140 likes | 315 Vues
A jelöltállítás és a választás szabályai: Ki jogosult a választásra? Minden munkavállaló, aki a munkáltatóval munkaviszonyban áll; akik valamilyen okból távol vannak (kiküldetés, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség, stb…);
E N D
A jelöltállítás és a választás szabályai: • Ki jogosult a választásra? • Minden munkavállaló, aki a munkáltatóval munkaviszonyban áll; • akik valamilyen okból távol vannak (kiküldetés, fizetés nélküli • szabadság, keresőképtelenség, stb…); • határozott idejű munkaviszonyban lévők, részmunkaidősök; • munkaviszonyt létesített nyugdíjas; • részt vehet a választásban a munkáltatói jogot gyakorló, a munkál- • tató is. • A munkavállaló csak abban a körzetben vehet részt a képviselő meg- • választásában, ahol őt foglalkoztatják. • Nem rendelkezik választójoggal: aki egyéb jogviszonyban van foglal- • koztatva (megbízási szerződés vállalkozás) • A választásra jogosultságot a választási bizottság állapítja meg!
Ki választható munkavédelmi képviselővé? • Minden olyan cselekvőképes munkavállaló, aki: • a munkáltatónál legalább 6 hónap munkaviszonnyal rendelkezik; • az újonnan alakult munkáltatónál a munkaviszony időtartamát nem • kell figyelembe venni. • Nem választható munkavédelmi képviselővé: • aki munkáltatójogot gyakorol • munkaviszonyt létesíthet, vagy megszüntethet; • kötelezettségszegés miatt jogkövetkezményt alkalmazhat; • kártérítési felelősséget állapíthat meg. • aki a munkáltató megbízásából lát el munkavédelmi feladatot; • aki a munkáltatónak, vezetőjének közvetlen hozzátartozója;(Mt.) • aki a választási bizottság tagja. • A szakszervezetben, üzemi tanácsban viselt tagság nem zárja ki • a választhatóságot. Választható a határozott időre szerződött is!
Hogyan történik a jelöltállítás? • Jelöltet állíthat a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet: • a jelöltet tagjai közül állíthatja; • több jelöltet is állíthat. • Jelöltet állíthat: • - a munkavállalók 10 %-a; • vagy legalább 10 fő. • A jelöltnek írásban kell nyilatkoznia, hogy a jelölést elfogadja. • A jelöléseket és a nyilatkozatokat a választási bizottsághoz kell • eljuttatni. • Amennyiben a választási bizottság nem talál összeférhetetlenséget, • minden jelöltet köteles a jelölőlistára felvenni. • A munkavédelmi bizottságok és az üzemi tanácsok – mint testületek – • nem rendelkeznek jelölési jogosultsággal.
A jelölt listát a szavazás napja előtt legalább három héttel le kell zárni. • Érvényes: - ha legalább egy név szerepel rajta. • Ha a jelölőlista nem érvényes, akkor a jelölő időszakot meg kell • hosszabbítani, a szavazásra új időpontot kell kijelölni. • Az új időpontot úgy kell megválasztani, hogy a jelöltállítás • lezárásának időpontja és a választás napja között legalább 3 hét • legyen. • A szavazólap tartalmazza: • a munkáltató, részleg, egység vagy telephely nevét; • a jelöltek nevét ABC sorrendben; • szakszervezeti jelölés esetén a jelölt neve után a szakszervezet • nevét; • azt, hogy az adott körzetben hány képviselő kerül megválasztásra; • tájékoztatást arról, milyen módon jelezze a szavazó, hogy melyik • jelöltre szavaz; • figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy érvénytelen a szavazat, • ha a megválasztható számon felül is szavaztak jelöltre.
2.) A választás lebonyolítása - Egyenlő – közvetlen, tikos. - Biztosítani kell minden választásra jogosult számára a szavazás lehetőségét. - Lehetőleg egyidejű legyen a szavazás.
A választás érvényessége, eredményessége. • Érvényes a szavazat: • ha a választási bizottság által kiadott szavazólapon adták le; • ha abból egyértelműen megállapítható, hogy a szavazatot kire adták • le. • Érvénytelen a szavazat: • ha nem a választási bizottság által kiadott szavazólapon történt a • szavazás; • a szavazólapon a választható képviselők számánál több személyt • jelöltek meg; • a választott személyt nem egyértelműen jelölték meg, nem • állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le; • a szavazólapon nem szereplő új nevet írnak fel.
Ki a megválasztott képviselő, pótképviselő? • Képviselő: aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább • a szavazatok 30 %-át megszerezte. • Szavazategyenlőség esetén a hosszabb munkaviszony döntő. • Pótképviselő: az a jelölt, aki nem került megválasztásra, de az érvényes • szavazatok legalább 20 %-át megszerezte. • Lehetőleg válasszunk pótképviselőt! • Érvényes a választás: • ha a jogosultak több, mint fele részt vett a szavazáson. • Az érvényesség kiszámításánál nem kell figyelembe venni: • - keresőképteleneket (betegek); • - szülési szabadságon lévőket; • - gyes-en, betegápolási szabadságon lévőket; • - egy hétnél hosszabb tartós kiküldetésen lévőket; • - tartalékos katonai, polgári szolgálati idejüket töltőket.
Az érvénytelen választást meg kell ismételni. • Időpontja: 30 napon túl, de 90 napon belül. • Érvényes: legalább 30 %-os részvétel esetén. • A megválasztáshoz szintén legalább 30 % érvényes szavazat kell. • Megismételt választás esetén a megválasztott képviselő mandátuma • 2 évre szól. • A pótképviselőséghez ebben az esetben is 20 % érvényes szavazat • kell. • Ha a megismételt választás is érvénytelen, új választást egy év • múlva kell tartani. • Mikor eredményes a választás? • A választás akkor eredményes, ha a jelöltek megfelelő számban • megszerezték az érvényes szavazatok 30 %-át. • Eredménytelen választás esetén 30 napon belül új választást kell • tartani. • 15 napig még új jelöltet is lehet állítani.
Egyéb technikai kérdések: - Szavazatszedő bizottság: - a választási bizottság kéri fel; - tagjaira a választási bizottságra vonatkozó kritériumokat célszerű alkalmazni. - Titkos szavazás feltételeinek biztosítása. - Szavazatok összeszámlálása: választási bizottság feladata. (Egy időben, egy helyen, választási körzetenként.) - Jegyzőkönyvezési kötelezettség:a jegyzőkönyv tartalmazza: - szavazóurnák felbontásának körülményeit; (helyi időpont) - a választás helyét, időpontját; - a szavazásra jogosultak számát; - a szavazáson résztvevők számát; - az összes leadott szavazólap számát; - az érvényes szavazólapok számát;
- az érvénytelen szavazólapok számát; - az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát; - a megválasztott képviselő és pótképviselő nevét; - a választási bizottság tagjainak aláírását.
3.)A választással kapcsolatban felmerült viták eldöntése: • Vita tárgya lehet: • jelöléssel; • lebonyolítással; • eredményével kapcsolatban. • Vitát kezdeményezhet: • a választásra jogosult; • a szakszervezet; • munkáltató 5 napon belül, a választási bizottságnál. • Vita során: • egyeztetést kell tartani; • egyeztetés során a választási bizottság és a szakszervezet dönt. • Sikertelen egyeztetés esetén: • 5 napon belül a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz • fordulhat; • a bíróság 15 napon belül nem peres eljárásban határozatot hoz.
Köszönöm figyelmüket! A választással kapcsolatban felmerülő probléma esetén kérem, forduljanak Alapítványunkhoz. Hartai Ferenc fhartai@freemail.hu 0630 5216137