb; • Növekedési és struktúraalakítási szempontok érvényesítése a feltételességben; • A külső és a belső egyensúlyi szempontok összhangjára való fokozottabb törekvés, • stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  48. Soros György: „ Az alap elsődleges feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntartása, és ha válság idején a hitelnyújtók megbüntetésével túl nagy kárt okoznak a nyugati bankoknak, éppen a rendszer összeomlását kockáztatják. Másodszor, a programok kivitelezéséhez az IMF-nek szüksége van a kereskedelmi hitelnyújtókra, márpedig a bankok nagyon is jól tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. (…) Végül pedig az IMF-et a kapitalizmus központi országai tartják ellenőrzésük alatt, akiknek nemzeti érdekével ütközne, ha a hitelnyújtást megszűntetnék. Az IMF beavatkozását attól kellene függővé tenni, hogy a hitelezők vállalják-e a rájuk eső veszteségeket.” (…) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  49. „Az IMF-programot a hitelnyújtók megsegítésére találták ki, ezzel pedig csak további felelőtlen tettekre ösztönzik a bajbajutottakat. Ez … nemzetközi pénzügyi rendszerünk bizonytalanságának legfőbb forrása. (…) Az IMF aránytalanul viszonyul a hitelnyújtókhoz és a kölcsönvevőkhöz. Az utóbbiakkal szemben feltételeket támaszt, míg a hitelnyújtók felé nem voltak kikötései. A kölcsönadott pénz, valamint a megszabott feltételek lehetővé tették az adós országoknak, hogy kötelezettségeiknek pontosabban tehessenek eleget – amit egyébként nem tudtak volna. Az IMF tehát közvetett módon a bankokat és a többi hitelezőt segíti.” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

  50. Az IMF tevékenységének alapvető ellentmondásai: • Fejlett országokra „kitalált” konstrukciókat alkalmaz fejlődő országokra; • Csak a hitelfelvevő országok gazdaságpolitikáját tudja befolyásolni (a feltételesség révén) – de soha nem volt képes a fejlett országokkal szemben is érvényesíteni az Alapokmányában foglaltakat; • Alapvetően csak külső szempontokat képes érvényesíteni; • Elmossa a hitelnyújtók felelősségét - az átütemezés révén ugyanis továbbra is képesek (kamat-) jövedelmeket realizálni. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

More Related