1 / 258

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület. „SZATMÁRÉRT, AHOL UNOKÁINK IS SZÍVESEN ÉLNEK”. Budapest, 2009 November 27.

xyla-thomas
Télécharger la présentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület „SZATMÁRÉRT, AHOL UNOKÁINK IS SZÍVESEN ÉLNEK” Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Szatmár Leader Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Szatmár Leader Egyesület területe 75 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 84,167 fő, a városokban élő lakosok száma 20,637 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 40 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Szatmár Leader Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 84,167 Fehérgyarmat 8,391 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 75 Nagyecsed 6,995 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Csenger 5,251 fő Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 75 Kocsord 3,079 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 23 7 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 40 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Szatmár Leader Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,420,977 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 1,980,800 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 1,980,799 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 2,420,977 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 2,420,976 • Leader közösségi fejlesztés • 5 • 712,930 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 820,000 • Leader képzés • 3 • 410,000 • Leader rendezvény • 4 • 700,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 250,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 100,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 60,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Szatmár Leader Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatottsági szint, amely alacsony képzettséggel, elvándorlással a lakosság öregedésével, elszegényedésével társul. A hátrányos helyzetű lakosság számának növekedése figyelhető meg, több településen telepszerűen elkülönülve. A vállalkozási szerkezeten belüli arányok eltolódása a mikro-, kisvállalkozások irányába, az alkalmazotti réteg számára kevé perspektívát nyújtanak. Foglalkoztatási infrastruktúra hiánya és a meglévő rossz minősége, közösségi együttműködés hiánya, vállalkozási szerkezet egyenlőtlensége, hangsúlyeltolódása nehezíti a megoldások realizálását. Roma közösségek integrációjának hiánya, döntési folyamatokban, tervezésben való részvétel és érdekképviselet alacsony hatékonysága társadalmi problémákat vet fel. A természetes- és épített környezet állapotnak romlása negatív hatást gyakorol a térségben lakók életminőségére. Ezt eredményezi továbbá az is, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások minősége alatta marad az átlagos szintnek. • A térség legfontosabb lehetősége több forrásból táplálkozik. A határmentiségből adódóan gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kialakítására nyílik lehetőség. Más szempontból a térség örökségei nyújtanak a helyi gazdaság, mikrovállalkozások kialakítására, fejlesztésére lehetőséget a turizmus és a mezőgazdaság, a feldolgozóipar területén. A helyi gazdaság kialakításával, jövedelemszerzési képességének növelésével a fiatal, képzett munkaerő áramlása, a falvak előregedése, kiüresedése lassítható, vagy megállítható. A térségre jellemző hagyományos mezőgazdasági és kézműipari tevékenység jövedelemszerzésre, kiegészítő jövedelemszerzésre nyújthat lehetőséget. A roma érdekképvisleti fórumok működtetésével, a tervezési folyamatokban való részvételükkel, aktív eszközök kidolgozásával lehet munkaerőpiaci helyzetüket javítani. A természeti környezet érintetlensége a szatmári vendégszeretettel párosulva különleges vonzerővel bírhatnak a térségbe látogatók számára. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Szatmár Leader Egyesület – A stratégia alapvető célja Jövőképünk: Hagyományainkra, meglévő értékeinkre építő Szatmár kialakítása, mely országosan és határainkon kívül is ismert és elismert, ami biztosítja a térségben élők megélhetését. Ezt a jövőképet több részcél eredményéből építjük fel, melyek együttesen adják a Szatmár Helyi Közösség célstruktúráját: 1. Fejlett, együttműködő, tőkeerős gazdaság 2. Egyedi szatmári arculat, menedzsment és minőség, amely nemzetközi szinten is elismert 3. Szatmári értékekre alapozott egyedülálló, foglalkoztatóképes turizmus 4. Felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű családok élet-esélyének megteremtése 5. Értékteremtő és –megőrző, vonzó szatmári települések 6. Szakképzett, megújulásra és összefogásra képes emberek és közösségek 7. Kiaknázott nemzetközi tudás és kapcsolatok A hét részcél egymást erősítve épít az adottságainkra/lehetőségeinkre illetve segíti a térségben található egyenlőtlenségek leküzdését annak érdekében, hogy a fejlődést akadályozó tényezők kiküszöbölésével is elősegítse a fejlődést. Ezekre az összefüggésekre építve állítottuk fel a prioritás- és intézkedésrendszerünket, ami eszköze lesz a célok megvalósulásának. Ezek összeállításánál egyes horizontális elveket vertikális szintre hoztunk: határmentiség, másokat horizontálisan is megjelenítettünk: esélyegyenlőség, míg volt, ami horizontálisan maradt meg. A határmentiség kiemelése helyzetünkből adódik, hiszen közvetlenül két ország határolja a közösséget, másrészt kiemelten fontos a nemzetközi tapasztalatok és tudásanyag adaptálása a térségre. Az esélyegyenlőség szintén az adottságainkból következik: hátrányos helyzetű kistérség, hátrányos helyzetű családok magas száma valamint a munkanélküliségi ráta kiugróan magas aránya körükben. Emiatt kiemelten fontos foglalkozni ezzel a problémával vertikális programok szintjén és horizontálisan is megjelenítve az egyes intézkedéseknél, HPME-eknél. A fenntartható fejlődés és környezetvédelem horizontális alapelv maradt, mivel minden intézkedést áthat és összességében a prioritások is a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést hivatottak megcélozni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A „Szatmár” Helyi Közösség az Észak-alföldi régió keleti részén terül el, a magyar-román és a magyar-ukrán határ mellett. A közösség a csengeri, a mátészalkai és a fehérgyarmati kistérségek területét öleli fel, ami megfelel a történelmi Szatmár magyarországi területének. Ennek köszönhetően földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális téren szorosak a kapcsolataik. Az akcióterület meghatározó része egykori árterület, tökéletes síkság. Felszínét több folyó tagolja: Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és mellékvizeik. Kiemelkedő a tavak, holtágak, mocsarak és lápok nagy száma. Az alföldi viszonylatban jelentős, természetközeli erdők turisztikai perspektívát kínálnak. Figyelemreméltó a hazai (Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Terület, ex. lege lápok, az Ecsedi láp hajdani területei, holtágak) és nemzetközi (Felső-Tisza Ramsari területek, Natura 2000-es védett területek) védett területek aránya. Földünk leglátványosabb természeti csodáját, a június végi tiszavirágzást is Szatmárban élvezheti a látogató. Szatmár térsége megyénk, sőt hazánk, kultúrtörténeti értékekben, műemlékekben leggazdagabb vidéke. Freskókkal, festett mennyezet kazettákkal díszített románkori, gótikus eredetű, barokk templomai, fa haranglábai, barokk és klasszicista kúriái, népi lakóházai, utcasorai és csűrjei valamint a működőképes vízimalom páratlan értéket képvisel. Számos hagyományos foglalkozás, népi mesterség ma is élő örökség. Eredeti környezetben a látványosságok gazdag tárházát kínálja. Valóságos hungaricum vagy inkább szatmárikum például a szatmári szilvapálinka. Más gasztronómiai különlegességek és az ezekre épülő fesztiválok, rendezvények (Szatmári Fesztivál, Tökfesztivál, Almanap stb.) számos vendéget csalogatnak erre a mesebeli vidékre. A térség lakossága a XVIII. századig a természet erőinek kiszolgáltatottságában élt. Főként ehhez kötődik, ebből következik az egymásrautaltság az ebből kialakuló összefogás, az identitást évszázados hagyománya. Ezt mintegy megkoronázza a rengeteg ide kötődő történet, legenda, monda, mese és csúfolódó vagy méltán ismert irodalmi alkotás, melyet nagyjaink (Petőfi, Kölcsey, Móricz) a Szatmárban, a Szatmárról írtak. Nem véletlen, hogy emlegetik a szatmári emberek vendégszeretetét és a tájhoz kötődő különleges ízvilágot mind az ételek, italok terén. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az akcióterület számos helyi termékkel (tájspecifikus, egyedi termékek; mezőgazdasági termékek helyi hozzáadott értékkel, kulturális termékek) rendelkezik, melyek piaci szerepe még ugyan alatta marad az elvárhatónak, de minőségüket, értéküket tekintve vetekednek az országos hírnek örvendő előállítókra. A számos adottság mellett térségünk a lakosságszám folyamatos csökkenésének, az inaktívak számának növekedési problémájával küzd. Ez is mutatja, hogy az adottságok nagy része kihasználatlan, fejlesztésre szorul. A gazdasági helyzetet nézve a foglalkoztatottság alacsony szintjét látjuk a legnagyobb problémának, a legtöbb településen az egyetlen foglalkoztató a közszféra. Jelentős a hagyományos mezőgazdasági termelők száma, akik kiszolgáltatottak a szélsőséges időjárásnak, a piac változó igényeinek és körülményeinek. A gazdasági inaktivitással összefüggésben kell megemlíteni a szegénység terjedését, a halmozottan hátrányos helyzet kialakulását és rögzülését, amely sok településen elszigeteltséggel, zárványosodással is párosul. Különösen igaz ez a roma lakosságra, ahol a foglalkoztatottsági szint felmérések szerint nincs 16 % az aktív lakosság körében. A térségben a településszerkezet mutat némi különbözőséget: míg a fehérgyarmati kistérségben az alapvetően aprófalvas települészerkezet a jellemző, addig a csengeri és mátészalkai kistérségben a nagyobb lakosságszámú települések találhatók. Összességében azonban az alacsony lélekszámú települések jellemzik a térséget. A szomszédos országokkal számos területen újra kibontakozóban van határon átívelő együttműködés számos területen. Az eddigi eredményes projektek – pl. a megvalósítás alatt á 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/1 A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és ezek patakjai) és a természetközeli erdőkben való gazdagság volt. A térséget még a XVIII. században is szinte összefüggő mocsaras erdőségek borították. Később a Tisza szabályozása, a lakosság létszámának növekedése, a gazdálkodás átalakulása folyamatosan növelte az irtásokon kialakult gyepek és szántók arányát. Kisebb-nagyobb erdőségei, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett a mai napig ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak biztosítanak élőhelyet. Mindezen értékek megőrzése érdekében 1982-ben 22246 hektáron hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet. A nemzetközi egyezmények által védett területek (Ramsari és Natura 2000-es területek) is elérik az akcióterület kiterjedésének egyharmadát. A természeti értékek kezelését fehérgyarmati központból látják el a természetvédelmi szakemberek. A természetközeli területek (folyók, erdők, tavak, holtágak) egyrészt népszerű turistacélpontok, másrészt további ökoturisztikai fejlesztések potenciális célterületei. A Tisza vízminősége jó, a Túr és a Szamos is folyamatosan javuló tendenciát mutat. A korábbinál kisebb műtrágya-felhasználás, valamint az egyre terjedő zöld növényvédőszerek is csökkentik a térség környezeti terhelését. A térség hulladékgazdálkodása néhány település kivételével megoldott. Inkább az illegális hulladéklerakók valamint a határon túlról, a folyók által ideszállított szemét jelent veszélyt a tájra, a természetes vizekre, közvetve az akcióterület lakosságára. A térség településeinek szennyvízhelyzete azonban ennél sokkal rosszabb képet mutat. A szennyvízkezelés sok helyen megoldatlan, és a meglévő rendszerek is túlterheltek vagy elavultak. A lakosság, mintegy kényszermegoldásként, gyakran a faluszéli természetes vizekbe, a környezetbe juttatja a helyi emésztők tartalmát. A szennyvízkérdés a térség talán a legsürgetőbb megoldásra váró problémája. Mindezek mellett a térség tiszta levegőjű, csendes vidék, amely a csodálatos természeti értékekkel párosulva természetes élményeket és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Szatmár Helyi Közösség összes települése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben található, hiszen mindhárom kistérség szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorában. A települések között 3 város, 6 nagyközség és 66 község található. A szatmári vidékre jellemző aprófalvas településszerkezet a térség infrastrukturális, szolgáltatási és társadalmi helyzetére erős befolyást gyakorol. A települések megközelíthetősége nehézkes, az utak állapota leromlott. A megyeszékhelytől főközlekedési útvonalon a csengeri határátkelőhelyig lehet eljutni, de a fehérgyarmati kistérség települései (49) kizárólag mellékútvonalon (három számjegyű úton) közelíthető meg. Földrajzi fekvését tekintve a térség két országgal is közvetlenül határos: Ukrajna és Románia. Ez a közelség egyrészt lehetőségeket hordoz magában a határon átnyúló tevékenységek fejlesztése révén, másrészt pedig számos problémát is generál. Románia ugyanis egyre erősebb gazdasági potenciállal bír, ami az itteni vállalkozások esélyeit csökkenti. Turisztikai szempontból is a határon túli fejlesztések ütemessége és gyorsasága okán előnyre tehetnek szert a határon túl e tevékenységi körben fejlesztők. Az akcióterületen 3 település 5000 fő fölötti lélekszámú: Csenger, Fehérgyarmat, Nagyecsed. Ebből kettő kistérségi központ. Jórészt ezeken a településeken találhatók a legnagyobb foglalkoztatók. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva általános ezen települések esetében a magas arányú (a megyei és országos átlagot jelentősen meghaladó) munkanélküliség, ami elvándorlást, életminőségromlást okoz a települések életében. Ezenkívül egyre jobban megfigyelhető a lakosság elszegényedése, a halmozottan hátrányos helyzetű családok számának növekedése és a telepszerű környezetben élők leszakadása a település lakosságához képest. Ehhez társul az önkormányzati forráshiány miatti infrastrukturális hiányosságok a települések nagy részén. Ez a környezeti állapotot javító, megőrző intézkedésekre is vonatkozik, különös tekintettel a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, valamint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban. Ebben a tekintetben kevés a helyi, kis költséggel beruházható, kis energiaigénnyel működő helyi/települési rendszerek száma. A települési önkormányzatok alapszolgáltatások tekintetében több feladatra közösen működtetett intézményeket tartanak fenn, vagy az ellátást kistérségi, mikrotérségi szinten oldják meg. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Ez igaz a helyzetelemzésben vizsgált gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásra, amely esetben minden településen van ellátás, de azt min 6-8 település együttműködésével oldják meg. Az oktatás tekintetében - különösen igaz a kistelepüléses vidékekre - ettől az évtől megnőtt a közösen működtetett intézmények száma, mely számos esetben iskolák, vagy tagozatok helybeni megszüntetésével és átcsoportosításával járt. Az elnéptelenedő települések funkcióváltása, a kézenfekvő üdülőfunkció megjelenése gyakran elmarad. A kizárólagosan piaci alapon mozgó, a helyi szereplők által nem tervezett ingatlanpiac csak a szegregációk kialakulásához kínál lehetőséget. Az alapvető célkitűzés, hogy az aprófalvas térségek sajátos – részben apró méretükből adódó – adottságaikra alapozva új, korszerű lakó-, üdülő-, turisztikai, és ökológiai funkciókat szerezzenek, és ezzel tartsák meg, illetve nyerjék vissza életképességüket, szoros összhangban épített és természeti környezetük értékeinek megőrzésével és fejlesztésével. Majdnem ugyanezek a jelenségek figyelhetőek meg a szomszédos helyi közösségek területén is, a mezőgazdasági és az érintetlen természet közötti hangsúly változik. Közösségünk 3 másik előzetesen elismert akciócsoporttal határos. Emiatt a tervezési folyamat során folyamatos egyeztetésre lesz szükség a területközi együttműködések kidolgozása okán. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 12% Építőipar 31% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 12% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 28% 4% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 34% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 21.5%, ami 2.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 21.5% • Változás 2003-hoz képest 2.8 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A Szatmár Helyi Közösség területén a megyei 11,1%-hoz és az országos 7,7%-hoz képest jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemző, amelyből magas a tartós munkanélküliek aránya. Az aktív korú lakosság csupán 33,88 %-a foglalkoztatott. Az adatokból látszik, hogy jelentős foglalkoztatási gondokkal küzd a térség. Ehhez társul az, hogy a képzettség, szakképzettség nincs összhangban a piaci követelményekkel, igényekkel. Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek száma jelentős, mobilitásra kevésbé hajlamosak. A szakképzettség tekintetében nem a piacképes szakmák dominálnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a munkanélküliség tartóssá válása következtében fellépő változásokat nehezen tolerálják, nem jellemző a szakmai megújulás, rögzül a munkanélküli életforma a rendszeres életmód megszakadásával. Az aprófalvakra kiemelten jellemző, hogy városoktól, térségi központoktól való távolsága miatt a munkalehetőségek távol esnek a településektől, azok megközelíthetősége közlekedési akadályokba ütközik, vagy távolsága miatt a munkavállaló hátrányokkal küzd a munkahely elérésében. A nagyobb településeken megtalálható nagyfoglalkoztatók nem képesek felszívni a szabad munkaerőt. Jellemző emellett az idényjellegű foglalkoztatás főleg mezőgazdasági tevékenységeknél, ami sok esetben vonzza az illegális munkavégzést is, illetve nem biztosít folyamatos jövedelmet a munkavállalóknak. További jellemzője a térségnek, hogy bár magas az egyéni vállalkozások száma, a ténylegesen főállásban működő, piacképes vállalkozó száma alacsony, nincsenek felkészülve a piac kihívásaira. Az előbb felsorolt jellemzők különösen igazak a halmozottan hátrányos családok esetében, ahol az elszigeteltség is megfigyelhető egy-egy településrészben, vagy elkülönült telepen. Ezenkívül külön felmérést készítettünk a roma lakosság körében. Itt az aktív korúak száma hozzávetőlegesen 4853 fő, amelyből csupán 764 fő foglalkoztatott. Ez 16 %-os foglalkoztatást és 47,5 %-os munkanélküliséget jelent. Ebből a felmérésből is látható, hogy problémáik megoldása különösen fontos az egyén, térség és a helyi közösség szempontjából egyaránt. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Fehérgyarmat székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,792 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Szamos Cipőipari Kft. • Csenger • 1930 Lábbeligyártás • 518 • 1,000,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • FIPKERSZ Kft. • Fehérgyarmat • 3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 380 3 • Fevill Elektric Kft. • Fehérgyarmat • 2751 Vasöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 320 4 • Szatmár Konzervgyár Kft. • Tyukod • 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 149 5 • Inter-Agrárium Kft. • Nagyecsed • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 105 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • V-SPED Kft. • Fülpösdaróc • 6340 Szállítmányozás • 85 • 2,000,000 • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok 7 • Winterberg Ungarn Kft. • Csenger • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 84 8 • Szatmárvidék Coop Zrt. • Csenger • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 83 9 • Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet • Nagyecsed • 6512 Egyéb monetáris közvetítés • Pénzügyi közvetítés • 35 10 • Gégény Építőipari Kft. • Fehérgyarmat • 2640 Égetett agyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A Szatmár Helyi Közösség által lefedett térség területén összesen 2552 vállalkozás található. Összességében elmondható, hogy alacsony a vállalkozói aktivitás és a létező vállalkozások 97 %-a mikro-, kisvállalkozás, amely 1-9 főt foglalkoztat. A nagyobb foglalkoztatók általában a városokban, körzetközpontokban működnek. Ez a szerkezet még önmagában nem egyenlő a rossz gazdasági struktúrával, azonban nincs megfelelő beszállítói kapcsolat a nagyvállalatok és a mikro-vállalkozások között. Így általában elszigetelten működő vállalkozások jellemzik a térséget, kevés az együttműködés, hálózati kapcsolat, így kevésbé tudják felvenni a versenyt a nagyobb beszállítókkal. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban működik, mivel az aprótelepülések jellemző vállalkozásai az élelmiszerboltok, vegyes kiskereskedelmi egységek. Emellett viszont egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb foglalkoztatók viszont a feldolgozóipar képviselői. A térségre jellemző szektorok még az építőipar, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás a statisztikai adatok alapján. A térségre ezekből az ágazatokból a legjellemzőbb a mezőgazdaság és az arra építő feldolgozóipar, mivel alapvetően mezőgazdasági terület. Ezt mutatja az őstermelők magas száma is. Vannak olyan települések, ahol az aktív korú lakosság szinte csak mezőgazdasággal foglalkozik. A területen megjelentek a turisztikai szolgáltatással foglalkozók. Jelenlegi fizikai állapota a szálláshelyeknek helyt adó épületeknek, eszközöknek az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának a térségben néhány kivétellel rossznak minősíthető. Fontos, hogy általános probléma főleg a mikro-, kisvállalkozások területén az eladósodottság és a folyamatos tőkehiány. Emiatt a fejlesztési elképzelések megvalósítása sokszor nagy nehézségekbe ütközik. Elmondható az is, hogy a mikro-vállalkozások között magas az egyéni vállalkozók száma, amelyek egy része kényszervállalkozásként vagy mellékfoglalkozásként működik. Jellemző az elavult nem piacképes ismerettel, elavult technológiával rendelkezők magas aránya is a vállalkozásokon belül. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Lényeges megemlíteni még, hogy a sok esetben kitörési pontot jelentő innováció és K+F tevékenység szinte alig jelenik meg a térségben. A vállalkozások nincsenek felkészülve egy K+F vagy egy innovációs folyamat lebonyolítására, illetve nincs kapcsolatuk kutatóintézetekkel, egyetemekkel, főiskolákkal. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében a vállalkozási aktivitás még alacsonyabb - itt a mezőgazdasági termelők aránya is alacsony - és fokozottan érvényes az eladósodás, illetve az innovációra való alkalmasság hiánya, a megújulási készség hiánya. Az alacsony képzettségi szintjük miatt fontosak lennének a munkaigényes nagyfoglalkoztatók, akik főleg betanított élőmunkát igényelnek, és folyamatos megélhetést biztosítanának ennek a célcsoportnak is. A vállalkozások és a szektorok közötti együttműködések esetlegesek, egy-egy program erejéig valósulnak meg. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 23 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 31 Sporttal kapcsolatos tevékenység 58 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 50 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Oktatással kapcsolatos tevékenység 34 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 25 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 17 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben lévő non-pofit szervezetek száma és működési területe, tevékenységének komplexitása alatta marad az országos átlagnak. Általánosan elmondható, hogy a térség civil szervezeteinek többsége alapvetően a sport és szabadidő területén tevékenykedik. Kisebb számban, de előfordulnak még természet-és környezetvédelmi, kulturális, oktatási, településfejlesztési és közbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó szervezetek. Ezeken belül az országos, regionális szintűtől a helyi szintű civil szerveződésekig minden kategória megtalálható. Tevékenységüket és működésüket tekintve kevés a professzionális, kiemelt közhasznúságú tevékenységgel működő szervezet, sok civil csak „papíron” létezik. Általában a körzetközpontokban jönnek létre, de több kisebb településen is megtalálhatóak a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban szabadidővel,sporttal, hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Tevékenységüket önkéntes munkában látják el. Kevésbé gyakori, hogy professzionalizálódva széleskörű, nagy nyilvánosság számára látható tevékenységet folytatnak. Éves bevételeik alapvetően a tagdíjakból származik, pályázati bevételeik csak néhány nagyobb szervezet esetében jelentősek. Tevékenységük és hatékonyságuk egyrészt a pályázati bevételeikből, és a lebonyolított programok, projektjeik számából, valamint alkalmazottaik létszámából mérhető. Kevésbé jellemző, hogy a civilek feladatellátási szerződés keretében önkormányzati feladatokat vállalnak át. ez inkább a nagyobb településre (inkább megyeszékhelyekre) lehet jellemző. Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány Az alapítvány célja többek között a Szabolcs-Szatmár-Beregi táj természeti és kulturális értékeinek megőrzése,a biológiai sokféleség fenntartása és hazánk természeti képe szempontjából fontos és veszélyeztetett területek megőrzése és fenntartása,a természetkímélő gazdálkodási módok kidolgozásának és elterjesztésnek ösztönzése megvalósítása, természetkímélő turizmus támogatása. Az alapítvány kezdte meg és hozza létre a Szatmár-Beregi Natúrparkot. ÉRTE Az Egyesület célja: A Észak-alföldi Régió településeinek és kistérségeinek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, felzárkózását, területi esélyegyenlőségének megteremtését szolgáló, a regionális hátrányok leküzdését segítő innovációk, különösen a komplex információs és szolgáltató közösségi tele-szolgálati központok, teleházak és hasonló intézmények üzemeltetésének, illetve új intézmények létrehozásának menedzselése, regionális szolgáltatásainak megszervezése, érdekeik védelme és képviselete, feladataikhoz támogatások nyújtása. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Ezek a települési teleházak látják el sok esetben a településeken a közösségi tér funkciót. Szatmári Cigány Kistérségi Egyesület (Mátészalkai székhelyű, de térségi) A Mátészalkai kistérség Cigány Kisebbségi Önkormányzatai hozták létre, célja a térségben élő cigány lakosság felzárkóztatása oktatásszervezéssel és munkahelyteremtéssel. A fent bemutatott civil szervezetek mindegyike tagja a közösségnek, és részese a HVS tervezésének. Rajtuk kívül természetesen említhettünk volna más civileket is, akik például egy-egy település közösségét szervezik egy-egy téma köré, és építő munkájuk révén a települési együttműködés magas szintű. A civilekkel kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a térség fejlődésében kulcsszerepük van, hiszen a társadalmi együttműködés „motorjai” lehetnek, azonban tőkeszegénységükből adódóan kevesebb funkciót képesek ellátni. Ennek egyik megoldása közösségfejlesztő, társadalomépítő programjaik támogatása, illetve az együttműködés elősegítése a térség vállalkozásaival és önkormányzataival, hogy feladatvállalás révén tőkéhez jussanak és meg tudják valósítani társadalomépítő programjaikat. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 2,158 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 86,325 85,540 85,345 84,876 84,167 Éves változás -469 -709 -785 -195 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,158 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 14% 9% 1-5 általános 15% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 0% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az akcióterületet alkotó két teljes és egy rész kistérség összlakossága 84167 fő. Ebből 52834 fő tartozik az aktív korú lakosság körébe. A korcsoportonkénti bontást nézve látható, hogy a régebben piramis alakú korfa mára hagyma alakot öltött. Ezt a jelenséget az eredményezi, hogy a fiatal és az idős korosztály száma közel hasonló, míg az aktív korúaké jóval magasabb, ami a következőt jelenti: az aktív korú lakosság számszakilag nézve alkalmas lenne az inaktívak eltartására, azonban ha a foglalkoztatotti arányt nézzük, látjuk, hogy ez nem igaz, 1 foglalkoztatottra 4,3 inaktív jut. Emellett a születések száma folyamatosan csökken, így a jövőben egyre kevésbé fogja a térség kitermelni az inaktívak eltartásához szükséges foglalkoztatotti létszámot. Speciálisan a roma célcsoportot vizsgálva a születésszám náluk magasabb, míg az átlagéletkor rövidebb. A munkanélküliségi aránnyal kiegészítve náluk még több eltartott jut egy eltartóra. Az aktív korú lakosság 42%-a gazdaságilag nem aktív, vagy az ellátásokból nem részesül (rokkantság, fogyatékosság, regisztrációból kiesett), azaz aktív korúként a lakosság majdnem fele nem vesz részt a termelésben. Az elvándorlást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy általában a magasabb képzettségű szakemberek távoznak a térségből a magasabb jövedelem és a biztonságosabb foglalkoztatás reményében. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok a legtöbb esetben máshol alapítanak családot. Ez is azt eredményezi, hogy az itt élő lakosság túlnyomó többsége általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy még azzal sem, egy kisebb része szakképzettséggel és csupán 4 %-a végzett főiskolát vagy egyetemet, ami jóval az országos átlag alatt van. Egészségügyi szempontból vizsgálva a térség lakosságát szomorú képet kapunk. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 2/2 A mozgáshiány, stressz, kiúttalanság egészségügyi problémákban realizálódik. Szinte általános a magas vérnyomás, agyvérzés, cukorbetegség, érelmeszesedés, szívroham. A rossz egészségügyi állapot is adja a rokkantnyugdíjasok magas számát. A kilátástalanság sokszor az alkoholizmus és az öngyilkosság előszobája. Az egészségügyi problémák tehát alapvetően két okból adódnak: egészségtelen életmód és lelki eredetű problémák. Ez azért kiemelten fontos, mert az egészséges életmód elterjesztésével, folyamatos mentális gondozással az inaktívak száma a jövőben csökkenthető lenne. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 23 31% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 3% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 71 95% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A települések általános fizikai megjelenése, a közösségi terek állapota hanyatló képet mutat térség jelentős részében.A települések 90%.-ban nincs a helyi termékek értékesítésére alkalmas hely, helyi piac. A térségben működő vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok épületei intézményei kevés kivétellel leromlott műszaki állapotúak. Az épületek alternatív vagy megújuló energiaforrás hasznosítása még gyerek cipőben jár, annak ellenére, hogy a terület kiváló adottságokkal rendelkezik a termálvíz, vízenergia, biomassza előállítása területén. A térségben 3 ipari park, a tervezéssel nem érintett térségi központban, Mátészalkán pedig még 1 található. Emellett a közlekedési, internet és mobil hálózat is kiépített (nem mindenhol szélessávú elérhetőséggel. Ezek alkalmasak lehetnek gazdaságfejlesztés generálására, ezt a szerepet azonban ma még nem töltik be. A közműellátottság tekintetében már hiányok tapasztalhatók főként a hulladékkezelés és a szennyvízelvezetés, - kezelés terén. Az oktatási, kulturális és szociális ellátások minden településen biztosítottak vagy többcélú kistérségi társulási vagy mikro-térségi ellátásban. A szolgáltatások elérhetősége sajnos nem azonos a települések mindegyikén. Jelentős részben nem találhatóak meg a helyiek által birtokba vehető modern korszerű közösségi és szolgáltató közösségi funkciót ellátó épület, vagy ha létezik is ilyen leromlott műszaki állapotú. Sok esetben találhatóak funkció nélküli üres épületek is a településeken. (volt iskola, stb.)A szabadidős tevékenységek, a kulturális programok a hátrányos helyzetű népcsoportok számára szinte elérhetetlenek. Az oktatás területén ki kell emelnünk a szakoktatást, amely általában a körzetközpontokba csoportosul és a három érintett kistérségben elég széles skálán mozog. A probléma az, hogy a képző intézmények és a piac nincs összhangban. Az egészségügy területén az alapszolgáltatások elérhetőek, azonban az egészségmegőrző intézkedések nem igazán. A települések nagy részén található sportolásra alkalmas létesítmény, amely a legtöbb településen felújításra szorul. Az akció területen több Natura 2000 terület is található, ezekre nem készült még sem fenntartási, sem hasznosítási terv, de hiányoznak a helyi értékek védelmére készült programok is, annak ellenére, hogy a térség értékekben bővelkedik, mind országosan védett mind helyi védelemre javasolt értékekben. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A vonzó természeti környezetre épülő turisztisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, vagy a meglévők rossz minősége is problémát jelent. Jelentős a turisztikai értékkel bíró helyi védettség alatt álló vagy műemlék épületek, a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok száma, melyek esetében új funkciók kialakítása, funkcióbővítés szükséges. Ezek az épületek leromlott állapotúak, vagy felújításra szorulnak. Az ilyen épületek funkciókialakítása hosszú távon megmentené, és aktív hasznosítását tenné lehetővé ezeknek, az értékeknek. A gazdaságfejlesztési szervezetek alig jelennek meg a településeken. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.02 0.10 0.11 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 12% 42% 5% 16% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  39. Települések főbb jellemzői 1/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Botpalád • Község • 628 • Közszféra • 33.85% • 204,482 • 0.000 • 0.000 Cégénydányád • Község • 694 • Közszféra • 15.02% • 387,308 • 0.000 • 0.000 Csaholc • Község • 532 • 30.00% • 238,673 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Császló • Község • 392 • 29.96% • 139,387 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Csegöld • Község • 689 • 28.00% • 248,144 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csenger • Város • 5,251 • 18.30% • 366,131 • 0.323 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csengersima • Község • 723 • 13.77% • 288,178 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések főbb jellemzői 2/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csengerújfalu • Község • 890 • Közszféra • 24.37% • 249,437 • 0.000 • 0.000 Darnó • Község • 207 • Közszféra • 26.00% • 154,450 • 0.000 • 0.000 Fábiánháza • Község • 1,974 • 23.32% • 222,490 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Fehérgyarmat • Város • 8,391 • 8.70% • 560,506 • 0.213 • 0.036 • Közszféra Fülesd • Község • 492 • 18.00% • 241,025 • 0.000 • 1.169 • Közszféra Fülpösdaróc • Község • 361 • 14.70% • 282,941 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gacsály • Község • 927 • 16.00% • 216,745 • 0.000 • 0.026 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések főbb jellemzői 3/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Garbolc • Község • 153 • Közszféra • 25.63% • 112,595 • 0.000 • 11.275 Géberjén • Község • 558 • Közszféra • 10.20% • 442,364 • 0.000 • 0.000 Győrtelek • Község • 1,781 • 22.50% • 235,898 • 0.000 • 0.134 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyügye • Község • 278 • 8.58% • 344,527 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hermánszeg • Község • 279 • 20.99% • 240,559 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jánkmajtis • Község • 1,770 • 19.00% • 289,826 • 0.000 • 0.018 • Közszféra Jármi • Község • 1,333 • 12.50% • 342,341 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 4/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kérsemjén • Község • 337 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 21.00% • 239,377 • 0.000 • 0.000 Kisar • Község • 1,079 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.00% • 241,809 • 0.000 • 0.273 Kishódos • Község • 89 • 31.50% • 178,176 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kisnamény • Község • 362 • 49.00% • 229,726 • 0.000 • 0.301 • Közszféra Kispalád • Község • 612 • 30.00% • 100,487 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kisszekeres • Község • 602 • 17.59% • 330,060 • 0.000 • 0.032 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kocsord • Község • 3,079 • 17.81% • 350,223 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 5/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Komlódtótfalu • Község • 123 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.20% • 159,819 • 0.000 • 0.000 Kölcse • Nagyközség • 1,394 • Közszféra • 16.88% • 314,748 • 0.000 • 0.577 Kömörő • Község • 602 • 17.00% • 222,375 • 0.000 • 0.133 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magosliget • Község • 279 • 32.72% • 135,792 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mánd • Község • 271 • 2.82% • 288,533 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Méhtelek • Község • 832 • 21.51% • 222,940 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Milota • Község • 934 • 31.74% • 183,266 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések főbb jellemzői 6/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nábrád • Község • 987 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.00% • 383,843 • 0.000 • 0.000 Nagyar • Község • 724 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 32.01% • 180,426 • 0.000 • 0.000 Nagydobos • Község • 2,212 • 18.97% • 302,873 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Nagyecsed • Város • 6,995 • 19.04% • 237,811 • 0.000 • 0.028 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagyhódos • Község • 134 • 8.11% • 256,711 • 0.000 • 6.343 • Közszféra Nagyszekeres • Község • 594 • 14.70% • 211,862 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Nemesborzova • Község • 103 • 5.00% • 309,091 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

  45. Települések főbb jellemzői 7/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nyírcsaholy • Község • 2,332 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.00% • 316,026 • 0.000 • 0.000 Olcsvaapáti • Község • 342 • Közszféra • 24.21% • 201,890 • 0.000 • 0.000 Ópályi • Község • 3,068 • 17.39% • 265,643 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ököritófülpös • Nagyközség • 1,980 • 23.51% • 230,729 • 0.000 • 0.000 • Kereskedelem, javítás Panyola • Község • 630 • 15.06% • 333,467 • 0.000 • 0.265 Papos • Község • 878 • 21.72% • 196,941 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Pátyod • Község • 670 • 17.06% • 309,448 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

  46. Települések főbb jellemzői 8/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Penyige • Község • 771 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 29.00% • 319,827 • 0.000 • 0.019 Porcsalma • Nagyközség • 2,813 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.69% • 234,145 • 0.000 • 0.000 Rápolt • Község • 167 • 29.07% • 139,259 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Rozsály • Község • 791 • 24.62% • 271,337 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Sonkád • Község • 724 • 20.00% • 247,449 • 0.000 • 0.041 • Közszféra Szamosangyalos • Község • 557 • 23.62% • 190,297 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szamosbecs • Község • 371 • 19.65% • 245,192 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

  47. Települések főbb jellemzői 9/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szamoskér • Község • 453 • Közszféra • 32.00% • 280,295 • 0.000 • 0.000 Szamossályi • Község • 761 • Közszféra • 12.00% • 239,936 • 0.000 • 0.000 Szamostatárfalva • Község • 334 • 12.30% • 147,737 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szamosújlak • Község • 419 • 14.00% • 352,198 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szamosszeg • Község • 2,106 • 19.23% • 262,640 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szatmárcseke • Község • 1,585 • 28.39% • 221,660 • 0.000 • 0.560 • Közszféra Tiszabecs • Nagyközség • 1,121 • 45.00% • 267,000 • 0.624 • 1.351 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

  48. Települések főbb jellemzői 10/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tiszacsécse • Község • 271 • Közszféra • 19.00% • 212,810 • 0.000 • 0.066 Tiszakóród • Község • 835 • Közszféra • 35.00% • 202,080 • 0.000 • 0.000 Tisztaberek • Község • 685 • 35.22% • 154,719 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tunyogmatolcs • Nagyközség • 2,682 • 23.00% • 288,019 • 0.463 • 0.078 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Túristvándi • Község • 775 • 17.40% • 245,255 • 3.585 • 1.385 • Közszféra Túrricse • Község • 715 • 37.00% • 298,258 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tyukod • Nagyközség • 2,153 • 21.58% • 275,781 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

  49. Települések főbb jellemzői 11/11 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ura • Község • 711 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 24.25% • 270,289 • 0.000 • 0.000 Uszka • Község • 396 • Közszféra • 29.00% • 88,207 • 0.000 • 0.000 Vámosoroszi • Község • 564 • 21.62% • 308,710 • 0.000 • 0.098 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zajta • Község • 408 • 12.00% • 270,636 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Zsarolyán • Község • 452 • 7.00% • 215,925 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 48

  50. Települések egy mondatos jellemzése 1/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település közel fele alacsony iskolai végzettségű, elszegényedett roma család. Magas munkanélküliség jellemzi. A település a központoktól távol esik, azok megközelíthetőség időben és pénzben is jelentős, nehézségeket okoz. A település oktatási infrastruktúrája felújításra szorul, a szennyvízelvezetés és kezelés nem megoldott.” • „A fiatal és középkorú, elsősorban roma lakosság képzése, szakképzése, piacképes képesítések megszerzésének elősegítése. Faluközpont kialakításával, és arculatának többlépcsős fejlesztésével a településkép javítása.” • Botpalád • „A településre jellemző magas munkanélküliség, vállalkozói inaktivitás miatt fejletlen helyi gazdaság. Környezeti szempontból a Szamos folyó szennyezettsége, a szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya jelent veszélyt.” • „A Nemzeti Park gondozásában lévő Kende kúria számos lehetőséget nyújthat oktatási, turisztikai, képzési célokra. Korábbi tervekben mezőgazdasági termékfeldolgozás jövőbeni tervei körvonalazódtak, melyhez az alapvető infrastrukturális feltételek adottak.” • Cégénydányád 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related