DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.

1. DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II. Az oktatás folyamata

2. Amiről szó lesz: • I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe • az önszabályozó tanulás összetevői • motiválás, aktivizálás, megerősítés, differenciálás • II. A folyamat felépítése, struktúrája (makro- mikro szerkezete) • ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, • ellenőrzés • a folyamat tervezési szintjei • III. Az oktatás szervezeti és munkaformái • óratípusok jellemzői • IV. Az oktatás módszerei • stratégiák és módszerek

3. I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe SZAKMAI TUDÁS TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI Tanári mesterségbeli tudás Személyes rátermettség 1. TANULÁSI SZÜKSÉGLET 1. ÖNISMERET 2. TERVEZÉS 2. ÖNÁLLÓSÁG ÉS DÖNTÉS 3. STRATÉGIÁK megvalósítása 3. TÖREKVÉS ÉS BIZALOM 4. FELMÉRÉS és akkreditálás 4. ÉRZÉKENYSÉG 5. MEGFIGYELÉS, ELEMZÉS 5. EMPATIKUSMEGÉRTÉS 6. ÖNFEJLESZTÉS 6. KONGRUENS VISELKEDÉS 7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7. FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS

4. A nem tudástól a tudásig vezető folyamat • Meglévő ismeretek • Képességek • Érdeklődés • Motiváltság • Tanulékonyság Ezekre építkezve szélesíthetjük a tanulók látókörét, bővíthetjük meglévő tudásukat Hogyan segítsük ebben a tanulót? Mit fejlesszünk ahhoz, hogy önállóan tudjon tanulni?

5. Önszabályozás az oktatás folyamatában A tanítás - tanulás folyamata minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések , tevékenységek sorozata, amely magában foglalja ; - a kognitív önszabályozás, illetve - a motivációs önszabályozás kiépítésének, kialakításának folyamatát is, amely során kiépül a tanuló önálló tanulásra való képessége; - kognitív önszabályozása, valamint - a tanulási motivációinak magas szinten szerveződő önszabályozása is

6. Az önszabályozó tanulás összetevői Önszabályozás CÉL Kognitív Önszabályzó stratégia Motivációs önszabályozó stratégia 5 6 Alkalmazni tudás: Gondolkodás, feldolgozás, elemzés, következtetés, döntés… Kognitív stratégia, metakogníció Motivációs stratégia kialakítása 3 4 Tantárgyi tartalom tudása Tanulni tudás és tanulási motiváció 1 Tantárgy-specifikus tudás 2

7. Tanulás és motiváció: VISZONYULÁS FELTÉTEL IRÁNYÚLTSÁG KITARTÁS EREDMÉNYESSÉG INTENZÍTÁS TARTÓSSÁG MOTIVÁCIÓ TANULÁS A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ SZINTJEI: • Beépült: lelkiismeret, kötelességtudat • Belső: tananyag i. érdeklődés, kíváncsiság • Külső:külsődleges cél elérése • Presztízs motiváció: külső és belső egyaránt

8. A tanulók önálló tanulni tudását kifejlesztő folyamatok • Önálló tanulás nehézségei: • kudarc megszokássá válik • stressz, agresszivitás,koncentrációs zavar szorongás,félelem Tanulni király! Problémák: • tanulás tempója, • kommunikációs készség zavarai, • megértés problémája, • figyelem, • gátlás,szorongás

9. Motiváció önszabályozása(meta-motiváció) • Tevékenységorientáció Tanulói jellemzők: - erőfeszítés - kezdeményezés - kitartás és biztonság - a diák érdeklődést mutat a feladat irányába,fontosnak tartja azt • Helyzetorientáció Tanulói jellemzők: - tétovázás - változékonyság - bizonytalanság - saját aktuális érzelmi állapota befolyásolja • A magasabban motivált tanulók kitartóbbak,még akkor is ha a feladat elvégzése nem sikerült.

10. II. Az oktatási folyamat felépítése, struktúrája Céltudatos tevékenység, ahol az ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés és értékelés egymást követő és egymást átszövő elvszerű és tervszerű rendszereként jelenik meg.

11. Nagy Sándor • Mikrostruktúra • Figyelem felkeltése • Tanulók informálása a célokról • Előzetes ismeretek • Új ismeretek • Tények, jelenségek elemzése • Fogalomalkotás, következtetések • Rendszerezés, rögzítés • Alkalmazás • Teljesítmény mérése • Makrostruktúra • Ismeretszerzés • Alkalmazás • Rendszerezés • Rögzítés

12. Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Tanári tevékenységek, és elvek Tanulók , csoportok helyzete • Motiválás • Aktivizálás • Érthetőség • Szemléltetés • Differenciálás • Fokozatosság • Visszacsatolás • Megerősítés • Fejlettség • Sajátosság • Előzetes ismeret • Tapasztalat • Összetétel

13. Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Motiválás:Tanulásra mozgósító különböző pedagógiai eljárások összessége, melyekkel felébreszthető a tanulási kedv. Aktivizálás: Olyan szerező, irányító folyamat, melynek célja a tanulók belső aktivitásának kialakítása. Érthetőség: Olyan folyamat, melynél a tananyag világossá tétele a cél. Függ a tanulók előismeretétől, és a differenciált pedagógiai módszerektől. Szemléltetés:Szemlélet felhasználásával, kézzel fogható tárgyak bemutatásával, modellezésével, ábrázolásával történik.

14. Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezésének elvei, tevékenységei Tudományosság: tudományosan igazolt ismereteket kell tartalmazni a tananyagnak. Figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, tapasztalatait de az egyszerűsítés nem mehet a szakszerűség rovására Differenciálás: A gyermek életkori sajátosságának, érdeklődésének, eltérő jellegének figyelembevétele. Fokozatosság: Minden új anyag az előzőre épül, s egyben előremutat a következő szintre. Visszacsatolás: A tanárnak folyamatos tájékoztatást kell kapnia a tanulók előrehaladásról, fejlettségi szintjükről. Megerősítés: A tanár által a tanulóknak adott visszajelzés.

15. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT STRUKTÚRÁJA A FOLYAMATBAN CIKLIKUSAN VISSZATÉRŐ TUDATOS TANÁRI-TANULÓI TEVÉKENYSÉGEKET AZ OKTATÁS SZERKEZETI ELEMEINEK, MÁS NÉVEN DIDAKTIKAI FELADATOKNAK NEVEZZÜK. makro- struktúra ismeretszerzés alkalmazás rendszerezés rögzítés ellenőrzés értékelés A folyamat mikro- strukturális elemei • A figyelem felkeltése, informálás a célokról • Előzetes ismeretek felidézése • Az új ismereteket megalapozó tények biztosítása • Tények, jelenségek,folyamatok elemzése • Fogalomalkotás, következtetések levonása • Rendszerezés és rögzítés • A tanultak alkalmazása • A teljesítmények mérése, értékelése

16. ISMERETSZERZÉS • A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése • • motiváció: a figyelem felkeltése, a célkitűzések pontos megfogalmazása • eszközei: • a probléma-megfogalmazása • részcélok és feladatok kijelölése • a csoport facilitálása • ( + hangulat-érdeklődés felkeltése, kialakítása) - Metodika és munkaforma kiválasztása az új ismeret elsajátításához - A tananyag differenciált elemzése - Induktív-deduktív következtetések levonása, direkt-indirekt bizonyítások - Elsődleges rendszerezések és rögzítések -Az ellenőrzés különböző formáinak és szintjeinek végrehajtása

18. ALKALMAZÁS FŐ CÉL, ÉS FELADAT : az ismeretek tudatosítása, alkalmazási körének kiszélesítése • Az alkalmazás fogalmi tisztázása, értelmezése, gyakorlati „hasznossága” • Az alkalmazás különböző szintjeinek bemutatása • Az alkalmazások osztályozásának megadása RENDSZEREZÉS • Elsődleges rendszerezés (tanóra/ aktuális ismeretek kötése) • Parciális rendszerek kialakítása • (tematikus egység/ ismeretek belső rendszerek kiépülése) • 3) Komplex rendszerek kialakítása (tantárgyra, ill. tantárgyi integráció) RÖGZÍTÉS • Elsődleges rögzítés (szakaszos és általános) • Folyamatos rögzítés (logikai és szinten-tartó) • Befejező rögzítés (a teljes tananyagra vonatkoztatva)

19. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS • - CÉLJA, FELADATA • - FORMÁI • MÉRÉSMETODIKAI KÖVETELMÉNYEI • OBJEKTIVITÁS, • VALIDITÁS (ÉRVÉNYESSÉG), • RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG)

20. TANULÁSI TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSE KEZDETE FOLYAMATA DIAGNOSZTIZÁLÓ SZUMMATÍV FORMATÍV A felhasználható előismeretek szint informáló értékelése A tanulási folyamatot befolyásoló formáló- segítő A tanulási folyamat lezáró-összegző értékelése FUNKCIÓI Indulási tudás és készségszintet feltáró Számszerű értékelést nyújt Gyakorlást szolgáló STANDARD MÉRŐLAPOK FELMÉRŐLAPOK MUNKA-ÉS FELADATLAPOK

21. Pedagógiai dokumentumok Tanterv Tanmenet Tematikus terv óravázlat

22. A számítástechnika alapjai Tanmenet

25. Az osztály: 10. A • Az óra helye a tanmenetben: 5.-6. óra • Az óra helye a témakörben: • Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra • Az óra feladatai: a Pascal program szerkezetének megismertetése, Pascal program készíttetése. óravázlat

26. III. MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A TANÓRA a INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) FELDOLGOZÁSÁRA SZERVEZŐDIK A TANÓRA az INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) ÁTADÁSRA SZERVEZŐDIK A STRATÉGIA EGY MÉRHETŐ TANULÁSSZERVEZÉSI FILOZÓFIÁT, LOGIKÁT KÖVET. A MÓDSZER EGY KITŰZÖT CÉL ELÉRÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDJAIT HATÁROZZA MEG

27. ALAPMÓDSZEREK: • - TANÁRI MAGYARÁZAT /frontális • tanítás/ • MUNKÁLTATÁS /egyéni de nem önálló/ • - INDIVIDUÁLIZÁLÁS /egyéni és önálló/ Beszélgetés, kérdve-kifejtés Előadás prezentációval, eszközökkel Variációs módszerek, Házi feladatok előírása Egyéni feladatok, hf., struktúráltfeladatok MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK: Csoportmunka, játék, vita, kutató-felfedező módszerek, projekt módszerek/labor munkák Programozott oktatás, Oktatócsomag, Projekt munkák, Mesterfokú ismeretfeldolgozás STRATÉGIÁK /komplex módszerek: Célközpontú - és Szabályozáselméleti stratégiák

28. STRATÉGIÁK CÉLKÖZPONTÚ SZABÁLYOZÁSELMÉLETI • Információtanítás • Fogalomtanítás • Készségtanítás • Kooperatív tanulás • szociális, tanulási készségek tanulása • Felfedezéses tanulás • Gondolkodás fejlesztése • Nyílt oktatás • aktivitás saját tanulásirányításban • Adaptív oktatás • tanulási felkészültséghez igazodik • Programozott oktatás • lineáris, elágazásos, oktatócsomag • Optimális elsajátítás • felzárkóztató és gazdagító anyagok

29. Módszerek Kiválasztás szempontjai • Előadás • Magyarázat • - értelmező, leíró, ok-feltáró • Elbeszélés • Megbeszélés • Vita • Szemléltetés • Projektmódszer • Kooperatív módszer • szimuláció, szerepjáték, játék • Házi feladat • alapelvek • célok, feladatok • tartalom és módszer • életkori (tanulási) sajátosságok • feltételek (terem, eszköz…) • tanárok lehetőségei, adottságai

30. Projekt módszer Kooperatív módszer • A középpontban egy gyakorlati jellegű probléma áll • Cél-téma kiválasztása, • Tervezés, • Kivitelezés, • Projekt bemutatása; zárás és értékelés Jellemzői: • Nagyfokú szabadság és kreativitás • Indirekt tananyag elsajátítás • Cél a produktum, aminek eszköze a tanulás • Tanulási önállóság, ismeretek integrálódása • Kapcsolatok kialakítása • A tantervi keretek megbontása; Megvalósítás: projekt hetek beiktatása • Középpontban egy - kívülről kapott- ismeretfeldolgozás, feladat megoldása áll • Feladat kiadása, célok megbeszélése • Csoportszerepek, feladatok meghatározása • Az együttműködés szintjének meghatározása • Kivitelezés • Feladat bemutatása, vitája, értékelése Jellemzői: • Cs. tanulás egyéni teljesítmény alapján, • Cs. tanulás egyéni vetélkedés alapján, • Mozaiktanulás; szakértői szerep • Csoportkutatás résztémák alapján

31. IV. Az oktatás szervezeti és munkaformái (az óratípusok jellemzői) Szervezeti formák: – iskola –tanóra –tantárgy– osztály – tanulmányi kirándulások, látogatások – szakkörök – korrepetálás, tanulószoba – napközi – iskola otthon – szaktantermi rendszer – önművelődési szervezeti formák Munkaformák. – frontális munka – csoport munka – egyéni munka

32. Óratípusok és modellek jellemzői Az órák jellegét (típusát) elsősorban azok a didaktikai feladatok szabják meg, amelyek az órákon érvényesülnek. Az órák jellege szerint megkülönböztetünk: - Új ismereteket feldolgozó órát; - Az ismereteket alkalmazó gyakorló órát; - Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező, összefoglaló) órát; - Az ellenőrző órát. Az új ismereteket feldolgozó óratípus általános felépítése a következő: - Célkitűzés (az óra tárgyának, céljának megjelölése, kifejtési terv közlése). - Az új anyag feldolgozása (változatos módszerekkel). - A legfontosabb tételek összefoglalása, rögzítése, (megszilárdítása) - Gyakorlati alkalmazás. - Házi feladat kijelölése. (pontosított követelmények megfogalmazása)

33. Az ismeretet alkalmazó, gyakorló óra Az ismeretek alkalmazása- és gyakorlása, amely a tanórák nagy részének a jellegét meghatározza, és egyúttal a tanár feladatait is kijelöli. Amikor már feltételezzük a jártasság és készség meglétét. Az óra felépítése a következő: - házi feladat ellenőrzése, - célkitűzés, motiváció, - a megfelelő ismeretek, szabályok felidézése, ismétlése, - próbagyakorlatok, esetleg közös gyakorlatok a szabályokkal kapcsolatban, analóg feladat, - a kiosztott feladatok megoldása, gyakorlatok elvégzése, (közös megbeszélés alapján vagy önállóan), - az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése, - házi feladat kijelölése (pontosított követelmények, írásbeli feladat, kritériumok)

34. Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező óra) Az ismétlés akkor hatékony, ha egyúttal rögzítési feladatot is teljesít. Olyan óratípusról van szó, amelyben egyszer az ismétlő, máskor pedig a rendszerezés lesz a hangsúlyosabb. Célja, a részletekbe való elmerülés helyett mindig a tananyag lényegének kiemelése, súlypontok képzése, kialakítása. Az óratípus általános felépítése: - Célkitűzés, az óra tárgyának megjelölése, a megadott rendszerezési szempontok felidézése, motiváció. - az ismétlés, rendszerezés megvalósítása, változatos módszerekkel és eszközökkel, - a tanári összefoglalás, a tanulói munka értékelése, - új szempontok kijelölése a tananyag más szempont szerinti feldolgozásához - az otthoni feladatok kijelölése, pontosítása.

35. Az ellenőrző óra • Az ellenőrzés valamennyi órának szerves része. • A következőket lehet ellenőrizni: • a tanulók ténybeli ismereteit, • a tények, jelenségek kapcsolatainak, okozati összefüggéseinek ismeretét, az általánosítások tudását, • az ismeretek tartósságát, alkalmazásukban való jártasságot és készségszintet. • Az óra felépítése általában az alábbiakat követi: • - az óra tárgyának, feladatának megnevezése, célkitűzés, • - a tanulók ismeretének, készségeinek ellenőrzése különféle módszerekkel, • - az ellenőrzés eredményeinek összefoglalása, értékelés • - házi feladat kiadása (az ellenőrzött anyaggal, vagy az új téma előkészítésével lehet kapcsolatos)

36. Tételek; Didaktika és oktatásszervezés II. (MA) • 1. Ismertesse az oktatási folyamat és a pedagógus szerepét a tanulásirányítás konkrét órai tevékenysége alapján (jegyzet) • 2. Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat pedagógiai jellemzői; (az önszabályozó tanulás összetevői ábra értelmezése). Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezésekor, milyen elveket, tevékenységeket kell figyelembe venni? (Falus; 229-233 old.) • 3. A tanulás és a motiváció kapcsolata, szintjei. A motiváció önszabályozása (Falus 239-242./ 251-255. old) • 4. Példán keresztül ismertesse az oktatási folyamat makro- és mikroszerkezetének összetevőit! (a tanulásszervezés hatékony lépéseit.) (jegyzet + Falus; 234- 236 old.) • 5. Mutassa be a szervezeti és munkaformákat, jellemzői alapján (jegyzet) • 6. Ismertesse az oktatási folyamat tervezési szintjeit (a pedagógus egyéni tervei)! Mi a szerepe a tanmenetnek, tematikus tervnek és az óravázlatnak? (Falus; 481- 485 old.)

37. 7. Értelmezze a stratégia- módszer kapcsolatát, jellemezze a célközpontú stratégiákat! (Falus; 272-279 old.) • 8. Jellemezze a szabályozáselméleti stratégiákat! (Falus; 279-285 old.) • 9. Értelmezze a módszer fogalmát, milyen problémát vet fel a csoportosítás kényszere? (279-285 old.) Melyek a módszerek kiválasztásának szempontjai? (Falus; 313-317 old.) • 10. Példán keresztül ismertesse az előadás-, magyarázat és az elbeszélés módszerek jellemzőit! (Falus; 286- 295 old.) • 11. Példán keresztül ismertesse a megbeszélés a vita és a szemléltetés módszerek jellemzőit! (Falus; 296-306 old.) • 12. Példán keresztül Jellemezze a projektmódszer a kooperatív a szimuláció és a házi feladat módszereket! (Falus; 306-313 old.)