Bevezet s a bioetik ba - A hippokrat szi esk s a modern bioetika

1. Bevezet�s a bioetik�ba -A hippokrat�szi esk� �s a modern bioetika Nemes L�szl� Debreceni Egyetem Magatart�studom�nyi Int�zet

2. Mi a bioetika? Def.: Az �lettudom�nyok, a biotechnol�gia �s a gy�gy�t�s fejlod�s�re adott �tfog� etikai reflexi�. Van Rensselaer Potter, 1970 �jdons�gok a hagyom�nyos orvosi etik�hoz k�pest: (1) t�gabb hat�sk�r (2) �j (beteg- �s t�rsadalom-centrikus) attitud, k�lso szab�lyoz�s, antipaternalizmus.

3. A bioetika kialakul�s�nak fo t�nyezoi A II. Vil�gh�bor� tapasztalatai (n�ci r�mtettek) T�rsadalmi folyamatok (szabads�g) Az �lettudom�nyok dominanci�ja Az orvosi ismeretek gyarapod�sa �s az orvosi technik�k fejlod�se A tudom�ny term�szet�nek �s t�rsadalmi szerep�nek �jragondol�sa A filoz�fia gyakorlatiasod�sa Medikaliz�ci� Az orvosl�s int�zm�nyes �s gyakorlati �talakul�sa A vall�sos szeml�let t�rnyer�se M�dia

4. N�rnbergi K�dex (1947) 1. A k�s�rleti alany teljes t�j�koztat�sa �s a k�s�rlethez val� �nk�ntes hozz�j�rul�sa elengedhetetlen. 2. A k�s�rlet eredm�nye a t�rsadalom sz�m�ra hasznos �s m�s m�don el nem �rheto kell legyen. 3. A k�s�rleteket �llatk�s�rletek elozz�k meg. 4. Azok nem okozhatnak sem fizikai, sem ment�lis �rtalmat. 5. Nem vezethetnek a k�s�rleti alany hal�l�ra vagy megnyomor�t�s�ra. 6. Esetleges vesz�ly�k nem haladhatja meg a v�rhat� pozit�v eredm�ny �rt�k�t. 7. Az esetleges �rtalom kezel�s�re elore fel kell k�sz�lni, 8. A k�s�rleteket csak tudom�nyosan kelloen felk�sz�lt kutat�k v�gezhetik 9. Az alany k�v�ns�g�ra a k�s�rletet b�rmikor azonnal abba kell hagyni. 10. Ha a k�s�rlet k�zben, annak folytat�s�t a kutat� vesz�lyesnek tartja, azt azonnal be kell sz�ntetnie.

5. Helsinki Deklar�ci� Az Orvos-Vil�gsz�vets�g Helsinki deklar�ci�ja(World Medical Association Declaration of Helsinki) Etikai ir�nyelvek az embereken t�rt�no orvosi kutat�sok ter�n Elfogadva 1964 j�niusban Helsinki v�ros�ban (Finnorsz�g) az Orvos-Vil�gsz�vets�g (WMA) 1964.-i k�zgyul�s�n, majd m�dos�tva: - a WMA 29. k�zgyul�s�n Toki�ban (Jap�n) 1975 okt�berben- a WMA 35. k�zgyul�s�n Velenc�ben (Olaszorsz�g) 1983 okt�berben- a WMA 41. k�zgyul�s�n Hong-Kongban 1989 szeptemberben- a WMA 48. k�zgyul�s�n Somerset Westben (D�l-afrikai K�zt�rsas�g) 1996 okt�berben- utolj�ra a WMA 52. k�zgyul�s�n Edinburghban (Sk�cia) 2000 okt�berben.

6. A biomedik�lis etika n�gy alapelveT. L. Beauchamp & J. Childress (1979) Ne �rts! J�t�konys�g (seg�ts�gny�jt�s) Auton�mia Igazs�goss�g

7. �Feltuno, hogy minden orvos csod�lja Hippokrat�szt, �s m�gsem olvass�k, ha egyik-m�sik csod�l�ja m�gis �gy tesz, nem �rti azt, amit olvas� (Gal�nosz, 129-199)

8. Dr. Szucs Attila �Az orvosoknak � k�l�n�sen azoknak, akik egy-egy oszt�ly, r�szleg vagy int�zm�ny ir�ny�t�s��rt felelosek - nap mint nap d�nteni�k kell, hogy az orvosi esk�j�k szerint cselekednek-e, vagy eleget tesznek az elsosorban a finansz�roz�si rendszerben testet �lto aktu�lis eg�szs�gpolitikai elv�r�soknak.�

9. Dr. V�gh �va �Mindig voltak �s lesznek olyan korl�tok, amelyek keretet szabtak, szabnak a gy�gy�t�snak, az orvosok egym�s k�z�tti kapcsolatainak. A k�lso t�nyezok ugyanakkor nem mentenek fel senkit az al�l a k�telezetts�g al�l, hogy esk�j�nek szellemis�g�t szem elott tartva, m�sok munk�j�t is elismerve, tisztess�ggel dolgozzon betegei�rt.�

10. Dr. Kaizer Zsuzsanna �Az esk� nemcsak k�telezetts�g: abb�l erot is lehet mer�teni. Kezdo orvosk�nt �vekig haszn�ltam egy k�nyvjelzot, amelyen az esk� egy mondata �llt: akkor megtapasztaltam, hogy a mindennapi gondok k�zepette nem �rt olykor �jraolvasni a fogadalmunkat, hogy idorol idore felid�zz�k magunknak azt, mi�rt is v�lasztottuk hivat�sunkat.�

11. Dr. Somfay Attila �Hippokrat�sz esk�j�nek mai korra adapt�lt v�ltozata ugyan�gy eligaz�t�st ad a mindennapokra, mint �vezredekkel ezelott: a betegek �rdekeinek mindenekfeletti k�pviselete vagy az elod�k tisztelete olyan �r�k �rv�nyu erk�lcsi imperat�vuszok, amelyektol a felgyorsult vil�g orvosai sem f�ggetlen�thetik magukat, dolgozzanak b�rmelyik szakter�leten is. Sokkal nehezebb a helyzet akkor, ha az orvosi esk�nknek nem a szellemis�g�t,hanem konkr�t tartalm�t vessz�k g�rcso al�.�

12. Dr. B�na Attila �Tal�n a mi gener�ci�nk az utols�, amelyn�l a d�nt�shoz�k vissza tudnak �lni az esk�nkkel, azzal, hogy munk�nkat �s betegeinket tartjuk a legfontosabbnak, s emiatt mindent elvisel�nk, eltur�nk. A frissen v�gzett, nyelveket besz�lo, mobil p�lyakezdok m�r nem sokat vacill�lnak: leteszik az esk�t, majd k�lf�ldre mennek, vagy otthagyj�k az orvosi p�ly�t.�

13. Dr. Szab� L�szl� �Az esk� legmark�nsabb v�ltoz�s�t tal�n az adja, hogy a mai orvosok egyfajta ateista esk�t tesznek. Hippokrat�sz a maga idej�ben m�g vall�si fogadalmat tett, hiszen a szent hivat�sa felett ork�do istenei elott esk�d�tt arra, hogy mindig betegei jav�t szolg�lja �s megorzi titkaikat. Kinek is �g�rik meg ezt a ma orvosai? Hiszen az esk�ben sem Istenrol, sem magasabb hatalmakr�l, de m�g csak �any�m �let�rol� sem esik egyetlen sz� sem.�

14. Dr. D�sa �gnes �Az egyetemen orvostanhallgat�knak etik�t tan�tok. Nem k�dexetik�t tan�tunk, teh�t nem le�rt deklar�ci�k lexik�lis ismeret�t v�rjuk el a hallgat�kt�l � az orvosi esk� sz�vege p�ld�ul nincs is benne az �ltalunk haszn�lt tank�nyvben. Az etika oktat�sa nem az ide�lis, teh�t a mindennapos gyakorlatban gyakran akad�lyokba �tk�zo, ez�ltal csak a tank�nyvekben l�tezo magatart�st tan�tja meg, hanem gondolkodni tan�t arr�l, milyen �rveket �s ellen�rveket kell m�rlegelni, amikor egy orvos d�nt�si helyzetbe ker�l.�

15. Hippokrat�sz (kb. i. e. 460-377)

16. Az eredeti hippokrat�szi esk�T�rt�neti aspektusok Ki volt Hippokrat�sz? A p�thag�re�nus iskola Az esk�-sz�veg szerzos�ge A szerzos�g �ltal�nos k�rd�sei A sz�veg eredetis�ge Nyelvj�r�sok V�ltoztat�sok a sz�vegben K�l�nb�zo interpret�ci�k, ford�t�sok A sz�vegek tagol�sa Az ut�kor szelekt�v figyelme

17. Az eredeti hippokrat�szi esk� Esk�sz�m az orvos Apoll�nra, Aszkl�pioszra, H�gei�ra, Panakei�ra, az �sszes istenre �s istennore, oket h�va tan�ul, hogy eromh�z �s bel�t�somhoz m�rten teljes�teni fogom esk�met �s al�bbi k�telezetts�geimet. Az orvostudom�nyban mesteremet ugyanolyan tiszteletben r�szes�tem majd, mint sz�leimet; megosztom vele meg�lhet�semet, �s ha n�lk�l�z, gondoskodni fogok ell�t�s�r�l; fiait saj�t fiv�reimnek fogom tekinteni, �s ha ok is el akarj�k saj�t�tani az orvostudom�nyt, fizets�g �s szerzod�s n�lk�l megtan�tom majd nekik. Gondom lesz r�, hogy a tudom�nyt, a sz�beli �s minden m�s felvil�gos�t�st ismertessem fiaimmal �s mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tan�tv�nyokkal, akiket szerzod�s �s az orvosi t�rv�ny alapj�n tett esk� k�telez, de [rajtuk k�v�l] senki m�ssal sem.

18. Az eredeti hippokrat�szi esk� Az �letm�dra vonatkoz� szab�lyokat a betegek haszn�ra kamatoztatom majd erom �s bel�t�som szerint, meg�va oket a bajt�l �s a k�rtev�stol. Senkinek sem adok majd m�rget, m�g ha k�ri is; sot m�g csak ilyen tan�csot sem adok neki. Hasonl�k�pp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajt� m�hgyurut. Tiszt�n �s szeplotelen�l fogom elt�lteni �letemet, gyakorolni mesters�gemet. Nem alkalmazok v�g�st m�g akkor sem, ha az illetok kotol szenvednek is; az ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek. B�rmely h�zba l�pek is be, az�rt megyek oda, hogy haszn�ra legyek a betegeknek, tart�zkodva minden sz�nd�kos jogtalans�gt�l �s k�rtev�stol, foleg att�l, hogy nemi vissza�l�st k�vessek el nok vagy f�rfiak test�n, legyen sz� ak�r szabadokr�l, ak�r rabszolg�kr�l.

19. Az eredeti hippokrat�szi esk� Foglalkoz�som gyakorl�sa k�zben vagy azon k�v�l b�rmit is l�tok, illetve hallok az emberekkel val� �rintkez�s sor�n, aminek nem szabad nyilv�noss�gra ker�lnie, arr�l hallgatni fogok, �s azt mint titkot orz�m. Ha teljes�tem �s nem szegem meg esk�met, adass�k meg nekem, hogy �r�m�met lelhessem �letemben �s hivat�somban, mindig elismer�sben r�szes�ljek minden ember r�sz�rol; ha viszont fogadalmamat megs�rtem �s hamisan esk�sz�m, akkor az ellenkezo sors jusson nekem oszt�lyr�sz�l.

20. N�h�ny t�rt�neti adal�k Az elso regisztr�lt hippokrat�szi esk�t�tel: Wittenbergi Egyetem, 1508 Az elso alkalom, amikor a hippokrat�szi esk� beker�lt az orvosk�pz�s form�lis rendszer�be: Montpellier, 1804 1928-ban az �szak-Amerikai orvosi egyetemeknek csup�n 19%-�n tettek esk�t Napjainkban (�90-es �vekbol sz�rmaz� adatok alapj�n) az amerikai egyetemek 98%-�n, m�g a brit egyetemek k�zel 50%-�n tesznek esk�t (& valamennyi hazai orvosi egyetemen) Egy 1989-es felm�r�s (Crawshaw) szerint a 119 vizsg�lt amerikai egyetem k�z�l az esk�sz�vegek a k�vetkezok�ppen �lltak �ssze: Genfi Deklar�ci� (33), az eredeti hippokrat�szi sz�veg (3), m�dos�tott hippokrat�szi esku (67), Maimonid�sz Im�ja (4), egy�b esk�k (9), ismeretlen esk� (1), nincs esk� (2) Salus aegroti, suprema lex esto A Primum non nocere (Ne �rts!) elve nem szerepel k�zvetlen�l az eredeti hippokrat�szi sz�vegben

21. A hippokrat�szi esk�vel kapcsolatos probl�m�k A �hippokrat�szi esk�� megnevez�s bizonytalans�gai Az esk� st�tusza Pszichol�giai aspektusok �j tudom�nyos �s t�rsadalmi kih�v�sok Jogok �s erk�lcs�k (redundancia-�rv) Lok�lis varianci�k Multikulturalizmus Dogmatizmus (a vit�k hi�nya) Belso/k�lso mor�lis szab�lyoz�s Erk�lcsi univerzalizmus vs. partikularizmus Egy�ni lelkiismeret vs. engedelmess�g Az �jabb verzi�k �ltal�noss�ga (��ress�ge�) Az esk�sz�vegek nem kello ismerete

22. Egy amerikai felm�r�s eredm�nyei az orvosok esk�vel kapcsolatos ismereteirol(E. C. Halperin, 1989) Duke University Medical Center 50 alany: 45 orvos, 5 orvostanhallgat� 6 k�rd�s (v�laszok: igen, nem, nem tudom): (1) tett (fog tenni) orvosi esk�t? (72%, 22%, 6%) (2) abortusztilalom (46%, 46%, 8%) (3) a sz�nd�kok tiszteletben tart�sa (56%, 42%, 2%) (4) igazs�gmond�s (24%, 74%, 2%) (5) hal�los gy�gyszerek tilalma (76%, 22%, 2%) (6) titoktart�s (56%, 42%, 2%) A 2-6. k�rd�sekre helyesen v�laszol�k: 10%

23. N�h�ny adat a mai esk�sz�vegekkel kapcsolatban(R. D. Orr & N. Pang, 1993) A 157 U. S. �s kanadai vizsg�lt orvosi egyetem k�z�l csup�n egyetlen egyen alkalmazt�k az eredeti hippokrat�szi esk�t 68 egyetemen a hippokrat�szi esk� m�dos�tott verzi�j�t alkalmazt�k A betegek ir�nti elk�telezetts�g: 100% Feleloss�gre-von�s: 43% Eutan�zia-tilalom: 14% Istens�gre val� hivatkoz�s: 11% Abortusz-tilalom: 8% P�ciensekkel val� szexu�lis kontaktus tilalma: 3%

24. Genfi Deklar�ci�(WMA, 1948, 1968, 1983, 1994, 2005) �nnep�lyesen fogadom, hogy �letemet az emberis�g szolg�lat�ra szentelem; Tan�t�immal az oket megilleto tisztelettel �s h�l�val viselkedem; Hivat�somat lelkiismeretesen �s m�lt� m�don fogom gyakorolni; Betegeim eg�szs�ge (�s �lete /1968/) lesz a legelso szempontom; A r�m b�zott titkokat a beteg hal�la ut�n is megorz�m (1968); Az orvosi hivat�s becs�let�t �s nemes trad�ci�it minden rendelkez�semre �ll� eszk�zzel fenntartom; Koll�g�immal testv�rk�nt (sisters /1994/) viselkedem; Nem engedem, hogy �letkor, betegs�g vagy fogyat�koss�g, (hit /1994/), etnikai sz�rmaz�s, nem, nemzetis�g, (politikai elk�telezetts�g /1994/), szexu�lis ir�nyults�g, szoci�lis helyzet vagy b�rmely m�s t�nyezo (2005) betegeim ir�nti k�teless�geimben befoly�soljanak; Az emberi �letet (a kezdet�tol fogva /1994/ fenyeget�s eset�n is /2005/) a legteljesebb tiszteletben tartom; �s orvosi tud�som nem fogom az emberiess�g t�rv�nyeivel szemben�ll� m�don felhaszn�lni. Ezeket az �g�reteket �nnep�lyesen, szabadon teszem, becs�letemre fogadom.

25. A Debreceni Egyetem orvosi esk�je (1993; SE, 1997) �n ................. esk�sz�m, hogy orvosi hivat�somhoz mindenkor m�lt� magatart�st tan�s�tok. Orvosi tud�somat a betegs�gek megeloz�s�re, a betegek testi-lelki jav�ra, betegs�g�k gy�gy�t�s�ra ford�tom. A hozz�m fordul�k bizalm�val, kiszolg�ltatott helyzet�vel vissza�lni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlo figyelemmel �s gondoss�ggal gy�gy�tok minden embert. Tud�somat �s gyakorlati ismereteimet �lland� k�pz�ssel magas szinten tartom, de ismereteim �s k�pess�geim korl�tait is tudom�sul veszem. Az orvosi muk�d�semmel kapcsolatos etikai k�vetelm�nyeket tiszteletben tartom. Arra t�rekszem, hogy az orvostudom�ny, valamint a Debreceni Egyetem j� h�rnev�t �regb�tsem �s megbecs�l�s�t elomozd�tsam.

26. A Magyar Orvosi Kamara �ltal javasolt orvosi esk� (1998) Esk�sz�m, hogy orvosi hivat�somhoz mindenkor m�lt� magatart�st tan�s�tok. Legfobb t�rv�nynek tekintem a beteg testi-lelki gy�gy�t�s�t, a betegs�gek megeloz�s�t. Az emberi �letet minden megk�l�nb�ztet�s n�lk�l tisztelem. Orvosi tev�kenys�gem soha nem ir�nyul az emberi �let kiolt�s�ra. A betegek emberi m�lt�s�g�t �s jogait tiszteletben tartom, bizalmukkal nem �lek vissza �s titkaikat hal�luk ut�n is megorz�m. Tan�t�imnak megadom a kello tiszteletet, orvost�rsaimat megbecs�l�m. A betegek �rdek�ben ismereteimet, tud�somat folyamatosan gyarap�tom. Minden erommel arra t�rekszem, hogy megorizzem az orvosi hivat�s tisztas�g�t, tekint�ly�t. Az...... Egyetem h�rnev�t �regb�tem, �s megbecs�l�s�t elomozd�tom.

27. Egy�b modern orvosi esk�sz�vegek (Maimonid�sz Im�ja, 12.sz.) Louis Lasagna, Tufts University, 1964 AMA Code of Ethics, 1980 Louis Weinstein, Arizona College of Medicine, 1991 BMA, 1990-es �vek (BMJ, E. Robin, 1994) verses v�ltozat (D. Hart, 1997) Sritharan et al. (R. Gillon), Imperial College, 2001 Antonio Gotto, Weill Cornell Medical College, 2005 Egy�b vall�sos (pl. iszl�m) orvosi esk�k

28. Louis Lasagna (1923-2003)(Tufts University, College of Medicine)

29. Louis Lasagna, 1964 Esk�sz�m, hogy minden erommel �s tud�sommal azon leszek, hogy a k�vetkezo ir�nymutat�sokat betartsam: Tisztelni fogom azoknak az orvosoknak a f�rads�gos munk�val el�rt eredm�nyeit, akiknek a nyom�ba eredek, s k�szs�ggel megosztom az elsaj�t�tott ismereteimet az ut�nam k�vetkezokkel. Minden sz�ks�ges l�p�st megteszek a betegek �dv��rt, elker�lve a t�lkezel�s �s a ter�pi�s hanyags�g kettos buktat�j�t. Soha nem feledem, hogy az orvosl�s �ppannyira gyakorlati j�rtass�g, mint tudom�ny, �s hogy az emberi j�indulat, az egy�tt�rz�s �s meg�rt�s fontosabb lehet a seb�szi szik�n�l vagy a gy�gyszerekn�l. Amennyiben a p�ciensem felgy�gyul�sa azt k�v�nja, nem fogom sz�gyelleni azt mondani, hogy �nem tudom�, mint ahogy azt sem, hogy olyan koll�g�imhoz folyamodjak seg�ts�g�rt, akiknek gyakorlati k�pess�gei meghaladj�k az eny�met.

30. Louis Lasagna, 1964 Tiszteletben fogom tartani p�cienseim mag�nszf�r�j�t, mivel bizonyos probl�m�ik felt�rulatlanul maradhatnak elottem. K�l�n�s elovigy�zatoss�ggal kell elj�rnom az �let �s hal�l k�rd�seit illetoen. Ha r�m b�zz�k egy �let megment�s�t, h�l�val fogadom. �m hatalmamban �llhat elvenni valaki �let�t is, eme f�lelmetes feleloss�ggel pedig hatalmas al�zattal �s esendos�gem tudat�ban kell szemben�znem. Mindenekelott, nem szabad Istent j�tszanom. Soha nem feledem, hogy nem l�zlapot vagy daganatot kezelek, hanem beteg emberi l�nyt, akinek betegs�ge kihat�ssal lehet csal�dj�ra �s gazdas�gi helyzet�re is. Feleloss�gem mag�ba foglalja ezen probl�m�kat is, amennyiben megfelelo gondoss�ggal k�v�nom gondj�t viselni a beteg embereknek. Amennyire k�pes vagyok r�, megk�s�rlem megelozni a betegs�geket, l�v�n a megeloz�s elobbre val�, mint a kezel�s.

31. Louis Lasagna, 1964 Eml�kezetemben fogom tartani, hogy tov�bbra is a t�rsadalom tagja maradok, k�l�n�s k�teless�gekkel felruh�zva valamennyi embert�rsammal szemben, legyenek ak�r testileg �s szellemileg �pek, ak�r betegek. Ha nem szegem meg esk�met, adass�k meg nekem, hogy �r�m�met lelhessem �letemben �s hivat�somban �letem sor�n �s azt k�vetoen j��rz�ssel eml�kezzenek meg r�lam. �gy �ljek, hogy hivat�som legszebb hagyom�nyainak megfeleljek �s hosszan �lvezhessem azt az �r�met, amit a r�szorul�kon val� seg�ts�gny�jt�s okozhat.

32. A modern orvosi esk�k probl�m�i �ltal�noss�g, �ress�g Az orvosi specificit�s hi�nya A trad�cionalizmus hi�nya Autorit�s-elv Redundancia-argumentum V�ltozatoss�g Az esk� helytelen kezel�se Dogmatizmus A sz�vegek nem kello ismerete

33. A modern orvosi esk�k elonyei Pszichol�giai hat�s K�z�ss�gi hat�s Trad�cionalizmus F�ggetlen erk�lcsi elvek A kommercionaliz�l�d� medicina korszak�ban fontos szerepet t�lthet be a szakmai integrit�s megorz�s�ben

34. Howard Markel, 2004, NEJM ��m a hippokrat�szi c�msz� al� sorolt sz�vegek sz�zainak nyelvezet�tol �s eredet�tol f�ggetlen�l az avat�si nap mindenk�ppen visszahozza a bennem �lo t�rt�n�szbol az orvost. Id�zzem fel ak�r a megtiszt�tott vagy kieg�sz�tett verzi�j�t az eredeti g�r�g sz�vegnek, esk�re emelkedve �vfolyamt�rsaimmal, sz�vem mindig megtelik az �ltalam v�lasztott hivat�ssal szembeni m�lys�ges h�dolattal.�