1 / 40

Energiatervezés

Energiatervezés. Alapfogalmak. Jelölések, elnevezések. p : price, ár; i : interest, kamat;. I : investment , beruházás; C : cost , költség; P : profit, nyereség; B : benefit , haszon; Y : income , bevétel (jövedelem); PV : present value , jelenérték; rövidítésekben

yaholo
Télécharger la présentation

Energiatervezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Energiatervezés Alapfogalmak

  2. Jelölések, elnevezések p: price, ár; i: interest, kamat; I: investment, beruházás; C: cost, költség; P: profit, nyereség; B: benefit, haszon; Y: income, bevétel (jövedelem); PV: presentvalue, jelenérték; rövidítésekben M: marginal, határ-, növekmény- S: social, társadalmi; P: personal, egyéni

  3. Energetikai mutatószámok Energiaigényesség (energy intensity): E: energia, J; V termelési érték, P.E. Egységnyi termék előállításához szükséges energia. Nemzetgazdasági szinten: Nemzetgazdasági szinten, ágazatonként összesítve: Ágazati súlyfaktor (gazdasági arány):

  4. Energiaigényesség közvetlen energiaigényesség: a termék előállításának energiaigénye; közvetett: alapanyagok energiaigénye; halmozott: teljes termelési folyamatra számítva (közvetlen+közvetett) alapanyagok anyagenergia AA EA AB EB AC EC 1,5 2,0 közbenső féltermék AD ED 1,5EA 2EB 0,3 0,4 közvetlen közvetett 0,4ED halmozott végtermék AT ET 0,3EC

  5. Energetikai mutatószámok Energetikai hatékonység (energy efficiency): Egységnyi energia felhasználásával előállítató termék. Egy főre eső GDP (GDP per capita): Egy főre eső energia (energy per capita): Az energiafelhasználás és a jövedelem közötti kapcsolat lne=a+blng lnE=c+dlnGDP

  6. Energetikai rugalmasság energy elasticity a jövedelem relatív változása mekkora relatív energiaigény-változást eredményez negatív: javul a hatékonyság (csökken az energiaigényesség) pozitív: romlik a hatékonyság (nő az energiaigényesség)

  7. Cobb-Douglas függvény Általános alak: • folytonos, • differenciálható, • monoton növekvő, • konkáv.

  8. Cobb-Douglas függvény Energiaigények meghatározása c: skálázási együttható Y: jövedelem (pl. GDP) P: energiaár d: energetikai rugalmasság b: ár rugalmasság

  9. Korreláció Két mennyiség közötti lineáris kapcsolat nagysága (0..1) Tapasztalati szórás:

  10. Az Ember energiaigénye

  11. White törvénye A szocio-kulturális (társadalmi) fejlődés a felhasznált energia mennyiségétől és minőségétől függ az alábbi egyenlet szerint: C=k∙E∙T, ahol k skálázási (hatékonysági) együttható, E felhasznált energia, T technológiai fejlettség. Leslie White, 1973

  12. Energiafelhasználás és életminőség

  13. HDI Human development index humán fejlettségi mutató (1993 óta) www.undp.org

  14. HDI Hosszú és egészséges élet (LE: születéskor vérható élettartam) Japán Iskolázottság: USA AUS Anyagi életszínvonal: UAE, 1983 Zimbabwe, 2008

  15. HDI Magyarország (36.)

  16. HDI http://hdr.undp.org/en/data/trends/ Magyarország: 38. a 187-ből Norvégia (1.) Törökország (92.) Kongói Dem. Közt. (187.)

  17. HDI • 2011. évi értékek: • Norvégia: 0,943 (USA, Kanada: 0,91; Ausztrália: 0,929) • Magyarország: 0,816 (Szlovákia: 0,834; Rom.: 0,781) • Törökország: 0,699 (Oroszo.: 0,755; Kína: 0,687) • Kongói Dem. Közt.: 0,286 (Zimbabwe: 0,376)

  18. HDI és energiafelhasználás

  19. HDI és energiafelhasználás

  20. Energiapolitikai célok A hagyományos energia-politikai célháromszög Paradigmaváltás energia-politikai célnégyszögre ellátás- biztonság környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság energia-politikai négyszög energia-politikai háromszög környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság társadalmi elfogadás ellátás- biztonság

  21. Az Energetika szintjei

  22. Energiatervezés Okok: • energiahordozó-szerkezet strukturális változásai; • technológiai fejlődés; • gazdasági átalakulások; • társadalmi elvárások; • környezetvédelmi célkitűzések.

  23. Energiatervezés Szempontok: • energiahordozókhoz való hozzáférhetőség; • a biztonságos energiaellátás: készletezési lehetőségek; • gazdasági hatások; • technikai-technológiai lehetőségek; • társadalmi elvárások; • igény oldali befolyásolás lehetőségi; • környezeti hatások; • „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése.

  24. Energiatervezés Legfontosabb befolyásoló tényezők: • gazdasági növekedés; • társadalmi lehetőségek; • energiatakarékosság és -hatékonyság; • az energetika tőkeigényessége; • energiahordozók árstabilitása; • környezeti hatások; • regionális fejlődés.

  25. Fázisok

  26. Rendszerkapcsolatok

  27. Energiatervezési alapelvek (globális hosszú távú tervezés) • igények kielégítésének korlátai; • növekedés korlátai; • hiányos információk; • visszajelzések; • a trendek folytatása nem a jövő; • a jövő nem előre determinált; • folyamatok tehetetlensége; • komplex szemléletmód; • növekvő kölcsönös függőség (globalizáció); • egyedi és közösségi érdekek ütközése; • verseny helyett együttműködés.

  28. Energiamodellek Az energiatervezés eszközei Tervezési/Modellezési szintek

  29. Modelltípusok • „Top-down” fentről-lefelé, „lebontó” típus globális (nemzetgazdasági) előrejelzés lebontva ágazatokra, termékcsoportokra „Bottom-up” lentről-felfelé, „építkező” típus termékek/termékcsoportok a kiindulás sorozatos összegzés nemzetgazdasági szintig • Köztes modellek hasonlít a „bottom-up”-ra, de elnagyoltabb

  30. Globális modell WORLD3

  31. WORLD3 - 1972

  32. WORLD3 - 2000

  33. MARKAL Integrált döntéselőkészítő rendszer

  34. USA - NEMS National Energy Modelling System párhuzamos részmodellek

  35. Görögország „bottom-up” (aluról-felfelé) elv Energiaig é nyek V é gfelhaszn á l á s M ó dszer F ű t é s Lakoss á g Haszn á lati melegv í z Ter ü letegys é gre vet í tve Technol ó giai Termodinamikai t ö rv é nyek L é gkondicion á l á s Kommun á lis Tel í tetts é gi t é nyez ő Elektromos k é sz ü l é kek Energiaig é ny H ő Mez ő gazdas á g Ter ü letegys é gre vet í tve Mez ő gazdas á gi g é pek Sz á ll í t á s Statisztikai adatok alapj á n H ő Ipar Statisztikai adatok alapj á n Villamos energia

  36. Integrált forrástervezés Integrated Resource Planning Optimális forrás-felhasználási szempontok: • összhang a nemzeti, regionális és helyi érdekekkel; • a villanyhoz való hozzáférés biztosítása minden fogyasztó számára; • az ellátásbiztonság fenntartása, növelése; • a rövid és hosszú távú költségek minimalizálása; • az energiaellátás környezeti kockázatának minimalizálása; • az ellátásbiztonság érdekében a külső függés lehetséges minimalizálása; • helyi gazdasági előnyök biztosítása.

  37. Integrált forrástervezés Célkitűzések • Ellátásbiztonság • Villamosítás • Környezeti hatások minimalizálása • Belső energiabiztonság • Helyi erőforrások használata • Diverzifikáció • Hatékonyság növelése • Költségek minimalizálása • Társadalmi jólét elősegítése • Helyi foglalkoztatottság növelése • Technológia és szakértelem megszerzése • Rugalmasság megtartása

  38. Integrált forrástervezés Igény oldali (fogyasztói) befolyásolás Demand Side Management • energiatudatos gondolkodásmódra oktatás, ösztönzés; • jobb hatásfokú fogyasztók alkalmazása; • energiahordozó-helyettesítés; • terhelés időzítése.

  39. Villamosenergia-rendszerbővítés

More Related