1 / 73

Az érzelmi intelligenciáról

Az érzelmi intelligenciáról. Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet. Mi az érzelmi intelligencia. Bölcsesség? Temperamentum? Érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának képessége. Néhány téveszme:. - EQ ≠ kedvesnek lenni

waneta
Télécharger la présentation

Az érzelmi intelligenciáról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

  2. Mi az érzelmi intelligencia • Bölcsesség? • Temperamentum? • Érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának képessége.

  3. Néhány téveszme: - EQ ≠ kedvesnek lenni - EQ ≠ érzések egyeduralma - EQ nemfüggő - EQ ≠ genetika, kora gyermekkori tapasztalat A sikerhez több kell, mint szakmai és intellektuális alkalmasság

  4. EQ kutatás története • Érzelmek/intelligencia külön terület 1900-1969 (Thorndike társas intelligencia fogalma) • 1970-89. EQ előfutárai Gardner • 1990-93. EQ mint képesség • 1994-97. A fogalom népszerűsítése • Intézményesülés – komplex fogalom

  5. Az érzelem kutatás alapkérdései • Az érzelem és az információ feldolgozás • Pozitív hangulat felszínesebb gondolkodás • Negatív hangulat szisztematikus gondolkodás • Pozitív érzelem, nagyobb kreativitás • Az érzelem és a gondolat közötti kapcsolat • A válasz gyorsasága • Az emlékezet tartóssága • Az érzelem motiváló hatása • Az érzelem az észlelést befolyásolja • Egyéni különbségek

  6. Az intelligencia összetevői(Sternberg) • A tapasztalatokból való tanulás • Az absztrakt gondolkodás és következtetés • A változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás • Az ember önmotiváló képessége

  7. Érzelmi intelligencia Az érzelmi információ feldolgozás olyan formája, amely magába foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelem megfelelő kifejezését és olyan szabályozását, ami javítja az élet minőségét.

  8. Az érzelmi kompetencia szerkezete Goleman alapján • Személyes (egyéni) kompetenciák Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat. • Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret • Érzelmek kezelése, önszabályozás • Motiváció • Szociális kompetenciák Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak szerepet • Mások érzelmeinek felismerése, empátia • Kapcsolatirányító képesség

  9. Iskolai tevékenységek • Mit PP • Hogyan MIR • Kivel HR EQ; IQ Siker: teljesítménymotiváció, kezdeményezőkészség, meggyőzés, csapatszellem mások megértése, önbizalom Kudarc: merevség, szegényes kapcsolatok

  10. Az EQ és a nevelés • A gyermek önkontrolljának növelése • Stressz kezelés • Problémamegoldás – döntéshozatal • Érzelmi tudatosság

  11. Érzelmileg alkalmatlan szülői nevelési stílus • Az érzelmek tökéletes semmibevétele„Majd elmúlik” • Túlzott engedékenységRögtön elegyengetnek mindent. • A gyerek érzelmeinek lenézése, rosszallásaMegtiltják az érzelmek megélését

  12. Érzelmek felismerése Érzelmeink, erős és gyenge oldalaink, értékrendünk mély megértése • Érzelmi tudatosság-érzelmeink és motivációnk megértése • Pontos önértékelés • Önbizalom-képes a nyugalmát stressz helyzetben is megőrizni • Intuíció képessége

  13. Önszabályozás/Önuralom Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. • Érzelmi önkontroll • Kongruencia • Rugalmasság • Optimizmus

  14. Önszabályozás - önkontroll • Az amygdala gátolja a prefrontális régió működését • Az érzelmek hatékony kezelése (nem elfojtás, nem kiadás) • Kihívás: adrenalin, noradrenalin • Stressz, pánik: kortizol

  15. Kreativitás négy szintes modellje J.H. Poincare • Előkészítés adat és információ gyűjtés • Álmodozás, szabad asszociáció, tudatos kontroll nélkül • Belátás, illumináció: ahá élmény • Kidolgozás

  16. A kreativitás ősellenségei • Túlzott ellenőrzés • Állandó értékelés (korai vagy túlzott kritika) • Túlzott kontroll – gondolati is • Szakadatlan határidők

  17. Motiváció • Teljesítménymotiváció:a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. • Elköteleződés:igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. • Kezdeményezőkészség:készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. • Optimizmus:a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás, az akadályok és kudarcok ellenére.

  18. Motiváció és proaktivitás • Reaktivitás S -----------------------------R kiszolgáltatottság, beszabályozottság • Proaktivitás S ----------felelősség-------R • „Csak az bánthat meg akinek engeded” Eleonor Rosevelt

  19. Motiváció -Emóció A jó munka feltétele a jó hangulat Az áramlat élménye – eustressz Teljesítménymotiváció „kiszámított kockázat” „elviselhető terhelés” Elköteleződés: áldozatokra is képes a sikerért Kezdeményezőkészség – proaktivitás Siker, kudarc, optimista, pesszimista interpretációja „A tévedés esélyt ad a fejlődésre”

  20. Az ember céljai (Donald Weiss) • Pénz – ideális jövedelem • Munka – szakmai előmenetel • Család – kapcsolatok • Tárgyak – áhított javak • Barátok – családon kívüli kapcsolatok • Közösség – társadalom, egyház, politika • Belső értékek – műveltség, tudás, lelki állapot Cél: reális, erőfeszítést igényel, Céltalanság: erőfeszítés hiánya, kiégés

  21. A motiváció folyamat Miért viselkednek az emberek úgy, ahogy viselkednek? Hajtóerő Motívum Cél Magatartás frusztráció Magatartás Motívum Cél Kifelé irányuló agresszió, Önagresszió, Kanalizáció – másik út

  22. Az örömteli élmény jellemzői • Olyan feladat vállalása, aminek az elvégzésére van esély • Elkötelezett, erőlködés nélküli cselekvés • Önkontroll • Feloldódás a tevékenységben • Megváltozott időérzékelés

  23. Az örömteli élmény jellemzői • Arra összpontosíts, amit csinálsz! • A célok világosak legyenek! • Kérj visszajelzést!

  24. Önértékelési deficitNeurotikus célok (Vera F. Birkenbihl) LÉT TETT „Malacka” Menekülés: Betegségbe Agresszióba Munkába „Verj meg!” BIRTOKLÁS „Státuszszimbólumok”

  25. Empátia • Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának a megértése • Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. • Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. • A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.

  26. Az empátia pontosságát rontja • Ha az érzelmek kifejezése tudatosan gátolt • Ha az észlelő nem tudja vagy nem akarja értelmezni a viselkedést (motiváció hiány) • Stressz  önmagára figyel • A másik feltételezett túlzott ismerete • Környezeti tényezők

  27. Empátia – társas radar Kölcsönös mimika Ráhangolódás a partner szükségletére Empatopata – empátiás distressz Pygmalion ereje

  28. Társas kompetenciák • Kommunikáció: • pártatlan érdeklődés, mások véleménye iránt, • képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk • Jó és rossz hírek befogadása • Figyelem, kölcsönös megértés • Minden szociális képesség alapja • Konfliktuskezelés: • tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.

  29. Társas Készségek • A változás katalizálása:változás kezdeményezése vagy kezelése. • Kapcsolatépítés:hasznos ismertségek ápolása. • Együttműködés:képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. • Csapatszellem:a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

  30. Társas KészségekOlyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. • Befolyásolás: • hatékony módszerek bevezetése mások meggyőzésének érdekében. • Magunk oldalára állítsák az embereket • Közös elemek hangsúlyozása • Vezetés: • egyének és teamek inspirálása és irányítása.

  31. A munkaadók által preferált tulajdonságok • Figyelem és jó kommunikációs készség • Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) • Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) • Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) • Hatékony szervező és vezetői készség

  32. „Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége

  33. Kompetencia szerkezete • Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) • Képesség, készség • Motiváció (Intrinzik) • Személyiség vonás, attitűd

  34. Kompetencia Problémahelyzetekben mozgósítható tudás, eredményes cselekvésre való képesség • Kognitív • Személyes • Szociális

  35. Gyermekek szociális kompetenciája • Felhívni magára a felnőttek figyelmét • Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket • Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése • Vezetés, követés, utánzás képessége • Teljesítmény feletti büszkeség • Interakciók száma, milyensége

  36. IQ EQ A gyerekek: magányosabbak depresszívebbek haragvóbbak rendetlenebbek idegesebbek aggályoskodóbbak agresszívebbek

  37. Iskolaérettség • Önbizalom • Kíváncsiság • Céltudatosság • Önkontroll • Társas kapcsolódás képessége • Kommunikációs érzék • Együttműködés

  38. Kommunikáció Szervezés Érdekérvényesítés Szociális tanulás Tolerancia Kapcsolatteremtés Szociális elfogadás Én elfogadás Szociális képességrendszer

  39. Szociális kompetencia • Öröklött elemek • Szociális rutinok (arcfelismerés, hang) • Hajlamok (párképzés, birtoklás, kötődés, gondozás) • Tanult elemek • Egyén (önértékelés, nyitottság, attitűd) • Család (modellnyújtás, kötődés) • Iskola (fizikai környezet, szociális struktúra, pedagógus, kortárs) • Környezet (kulturális hatások, kívánatos és elfogadott viselkedés)

  40. Szociális kompetencia összetevői Stephens alapján

  41. konfliktuskezelés figyelemfelkeltés üdvözlés segítés másokon viselkedés pozitív attitűd mások iránt – asszertivitás, mérsékelt hangnem – kéréskor – mosoly – önként, kérésére – játékszabályok betartása – sokszínűség elfogadása I. Személyközi viselkedés

  42. II. Önmagával szembeni viselkedés • Következmények vállalása • Etikus viselkedés (jó/rossz elkülönítése) • Érzelmek kifejezése • Pozitív én-attitűd, -önelfogadás • Felelősség tanulásban, kapcsolatokban

  43. III. Feladattal kapcsolatos viselkedés • Kommunikáció feladatvégzés közben – kérdésre válaszol • Figyelés feladatvégzés közben • Csoporton belüli aktivitás, szívesen együttműködik • Mások előtti szereplés vállalása

  44. IV. Környezeti viselkedés • Környezet megóvása • Étkezési viselkedés • Közlekedés

  45. Fejlesztési lehetőségek • Modellnyújtás • Szociális problémamegoldás • Szerepjáték/szerepcsere • Történetek megbeszélése Készlet - aktivitás

  46. Munkában • csoportban végzett munka • kooperációs hajlandóság • versengés/együttműködés egyensúlya • egoizmus/altruizmus egyensúlya

  47. Iskolában • proszociális viselkedés • korrektség, tisztesség, felelősség, megbízhatóság, kötelességtudat, tolerancia, szolidaritás, megérés, segítőkészség

  48. A munkaadók által preferált tulajdonságok • Figyelem és jó kommunikációs készség • Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) • Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) • Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) • Hatékony szervező és vezetői készség

  49. Hatékony együttműködés • Alapszint: • Konstruktív ötleteket ad • Aktív a csoportmunkában • Elfogadja a segítséget • Középszint: • Segít másoknak ha kell • Elfogadja a kritikát és tud változtatni • A feladat befejezéséig folytatja a munkát • Emelt szint: • Érzékeny a csoporttagok igényeire, korlátaira • Vezetői készségeket mutat, koordinál

More Related