Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VII. A parlamentarizmus főbb intézményei • 16. A parlamentarizmus főbb intézményei I. • 17. A parlamentarizmus főbb intézményei II. • Az államfő jogállásának jellegzetességei • Az államfő és a kormány viszonya • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 16. tétel: A parlamentarizmus főbb intézményei I.(a politikai felelősség, a felelős kormányzás; az uralkodó sérthetetlensége, a királyi tanácsadók jogi felelőssége, az egyéni és kollegiális felelősség, a bizalmatlansági, illetőleg a bizalmi indítvány)

3. 1. Politikai felelősség Címzettje: VH (kormány) 1782 Anglia: Lord North kormánya, inkább lemondott, hogy elkerüljön egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági indítványt Oka: az uralkodó nem vonható felelősségre, sérthetetlen

4. 2. Az uralkodó sérthetetlensége Nem ítélkezhet felette bíróság vagy más emberi hatóság, hiszen hatalma Istentől ered A kormányzás azonban lehet rossz. Akkor ki ezért a felelős? – A király tanácsadói!

5. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (1) • Anglia (14. sz.): impeachment eljárás (a királyi tanácsadó felelősségre vonása, ha valamely jogellenes intézkedésben közreműködött) • Gyakran azonban valójában politikai ok állt a háttérben ↓ • A 17-18. századtól az uralkodó a parlamenti többség tagjai közül nevezi ki tanácsadóit, tisztviselőit, hogy a kormányzati döntések parlamenti támogatottsága biztosított legyen • Ha azonban a parlamenti többség bizalma megrendül a tisztviselőben, kézenfekvő, hogy le is válthassa őt (őket) • Ez elterjed a 19. században az európai kontinensen is

6. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (2)

7. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (3) KITÉRŐ A JOGI FELELŐSSÉG KAPCSÁN: Milyen jogszabályt sérthet meg a tisztviselő (miniszter)? • Alkotmányos jogrendet: • Pl. alapvető jog, szabadság megsértése, stb. • Rendszerint különös bírói fórum jár el: a képviselőház emel vádat, a felsőház kiválasztott tagjai döntenek • Az eljárás büntető karakterű • Közigazgatási jogrendet: • Pl. hatáskörtúllépés, hatáskörelvonás • Rendszerint közigazgatási bíróság jár el • Büntetőjogot: • Ha miniszteri minőségében sérti • Pl. vesztegetést fogad el, hatalmával üzérkedik (Polgári jogot) Visszatérés a politikai felelősséghez: ↓

8. 4. Egyéni vagy kollektív felelősség

9. 5. Bizalmatlansági indítvány – bizalmi indítvány A) Bizalmatlansági indítvány: - a politikai felelősség érvényesítésének jogi formája - ki kezdeményezheti? (pl. parlamenti frakció) B) Bizalmi indítvány: - a kormány maga kezdeményezi - pl. súlyos, népszerűtlen döntéssel összekötve, a felelősség szétterítése ill. politikai tőke kovácsolása érdekében [M.o.: kollektív felelősség és konstruktív biz. ind.]

10. 17. tétel: A parlamentarizmus főbb intézményei II. (a parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása, a kormány megalakulása, a kormánytagság és a parlamenti tagság viszonya, az ellenőrzés egyéb formái, a költségvetési jog, a feloszlatás és az elnapolás, a kisebbségi kormányzás)

11. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (1) Parlamentáris kormányforma = a kormány a parlamenti többségére támaszkodva kormányoz, s politikailag irányítja is e többséget (a kormányzás irányának meghatározása, jogalkotási program, stb.) • de politikai felelősséggel tartozik az parlamentnek Probléma: hogy fér ez össze a hatalmi ágak elválasztásának elvével? (Montesquieu)

12. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (2) Általános séma: De kivételek:

13. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (3) Tehát: a szervezeti elválasztás nem jelent hermetikus elzártságot, egymástól elhatárolt működést • Sokkal inkább sajátos együttműködés, kölcsönös fékező-ellenőrző szerepkör • „checks and balances”

14. 2. A kormány megalakulása (1) A parlament és a kormány viszonyának egyik kulcskérdése. Anglia példája: a VH vezetőit az uralkodó nevezi ki • A parlament erősödése nyomán egyre kisebb a mozgástere: • A kormányzás feltétele, hogy a parlament részéről fennálljon a bizalom

15. 3. A kormány megalakulása (2) Az államfő általi felkérést/kinevezést követőn két lehetőség:

16. 3. A kormány megalakulása (3) Az egyes miniszterek kinevezése: • A kiválasztás a kormányfő lehetősége (neki kell együtt dolgoznia velük) • A kinevezési jogkör formálisan az államfőé A TH és VH viszonyának másik kérdése:

17. 4. A parlamenti tagság és a kormánytagság viszonya Kizárja-e a hatalmi ágak elválasztása, hogy átfedés legyen? Két fontos szempont – és modell:

18. 5. A parlamenti ellenőrzés egyéb formái Parlamenti bizottságok, vizsgálóbizottságok Kérdések, interpellációk Költségvetési jog (Bizalmatlansági indítvány)

19. 6. A kormány parlament fölötti ellenőrzésének egyéb formái A) Parlament-feloszlatási jog: • Kinek a joga: formálisan az államfőé, de a kormány kezdeményezheti • Mikor: ha a kormánytöbbség az új választástól azt reméli, hogy a meginogni látszó bizalom az új parlamenti összetétel révén helyreáll • Korlátok: • Pl. 1875-ös francia alaptörvény: csak a Szenátus jóváhagyásával • Pl. 1919-es Weimari Alkotmány: ugyanazon okból csak egyszer • Meghatározott határidőn belül új választásokat kell tartani B) A parlament elnapolása: • Kinek a joga: az államfőé (az angolszász hagyományban a képviselők maguk is dönthetnek így) • Az elnapolás alatt a parlamenti munka szünetel • Mikor: ha fennáll annak az esélye, hogy ez idő alatt új választás nélkül sikerül megoldást találni a politikai válságra • Korlátok: • Hány napra szólhat • Hányszor lehet elnapolni az ülést egy ülésszak alatt

20. 7. Kisebbségi kormányzás Kormány – parlamenti többség nélkül • Rendszerint átmeneti forma – sok egyeztetést igényel, esetről-esetre összeszedett többség USA: „dividedgovernment” * * *

21. Az államfő jogállásának jellegzetességei

22. I. Monarchiákban (király/császár)1. Uralkodói sérthetetlenség (1) A király személye szent és sérthetetlen: • Bűnvádi eljárásnak nincs helye ellene • Bíróság elé nem idézhető • Különös büntetőjogi védelem (felségsértés) Összefügg az uralkodói „felelőtlenséggel”: • Nincs jogi felelőssége: jogszabálysértés esetén nem vonható felelősségre (hisz ő az emberi jog forrása) • Nincs politikai felelőssége: nem a parlamenti többségre épül a hatalma – nem váltható le DE: létezett a középkorban ellenállási jog (jusresistendi) – az isteni törvényeknek alá van vetve • Az abszolút monarchiákban azonban ez eltűnt

23. 1. Az uralkodói sérthetetlenség (2) Alkotmányos monarchiákban megjelenik a miniszteri ellenjegyzés intézménye: • Az uralkodó intézkedése (esetleg szűk körű kivétellel) csak akkor érvényesek, ha azt valamely miniszter ellenjegyezte • A miniszter az ellenjegyzéssel felelősséget vállal (nem köteles ellenjegyezni, de akkor vissza kell adnia megbízatását)

24. 2. A trónbetöltés rendje

25. 3. Az uralkodó helyettesítése • Alapkérdés: a helyettes jogköre mire terjed ki? • Rendszerint szűkebb jogkör, mint a királyé • De ha elhúzódik a helyettesítés, akkor a helyettes jogköre gyakran „kiszélesedik”

26. 4. Az uralkodó kormányzati jogosítványai Pl.: • rendeletalkotás (miniszteri ellenjegyzéssel) • „birodalmi végrehajtás” (Német Birodalom – alkotmányt sértő szövetségi tagállammal szemben) • utasítás-adás a közigazgatásnak (miniszteri ellenjegyzéssel) • a köztisztviselők kinevezése (nem föltétlenül csak a minisztereké) • az ország nemzetközi jogi képviselete • fegyveres erők főparancsnoksága • parlament összeívása, megnyitása, elnapolása, berekesztése, feloszlatása • törvények hitelesítése, kihirdetése • vétójog • kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör) A parlamentáris fejlődésben egyre formálisabbá válnak (a gyakorlatban nem él mindegyikkel).

27. II. Köztársaságokban (közt. elnök)1. Választása Lehetőségek: • Parlamenti jogkör (pártalku) • Kibővített parlament (pl. önkormányzati delegáltakkal) • Közvetlenül a nép (fontos a jelölés szabályozása – pl. Weimari Köztársaság: a legutóbbi választáson legalább 500 000 szavazatot elért pártok) • A parlament által választott kormány tagjai évenként rotációs rendszerben látják el az államfői feladatokat (Svájc)

28. 2. Felelőssége A) Jogi: • Alkotmányjogi/büntetőjogi • A felelősséget érvényesíti: • Parlamenti különbizottság (USA: impeachment) vagy • Külön bírói fórum (pl. alkotmánybíróság) B) Politikai: • Ritka: • Weimari Köztársaság: a nép által választott elnököt népszavazás leválthatja a Birodalmi Gyűlés indítványára • Ma: pl. Szlovákia, Lettország (népszavazással vagy minősített parlamenti többséggel az elnök visszahívható)

29. 3. Helyettesítése Szokásos módozatok: • A parlament elnöke • A miniszterelnök (pl. Weimari Közt.: a birodalmi kancellár) • Legfelsőbb Bíróság elnöke (pl. Weimari Közt. 1932 után) • Eleve van helyettese (USA)

30. 4. Kormányzati jogosítványai Pl.: • Kinevezési jogkörök (a miniszterektől az egyetemi tanárokig) • A nemzeti hadsereg főparancsnoka • A parlament összehívása • Vétójog • Törvények aláírása/kihirdetése • Szükségrendelet alkotás (különleges állapot idején) • Az ország nemzetközi képviselete • Kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör)

31. Az államfő és a kormány viszonya

32. 1. Abszolút és alkotmányos monarchiákban: • Az uralkodó maga a VH vezetője • A kormány tagjait saját belátása szerint választja ki • A parlamentek erősödésével egyre inkább a parlamenti többségből nevezi ki a kormányfőt

33. 2. A parlamentáris monarchiákban/köztársaságokban: • A kormány tagjai esetén már nem az államfőhöz, hanem a parlamenthez való viszony a döntő • Az államfő joga a kormány tagjainak kinevezése, a parlamenti többséget szem előtt tartva

34. 3. Prezidenciális/félprezidenciális rendszerekben: