Az e gészségügy átalakítása

1. Az egészségügy átalakítása Holló Imre Pénzügyi csúcstalálkozó II.2005. szeptember 16.

2. Kiindulópont 1. • Közhely: az egészségügy egy „tékozló koldus”, azaz pazarlás és alulfinanszírozottság egyszerre jelentkezik • Azonban bármilyen átalakítás csak akkor lehet sikeres, ha a két problémát egyszerre kezeli. Vagyis: a reform célja vagy következménye nem lehet a megtakarítás!

3. Kiindulópont 2. • Magyarországon elvileg mindenkinek, szinte minden jár, „ingyen”, azonnal es a választás teljes szabadsága (kórház, orvos) mellett • Természetesen a valóságban ez most sincsen így, de a fejekben ez a képzet • Tehát bármilyen reform ebből csak elvenni, megkurtítani, fizetőssé tenni tud. Ez pedig politikailag nem könnyen eladható . . .

4. Egyébként valóban keveset költünk közpénzből egészségügyre

5. Sőt az elmúlt időszakban nálunk csökkentek szinte a legjobban ezek a kiadások

6. Az OECD megállapításai a magyar egészségügyről „Tények: • Az egy főre jutó egészségügyi közkiadást tekintve nagyobb a lemaradásunk az EU átlagától, mint az egy főre jutó GDP-t tekintve • Az Egészségbiztosítás 2005. évi költségvetése és 2006-2007. évi irányszámai - az egészségügy pénzügyi forrásait tekintve - az EU országok többségétől való lemaradás növekedését vetítik előre. • A magyarországi magánkiadások aránya az egyiklegmagasabb az EU-ban. (Nem a magánkiadások arányának a növelése, hanem a hálapénz „kiváltása” a fő kérdés.)”

7. Átalakítás • A magyar (és általában a volt szocialista) egészségügyi rendszerek megváltoztatásához nem elég (de szükséges) az ösztönzőket rendbetenni • Egyszerre kell „felülről” és „alulról” hozzányúlni a rendszerhez

8. 1. Átalakítás felülről • Az egyik alapvető probléma, hogy túl sok kórház van Magyarországon, de mivel különböző tulajdonosok vannak, lehetetlen a racionális regionális egyezkedés • Ennek ellenére a Kormányzatnak el kell készíttetnie egy kórház master plant és ha bezárásokat nem is, de az új fejlesztéseket (NFT, címzett támogatások, központi beruházások) ennek alapján kell elvégeznie illetve a regionális egyeztetéseket megkezdenie • Egy master plan egyébként egy vásárló típusú biztosítót is segítene

9. 2. Játéktér megteremtése • Értelmetlen a kiegészítő biztosítás vagy az öngondoskodás, ha továbbra is mindent, mindenkinek, azonnal és ingyen adunk • El kell kezdeni átláthatóvá és racionálisabbá tenni a játékteret: • Alap-csomag meghatározása (legnehezebb) • Beteg-utak szűkítése (ha valaki ettől eltér fizessen) • Szakmai protokolok általánossá tétele (100 lépés része) • Szorosabb összhangot kell teremteni a járulékfizetés és a jogosultság között (valódibb biztosítást, a 100 lépés ezt is elindította)

10. Alap-csomag • Latin-Amerika • Pozitív lista (de ott ez az „üres” csomaghoz képest valóban pozitív volt...) • Oregon (USA) • Prioritás-sorrend (lakosság aktív részvétele mellett) • Vonal (költségvetési keret) meghúzása • Szlovákia • Prioritás-sorrend (Parlament által elfogadva) • Az első 6,700 ICD-10 kategóriában (az összesen 11,000-ből) nincs co-payment • A többire sávosan van (tehát a prioritás lista végén 100% a co-payment) • Megfontolandó még • Alap-csomag volumenkorlátokkal (pl. egy évben csak X számú májátültetés) és várólista (bizonyos esetekben már létezik) • Szakmai protokollok erősebb érvényesítése (aki ettől el akar térni, az fizessen) • Nem-bizonyítothatóan hatékony eljárások kivétele a csomagból

11. 3. Biztosítás • Az alap-csomag (a szolgáltatások legnagyobb része) tekintetében meg kell őrizni az OEP monopol helyzetét. Ebben a tekintetben a nemzetközi példák nem támasztják alá a finanszírozói verseny hatékonyság vagy minőségnövelő szerepét. (lásd “Private Health Insurance in OECD countries” OECD tanulmányát) • A kigészítő szolgáltatásokra ösztönözni kell a magánbiztosítók szerepét (ezt főleg a szolgáltatások világos körülhatárolásával és a környezet kiszámíthatóbbá tételével lehet legjobban elérni) • Erősíteni kell az OEP önállóságát és vásárlói szerepét (ehhez a felügyeletet és a stratégiai iránymutatást meg kell oldani)

12. 4. Kórházak önállóságának növelése • Semmi sem indokolja az állami vagy önkormányzati szerepvállalás jelenlegi mértékét • Ha az állami biztosítón keresztül az állam tudja, hogy az állampolgárainak mit akar vásárolni, akkor a „kitől”-re az a válasz, hogy aki a legjobb minőségű szolgáltatást a legjobb áron adja • A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a korházak (magán, állami, egyházi, stb.) közötti verseny jó a betegeknek

13. 4. Kereslet szabályozása • Co-payment bevezetése (nem bevétel-növelő céllal, lásd Szlovákia) • Gyógyszer-fronton: háziorvosok és szakorvosok sokkal nagyobbfokú ellenőrzése és kedvező tapasztalatok átvétele az IBR-ből