1 / 16

S tate of E nvironment A ssessment P rogram

S tate of E nvironment A ssessment P rogram. A géntechnológia genetikai és ökológiai kockázatai Dr. Pethő Ágnes Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó Keszthely 2005.szeptember 29-30.

xuan
Télécharger la présentation

S tate of E nvironment A ssessment P rogram

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. State of Environment AssessmentProgram A géntechnológia genetikai és ökológiai kockázataiDr. Pethő Ágnes Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó Keszthely 2005.szeptember 29-30.

  2. Biotechnológia:élőlények segítségével végzett technológia Típusai: 1. Mikroorganizmusokkal: pl. söripar, kenyérgyártás, tejipar, körny.véd., stb. 2. Növénynemesítés: vegetatív szaporítási módok, szövettenyésztés 3. Állattenyésztési biotechnológia: AI, szuperovuláció, ET, IVF, embrióklónozás, embriófelezés, sejtmagtranszplantáció, kiméra-előállítás, embrionális ivarmeghatározás 4. Humán: ET, IVF Géntechnológia:élőlények genetikai anyagának megváltoztatásával végzett technológia (génklónozás) Típusai: GMO, TO 1. Mikroorganizmusok: a. saját: pl. bakteriális inzulin, b. kevert alkalmazás 2. Növényi: peszticid-rezisztencia, fagyállóság, eltarthatóság, stb. 3. Állati: nagyobb testtömeg-gyarapodás (STH génbevitel), termékenységfokozás, rezisztencia, stb. A bio- és géntechnológia fogalma

  3. A géntechnológia a biológiai diverzitás ellenében hat • Genetikai diverzitás ellen hat: mivel a faj genetikai sokszínűségét félretéve egy, általa kialakított genetikai vonalat preferál. Következménye: genetikai beszűkülés, beltenyésztettségi leromlás, esetleg nem várt kórokozók elleni védtelenség. • Fajdiverzitás ellen hat: A nagyüzemi gazdálkodáshoz hasonlóan nem tudja figyelembe venni a speciális környezeti adottságokat, regionális sajátosságokat, domborzati tényezőket, a talajflórát. A totális gyomírtó szerekkel kezelt táblák „jövője” !?!

  4. 1.Ábra A fehérjeforrások kihasználatlansága(csak 3 faj : a rizs, búza, és a kukorica biztosítja a kalória és fehérjeigényünk 60%-át )

  5. 1. Táblázat Az élőlények becsült és leírt fajszáma

  6. Az élőlények megoszlása a leírt fajok arányában (%)

  7. A géntechnológia a biológiai diverzitás ellenében hat • Tájdiverzitás ellen hat: nem a tájhoz illeszkedő gazdálkodási forma, a hagyományos gazdálkodási módszereket és tájfajtákat figyelmen kívül hagyja és felszámolja. • Ökoszisztéma-diverzitás ellen hat: Még agrár-ökoszisztémának sem nevezhető. Biológiailag sivataggá teszi a talajt (1 genetikai termesztett vonal - 1 speciális nv. szer.)

  8. Géntechnológia és „fenntarthatóság” • Nagyüzemi módszerek esetén alkalmazható • Csak meghatározott GM vonalat szaporít • Az intenzív gazdálkodás intenzifikálását eredményezi • Fokozza a genetikai egyhangúságot a természetes biodiverzitás és a termeszhető fajták ellenében • Rendkívül magas a költségigénye • Csak a globális nagyvállalatok (pl. növényvédő szer gyártó óriáscégek) fejlesztenek • Gazdasági függőségbe hozza a fejlődő világot • Vetőmag-gyártó cégek bekebelezése

  9. Mezőgazdaság és élelmiszeripar Permanens (átörökíthető) változás Kísérlet szabadban is folyik A fő motiváció: haszon Kísérleti tesztelés: néhány év Végső tesztelés : nem önkéntes módon, fogyasztókon végzik Környezetben elszaporodhat (nem kívánt génátvitel rokon fajtákba, fajokba Visszavonása nehéz, csaknem lehetetlen A fogyasztó nem mindig tud róla, sokan fogyasztják Orvosi alkalmazás Génterápia (tranziens) át nem örökíthető változásokathoz létre Laborban, vagy kórházban történik Fő motiváció: gyógyítás Gyógyszerszedés: 10-15 év Önkéntes jelentkezőkön Nem szaporodhat el A gyógyszerszedés leállítható A beteg tud róla, kevés embert érint Különbségek a géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint az orvosi alkalmazása között

  10. A géntechnológia genetikai dilemmái: • Evolúciósan nem ismert mesterséges génkonstrukciók bevitelén alapul (2. fólia) • A genom működésének feltáratlansága (génműködés szabályozását alig nem ismerjük: hallgató gének, ugráló gének, stb.) • 1 gén -1 enzim sematizált megközelítés. • Génbevitel: hova, hány példányban épül be a gén • Expresszió: kiszámíthatatlan génkölcsönhatások a sejtmag, a sejtmagalkotók DNS-ével, nem kívánt mellékhatások • Pro- és eukarióta szervezetek közti különbség (prokarióta eredetű promoter, vektor, marker DNS-ek hatása) • Génlabilitás: a gének átalakulhatnak , megváltozhat a géngyakoriság és egyensúly

  11. A kibocsátás megfontolásának genetikai szempontjai • Be tud-e a sejtekbe pontosan, a kívánt helyekre (sejtmag, színtest, mitokondrium) épülni a gén. Ha nem, az miként követhető nyomon? • Van-e, lehet-e negatív kölcsönhatása más génekkel (sejtmag, sejtmagalkotók) • Befolyásolja-e a szervezet differenciálódását, növekedését, immunrendszerét? • A kívánt termék (protein, stb.) a megfelelő formában és mennyiségben termelődik-e. A nem-kívánt expresszió nyomon követése. • A szelekciós/marker gén (pl. antibiotikum rezisztencia gének) nem jut-e ki? • A patogén eredetű vektor gének genetikai rekombinációja bekövetkezhet-e?

  12. A géntechnológia ökológiai dilemmái: • Természetes ökoszisztémák és korábbi releváns agrár-ökoszisztémák átalakítása, megszünése • Fokozzák a mezőgazdaság vegyszerfüggőségét, talajélet felszámolása • Bevitt DNS fennmaradása, átalakulása • Új gének szétterjedése: vertikális és horizontális géntranszfer Transzgenikus mikroorganizmusok: rovarpatogén baktérium elterjedésének veszélye, antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek kialakulása Transzgenikus növények: intraspecifikus hibridizáció vadon élő rokonokkal, interspecifikus hibridek keresztbeporzással, új virusok rekombinálódhatnak a GM növényekben Transzgenikus állatok: nem állíthatók elő steril populációk (génkimérizmus), • a génmódosított populációk természetbe jutása megzavazhatja a táplálkozási láncot, a táplálkozási kölcsönhatásokat, a fajok ökológiai niche-t, megbonthatja a biológiai egyensúlyt.

  13. A kibocsátás megfontolásának ökológiai szempontjai ( Tombátz és mtsai 2003) A génszökés és tartós fennmaradás elkerülésére: • Transzgenikus növény a faj géncentrumában még kisérleti céllal sem bocsátható ki (pl. káposztafélék, repce, herefélék, hagymák). • Egymással interspecifikus hibridizációra képes fajok (pl. nyárfélék) mellőzése. • Rovarmegporzású növények – ahol a rovar pollengyűjtési körzete több mint 2 km – mellőzése (pl. házi méh- repce, napraforgó, akác). • Szélbeporzású növény mellőzése, ha a pollen által létrehozott hibridszemek aránya 2 km-en belül több, mint 1%. • Ha a GM –növényfajta vegetativ úton való fennmaradásának nagy az esélye (pl. burgonya, komló, málna, földieper, szőlő, akác, stb.). • Génbankok (fajtanemesítő telepek, TV területek, arborétomok) és biotermesztő telepek körzetében.

  14. A kibocsátás megfontolásának ökotoxikológiai szempontjai ( Tombátz és mtsai 2003) • Pollen tartalmaz-e toxikus anyagot, mely a pollenszórás időszakában a nem célszervezetekre hatással lehet. • A mérgező hatású pollen indukálhat-e rezisztenciát • A GM növény után milyen mennyiségű tarlómaradvány és abban mennyi toxin marad a területen, a lebontásában szerepet játszó állatokra és mikroszervezetekre milyen hatással van. • A rovarölő hatású GMnövények hatása megjelenik-e a táplálkozási lánc tagjaiban • A rovarölő hatás érvényre jut a növényt megporzó szervezeteknél

  15. Miért veszélyes a géntechnológia? • - Mesterséges génkonstrukciók bevitelén alapul (vektor gén, kívánt gén, promoter gén, reporter gén). • - Bevitel: nem ellenőrizhető hova, hány példányban épül be a gén. • - Expresszió: kiszámíthatatlan génkölcsönhatások, nem kívánt mellékhatások • - Elterjedés: gének beépülése inváziv fajokba, GMO vonalak tudatos • preferálása fokozza a monokultúrák elterjedését, a genetikai beszűkülést . • - A csökkenő géndiverzitás további, végzetes beszűküléséhez vezethet Földön. • - Génlabilitás: a gének átalakulhatnak, megváltozhat az evolúciósan kialakult • géngyakoriság és egyensúly, a génszennyezés nem várt ökológiai folyamatokat indíthat el. • Az egész folyamatot jelenleg üzleti érdekek irányítják. Biztonsági (élelmiszeripari, immunológiai, genetikai, ökológiai ) vizsgálatok háttérbe szorulnak, de a meglevő eredmények figyelmeztetők. • Előbb-utóbb az emberen is bevetik. Gazdaság- és politikafüggő fejlesztések. • Beláthatatlan erkölcsi (orvosetikai, vallási, polgári perek, stb.) vonatkozásai. • A legnagyobb veszély: a GMO-k biológiai fegyverként való alkalmazása. • A világ több pontján kifejlesztettek már antibiotikum-rezisztens kórokozókat, hatékonyságuk vetekszik az atombombáéval, de célirányosabb. Kivédhetetlen!

  16. A GMO-k hatása: A süllyedő „Paradicsom”

More Related