Sporogenezis

1. Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

2. Sporogenezis • mikrosporogenezis= pollenképződés • porzólevelek (mikrosporofillum) • pollenzsák (mikrosporangium) • pollen= mikrospóra • pollen hím gametofiton • makrosporogenezis= embriózsáksejt képződése • termőlevelek (makrosporofillum) • magkezdemény (makrosporangium) • embriózsáksejt= makrospóra • embriózsáksejt női gametofiton

3. Makrogametogenezis • női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) • három felső sejt a petekészülék. • a nagyobb a petesejt • másik kettő a segítősejt • három alsó sejt antipoda • középen maradó két mag egybeolvad: diploid vegetatív mag • Összesen: 8 sejt

4. A megporzás • virágpor (pollen) a bibére kerül • típusai: • egy egyeden belül (önmegporzás) • két különböző egyed (idegenmegporzás) • különböző fajok között (kereszteződés): hibrid • heterosztília: eltérő porzóhosszúság • Módjai: • Vízmegporzás • Szélmegporzás • Rovarmegporzás

5. A megtermékenyítés • megporzást követi • a pollen tömlőt hajt • a generatív sejt osztódik: két spermasejt mikrogametogenezis • a spermasejtek közül az egyik a petesejttel • a másik a diploid maggal olvad össze • kettős megtermékenyítés

6. megtermékenyített petesejtből embrió megtermékenyített központi magból endospermium nucellusz testéből perispermium integumentumokból maghéj magkezdeményből mag Tápanyagraktározás a magban: perispermium endospermium sziklevél

7. valódi termés: csak a termő magházából • termésfal: • exokarpium • mezokarpium • endokaprium

8. áltermés: a termőn kívül más virágrész is • vacok: szamóca, csipkebogyó, alma, tök; • lepellevelek: eperfa;

9. Termések csoportosítása húsosszáraz felnyíló zárt Bogyó Narancs Kabak Tüsző Hüvely Becő Tok Makk (aszmag, lependék) Kaszat Szem Szütyő Csonthéjas

10. hasadó termések • száraz, zárva maradó résztermésekre esnek szét: • Makkocskák • Ikerlependék • Ikerkaszat

11. csoportos termések • egy virágból több termés keletkezik: • Tüszőcsokor • Csonthéjas terméscsoport

12. Terméságazatok • virágzatból kialakuló együtt terjedő termések: • makk terméságazat: fügetermés • bogyó terméságazat: ananász

13. A magvak és termések terjesztése • Szél útján terjedő(anemochor) • felületnagyobbító kélpződmények • lependéktermések: kőris, szil, juhar; • szárnyas magvak: fenyők, nyugati tuja, szivarfa, császárfa), • apró méretük és nagy felületük miatt spóraszerűen: orchideamagvak. • A víz útján terjedő (hydrochor) • úszni tudnak a víz színén: fehér tündérrózsa, kókuszdió.

14. Az állatok útján terjedő (zoochor) • endozoochor: az állat tápcsatornájában • epiozoochor: az állat szőrén, tollán • myrmekochor: hangyaterjesztés. • ember által (anthoropochor) • vetőmagok közé keveredve (például parlagfű), • botanikus kertekből. • önterjesztő (dinamochor) • turgornyomás által: hüvely- és toktermés felrepedése, gólyaorrtermés • egyes növények a magot el is ültetik (például földimogyoró, gémorr, árvalányhaj)

15. Nemzedékváltakozások • A növényegyed életciklusa: • gametofiton: ivarsejtek • sporofiton: ivartalan szaporítósejtek • ez a két szakasz a két nemzedék • Tendencia: a gametofiton egyre kisebb, rövidebb • életű és a sporofitonon „élősködik”

16. sporofiton nemzedék: zárvatermők haploid ivarsejtek egyesülése termőben diploid zigóta magban növény kifejlődése haploid ivartalan szaporítósejtek pollen+embriózsák gametofiton nemzedék: haploid spóra pollen+embriózsák ivarsejtek létrehozása. sperma+petesejt

17. A növények fejlődéstörténete • Hányféle élőlény népesíti be a földet? • Mi az oka ennek a rendkívüli változatosságnak? • Miért különböznek egymástól a földrészek élővilága? A növényvilág fejlődéstörténete: több százmillió éves kísérletsorozat Célja: az élet számára rendelkezésre álló tér meghódítása, a természeti erőforrások minél hatékonyabb felhasználása. Alapelve: alapvetően gazdasági. Minél kisebb energia és anyag felhasználásával minél nagyobb produkció és utódbiztonság.

18. Az élővilág eddig leírt fajainak száma (kerekítve): • Gerincesek 42 580 • Ízeltlábúak 874 420 • Puhatestűek 50 000 • Férgek 36 200 • Űrbelűek 9 000 • Szivacsok 5 000 • Tüskésbőrűek 6 100 • Állati egysejtűek 30 800 • Egyéb állatok 270 000 • Állatok: 1 324 100

19. Virágos növények 215 500 • Harasztok 10 000 • Mohák 23 000 • Moszatok (algák) 26 900 • Növények: 275 400 • Valódi gombák 46 500 • Nyálkagombák 500 • Gombák: 47 000 • Kémoszatok 760 • Baktériumok 4 000 • Prokarióták 4 760 • Vírusok 200 • Élővilág összesen 1 651 460 faj.

20. az élőlények 6 országa: • Vírusok, • Ősplazmások (baktériumok, ősbaktériumok és kékmoszatok), • Eukarióta egysejtűek (eukariota algák, egysejtű állatok és nyálkagombák), • Gombák (valódi gombák), • Növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők), • Állatok (többsejtű állatok).

21. négy nagy evolúciós lépés a növényvilágban: • Az élet kialakulása és az első növény megjelenése a Prekambriumban. • A szárazföld meghódítása a felső Szilur és Devon folyamán. • A magvas növények kialakulása és térhódítása a Karbon és Perm folyamán. • A zárvatermő virágos növények megjelenése az Alsó Krétában.

22. Prekambrium • Az élet megjelenése (kb. 3,1 milliárd évvel ezelőtt); • A fotoszintézis kialakulása, az oxigén feldúsulása a vízben és a légkörben; • A sejtmag kialakulása (kb. 1 milliárd évvel ezelőtt); • A növény és állatvilág fejlődésének szétválása.

23. Kambrium • 570–500 millió éve • a tengeri moszatvilág gazdag kibontakozása • zöld- és a vörösmoszatok • a teleptest változatos kialakulása • mész és kovavázas moszatcsoportok robbanásszerű fejlődése.

24. Szilur • 500–405 millió éve • ózonburok: a szárazföldi élet megjelenése • a légkör oxigéntartalma 2%-ra (a mai 10%-ára) emelkedett

25. Devon • 405–350 millió éve • első szárazföldi növénycsoport, az ősharasztok (Psilpohytopsida) • kialakultak a szárazföldi léthez szükséges anatómiai tulajdonságok, szervek, mint a gyökérszőrök, az epidermisz, a kutikula, a gázcserenyílás (stoma), az ivarszerv (gametangium), a spóra, a szilárdító elemek és a szállítóelemek és a szállítónyalábok • heterospória és hozzá kapcsolódóan a mag • lemezes szerkezetű levél • kambium szövettípus, és vele a másodlagos vastagodás. első szárazföldi gombák és a mikorhizás együttélés lehetősége • első mohák.

26. Karbon • 350–285 millió éve • a harasztok tündöklésének kora • egyenlítői öv alá került szárazföldek • trópusi éghajlat • jelentős szerep a nyitvatermő magvaspáfrányoké • a földtörténet leghatalmasabb heterospórás fái: pikkelyfák (Lepidodentron), pecsétfák (Sigillaria), zsurlófák (Calamites) megindult a szárazföldi flóra területi elkülönülése • erdők energiafelvevő emeletei, a lombkorona-, cserje-, és a mohaszint

27. Perm • 285–235 millió éve • a növényvilág első nagy őrségváltásának korszaka • meleg száraz trópusi, szubtrópusi éghajlat • nedvességigényes nagy termetű harasztok kihalása • a szárazságtűréshez jobban alkalmazkodott nyitvatermők • fenyők (Coniferales) • cikászok (Cycadopsida), • bennettiteszek (Bennettitopsida) és • páfrányfenyők (Ginkgopsida). • a törzsfejlődés első lombhullató fái

28. A triász, jura és kréta • triász (235–195 millió éve) • jura (195–137 millió éve) • kréta (137–67 millió éve) • zárvatermők alsó-kréta időszaki megjelenése • bennettiteszek kihaltak • cikászok és páfrányfenyők erősen visszaszorultak • fenyők a mérsékelt övbe és a hegyvidékekre húzódtak vissza