A mennyiségi állapot jellemzése, a hasznosítható felszín alatti vízkészlet becslése

1. A mennyiségi állapot jellemzése, a hasznosítható felszín alatti vízkészlet becslése

2. A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota A sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet A hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a vele kapcsolatban lévő felszíni víztestek és szárazföldi ökoszisztémák ökológiai szempontok szerint megállapított vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség (függ a vízkivételtől  értelemszerűen a tervezett hasznosításnak megfelelő értékről van szó) Az emberi tevékenységek nem veszélyeztetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, illetve nem okoznak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában A vízkivétel nem indít el káros vízminőségi folyamatokat

3. A víztestek mennyiségi állapotának értékelése • Az utánpótlódás becslése • víztest szinten • A felszín alatti vizektől függő • ökoszisztémák azonosítása • és vízigényeik becslése 3. A hasznosítható készlet becslése víztest szinten 4. A vízkivételek összesítése víztest szinten 5. Kritikus, ha valamely észlelőkút tartós és jelentős süllyedési trendet mutat, ami vízkivétel következménye, vagy a vízkivétel eléri a hasznosítható készlet 80 %-át • 6. További részletes elemzés a kritikus állapotú víztestekre • az ökoszisztémák vízigényének részletesebb elemzése, • az utánpótlódás pontosabb becslése, • a vízkivétel területi eloszlásának értékelése,

4. A csapadékból történő utánpótlódás becslése víztest szinten Országos vízháztartási modell

5. Beszivárgás csapadékból és felszíni vízből vízkivétel A hasznosítható készlet becslése Leáramlási terület Feláramlási terület A hasznosítható készlet tehát ennél kisebb párolgás alaphozam oldalirányú áramlás

6. A víztest típusa és utánpótlódása vízfolyás párolgás szomszédos Forrás (egyedileg) Karsztláp (egyedileg) Termál (egyedileg) Karszt (csapadék + hegyv. fedő) Forrás (egyedileg)+ 0,3.KÖQ Hegyvidéki terület (csapadék) karsztba ?? Dombvidéki terület (csapadék) 0, ha nincs feláramlási szomszéd, 1,1.R.AM/(AU+AM) 0,3.KÖQ 150 mm/év. a széles völgyekben Hátság, peremvidék (csapadék + Szigetköz) 0,25.KÖQ 200 mm/év az int. párolgási területeken 1,2.R.AM/(AU+AM) Megcsapolási terület (szomszédos) 0,2.KÖQ, csak a helyi vízfolyások 50 mm/év rel. nagy területeken termál - - - Porózus termál (szomszédos) A hasznosítható készlet becslésének kritériumai

7. A mennyiségi állapot első jellemzése • Milyen időszakot tekintsünk sokévi átlagnak? • A biztonság érdekében célszerű egy átlagosnál szárazabb időszak utánpótlódásából kiindulni, • (ezzel figyelembe vesszük az éghajlatváltozás bizonytalan hatását is, és a Keretirányelv ajánlását az aszály hatásainak csökkentésére vonatkozóan) • Tekinthetjük az utolsó 12 évet (ekkor utólag igazítunk)

8. víztest Utánp. Vízf. Párolg. Oldali. Haszn.Q Vízkiv. Min. Kapos DTK hátság Duna vgy. Duna völgy DTK hátság Tisza vgy. Tisza völgy Kígyós vgy. Néhány példa 350 157 62 - 132 70 605 40 84 380 101 40 380 12 138 230 55 824 63 134 590 37 68 !!!! 590 25 297 - 270 110 170 24 31 63(S) 57 5

9. Országos vízháztartási modell Országos hidrodinamikai modell (MODFLOW) alaphozam, párolgás beszivárgás A mennyiségi állapot részletes jellemzése Összhang (kalibráció), A vízigények pontosabb becslése, az utánpótlódás pontosítása, területi eloszlás és lokális korlátok …

10. A hasznosítható készlet területi megosztása Az ökoszisztémáktól függő területi korlátozások: egy adott körzeten belül a lehető legnagyobb + összes, ill. a hatásvizsgálat előírásának korlátja Részletes elemzések